Nyelvi kérdés
béel
2016. június 28. kedd, 14:00
Pláne olyan ügyekben, mint a választások.

A 2015/115-ös, helyi választásokra vonatkozó, és az ehhez csatlakozó törvények nem írják elő azt, hogy a lakosságot anyanyelvén kell tájékoztatni – szögezte le Sebastian Cucu Kovászna megyei prefektus egy válaszlevélben, amelyben egy jelenleg Németországban élő romániai magyar állampolgár panaszára reagált.

A prefektus mindazonáltal hozzátette: ennek ellenére, a 2016. június 5-i választások előtt Kovászna megyében 450 darab román és magyar, kétnyelvű füzetet nyomtattak, amelyek a választások menetét részletezik.

Garai Zoltán sepsiszentgyörgyi lakos arra kért választ a kormánymegbízottól, hogy miért nem használták a magyar nyelvet (is) a júniusi helyhatósági választások információs tábláin, és arról érdeklődött, hogy felelősségre vonják-e azokat, akik ez ügyben mulasztottak?

A jelenleg Németországban élő, romániai magyar állampolgár azt is firtatta, hogy „kaptak-e megfelelő kiképzést a szavazókörzetek elnökei abban a tekintetben, hogy munkavégzés közben ne adjanak hangot politikai meggyőződésüknek, és ne hangoztassanak nacionalista és xenofób nézeteket?”. A levélíró erre tényleges példát is felhozott: tudomása szerint a Mihai Viteazul Líceumban elhelyezett szavazókörzet elnöke „többször indított és fenntartott olyan beszélgetéseket, amelyekben a magyarok, illetve a Református Egyház irányában fogalmaztak meg sértő nyilatkozatokat (például: a református lelkészek »lopnak«, vagy a »magyar egyházak« ellopták és kizsákmányolják a román erdőket, stb.) a többi román párt képviselőjének hathatós támogatásával”.

Cucu elutasította Garai Zoltán arra vonatkozó kérését is, hogy magyarul kapjon választ.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/15953
A Kolozsvári Magyar Napok záróeseménye, a Csárdáskirálynő-előadás után találkoztunk a Stázit alakító, sepsiszentgyörgyi származású művésznővel, aki fantasztikusan érezte magát.
Elég sok, a román többség számára kényelmetlen igazságot tartalmaz Hans Hedrich írása.
Ha nem esik jól látni, hallani a verést, a nyúlkálást, a beszólást, jusson eszedbe, mennyire eshet ez jól az áldozatnak. Fél éves a kampány a nők elleni erőszak visszaszorításáért.
Idén a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvós Zenekar szolgáltatta a toronymuzsikát a Szent Mihály-templom tornyából.
A ferences szerzetes szerint túl könnyen mondjuk ki, hogy a Jóisten elfordította az arcát, és ez nem jó hozzáállás.
Hatalmas bulit csaptak, majd őszintén meséltek nekünk a magyar blues istenei.
Tessék csak olvasni, valóságos kémregény. Mindenki benne van: az oroszok, Budapest, az RMDSZ, az EU. És persze a jó oldalon a mioritikus haza.
És a Mutass jó példát! program is szépen halad a maga útján.
„A betonházak között nem várnak csodák”. Városnézésen voltunk a korzós lányokkal.
Eláruljuk: képregényesen. Békés Márton történész szerint bevallottan hőskultuszt építenek a rendhagyó műfaji kerettel.
Gazdag József felvidéki újságíró, író mesélt a dunaszerdahelyi magyar csapatról és a magyar focit beborító bundáról.
Nem a nemesi családok csereberélik az ingatlanjaikat, hanem Kolozsvár feliratozza újra a műemlékeit.
De mi van ezen túl a magyar gasztronómiában? Sömmi? Cserna-Szabó András pacalkalandjai és Rózsa Sándor véres mészárlásai a Kolozsvári Magyar Napokon.
De csak egy kör erejéig a sétatéri tavon.