Végre egy fesztivál, ahol nem ordít a zene, nem fősz meg a sátradban, és nem sodor el a tömeg: emberbarátnak ígérkezik az első Méra Világzenei Fesztivál. Csűrtúrán mutatták meg ma a csűrfeszt főbb helyszíneit.
Kolozsvártól 13 kilométerre fekszik Kalotaszeg legcifrább „szege”, Méra: itt a legcifrább a népviselet, a festett bútorok díszítése, a népzene dallama, a néptánc figurái – tudtuk meg Bethlendi Andrástól, a Méra Világzenei Fesztivál egyik főszervezőjétől.
Magán Mérán a Szarka-telek csűrjében pezseg leginkább a kulturális élet. Itt tanul néptáncot a legtöbb ember Kalotaszegen, közülük több mint ötvenen gyerekek. A népzenei kultúra hozhatja meg Mérának az áttörést a faluturizmus terén, főleg ha a kultúrcsűrök mellett a helyiek saját portáikat is megnyitják.
A csűr és a nem kevésbé fontos diófa a Szarka-telken | Fotók: Szabó Tünde
Hét évvel ezelőtt egy itteni táncházban jutott eszébe Bethlendinek és mérai barátjának, Varga Zoltánnak, hogy néptáncegyüttest kellene alapítaniuk, így jött létre a mostani fesztivált szervező Kalotaszegi Néptáncegyüttes. Két évre rá már néptánctábort szerveztek, amely idén Gyerőmonostorra vándorolt.
Hogy ne maradjon űr a csűrben
és a méraiak naptárában, idén belevágtak abba, amelynek ötletét évek óta dédelgetik magukban: a magyar és kifejezetten a kalotaszegi népzene köré épülő, erdélyi világzenei fesztiválba.
Nyugaton az autentikus népzenét is világzenének titulálják, Bethlendiék inkább a népzenéből bőven inspirálódó zenét hívják annak. A Mérai Világzenei Fesztiválon mindkettőből telítődhetünk július utolsó hétvégéjén, 29-31. között olyan előadók révén, akik úgy Mérán, mint Berlinben megállnák a helyüket, mert – ahogy Bethlendi András fogalmazott – az elmúlt ezer év legnagyobb slágereit játszák:
- pénteken először találkoznak a kalotaszegi népzenészek, rögzített koncert és repertoár helyett spontán örömzenélés és örömtánc várható, mert természetesen az esték táncházba torkollnak;
- szombaton a Fölszállott a páva tehetségkutató legemlékezetesebb produkciói után a régi nótákat saját szöveggel (vagy fordítva) korszerűsítő Tárkány Művek, majd a hagyományt hagyományosan őrző de fel is dolgozó Herczku Ágnes és a Nikola Parov Quartet lép fel;
- vasárnap a szászcsávási Na dara! (Ne félj!) együttes húz erdélyi cigány, magyar és román talpalávalót, utána a Buda Folk Band a népzenei hangzást a jazz, a reggae és a blues hangszereivel színesíti a Csűrszínpadon, a szintó cigányzenész családba született Tcha Limberger belgiumi hegedűs, gitáros, énekes barátjával, a szintén gitáros Benjamin Clément-nal lép fel, zárásként pedig Dresch Mihály és Csík János öt másik zenész barátjukkal mutatják meg az egész Esszenciáját.
A Szalka-telket a fesztivál idejére egybenyitják a szomszédos, magántulajdonú portával, itt működik majd a Csűrstúdió moziként, színházként és kerekasztalként. A társadalmi kérdéseket feszegető beszélgetőpartnereket a társszervező Igen, tessék! mozgalom tereli majd be a csűrbe. Két portával arrébb a Csűrfia pedig gyerekzsivajtól lesz hangos.
Ezeket a mérai portákat nemcsak a szomszédság köti össze, hanem az is, hogy mérai hagyományos faragott kapukon lehet belépni hozzájuk. Mérát azzal is közel vinnék a fesztiválozókhoz, hogy az ott víkendezőket mérai családok látják vendégül vagy vendégszobában, vagy sátorozási lehetőséggel. Ezeket a szállásokat a fesztivál honlapján összesítik majd, és ott lehet foglalni is. Külön kemping akkor lesz, ha igény mutatkozik rá.
A csűrök hűvöse mellett
egy gyümölcsösben, a Szalka-telek feletti kis dombon lehet majd nyugizni, egy patakon átvezető híd köti össze a csűrudvarral. Az árnyékos chillzone-t a most épp a Somes Delivery pavilonjait barkácsoló építészek rendezik majd be, de nekünk így natúr is nagyon bejött ma, az idei első igazi nyári napon.
Mondtuk, hogy gyümölcsös a helyszín?
Csiga-chill.
A gyümölcsös alatt vízcsap a szomjasoknak, mellette tisztás található (a címlapképen Varga és Bethlendi mögött) a napimádóknak. Amfiteátrumként is szolgálhat a következő években, Varga és Bethlendi ugyanis egyre inkább nemzetköziesítené a fesztivált. Elképzelésükben megőrizné az erdélyi magyar és kimondottan a kalotaszegi fókuszát, de az idei akusztikus hangzást jövőre akár elektronikus hangzással is bővítenék.
Az első világzenei fesztivált mintegy húszezer euróból hozzák össze, a kiadásokat főként pályázati támogatásokból fedezik. Néhány cég is szponzorálja a csűrfesztivált, illetve a jegybevételre is számítanak annak ellenére, hogy nagyon olcsók lesznek a jegyek, és legtöbb 1200-at szeretnének értékesíteni. Egyrészt tudják, hogy világ- és népzenére nem csődül akkora tömeg, másrészt szeretnék, ha a rendezvény emberléptékű maradna.
Jegyeket a csűrfesztre
július elsejétől lehet vásárolni a fesztivál honlapján, illetve a jegymester.ro-n, offline pedig Kalotaszeg falvaiban, Kolozsváron az Igen, tessék! székhelyén (Mogoșoaia utca 3/10). Elővételben a fesztiválbérlet 49 lejbe kerül, a helyszínen 59 lej lesz, a napijegy elővételben 29 lej, a helyszínen 39 lejbe kerül.
Hogy minél inkább a családosok kedvében járjanak, a gyerekek ingyen vehetnek részt a fesztiválon, a helybéliek pedig természetesen kedvezménnyel. A jegyeket a helyszínen váltják majd karkötőkre. A helyszínen ételt és italt is lehet majd vásárolni.
Kolozsvárról naponta nyolcszor indul vonat Mérára, és 18-19 perc alatt meg is érkezik. A kolozsvári közszállítási vállalat vasútállomástól induló M34 járata pénteken tízszer, szombaton és vasárnap ötször megy ki a faluba. A szervezők reményei szerint július utolsó hétvégéjén gyakrabban jár majd.