Az élőszobrok és más utcaszínházi elemek a legkedvesebb részei a kolozsvári városnapoknak. Pusztán azzal vidítanak fel, állítanak meg egy gondolat vagy hangulat erejéig, vagy értelmezik át teljesen a teret, hogy vannak.
Persze lehet fotózkodni meg szelfizni velük, ma nagyjából ennyit (és ennyi ideig) gondolkodunk, de ez épp elég a köztéri meghökkenés és felismerés utáni örömhöz.
Az élőszobrok mozdulatlan jelenlétét most még furábbá tette az, hogy tőlük tíz méterre kísérelte meg pár tucat iskolás Románia legnépesebb táncolását – természetesen szinkronban.
Színház az egész világ, és színész / bohóc / díszlet benne minden ember.
A legnépszerűbb utcaanimátor Kolozsváron még mindig a polgármester. Színház az egész.