Miért választunk folyton gazembereket és/vagy hülyéket?

A titok nyitja a választási népszokásokban rejlik. Meg a propagandában. De szó esik a jó városgazdáról is. Aki ideális. És nem létezik.
Hirdetés

Az Adevărul különféle területek szakértőivel együtt megpróbálja felvázolni, milyennek kellene lennie az ideális polgármesternek és miért ítéltetünk arra, hogy a legrosszabb lehetőségek közül válasszunk. A románok szavazási módjának magyarázatai között ott van a rövid emlékezet, de a változástól való félelem is.

Az utóbbi négy éves mandátum volt a polgármesterek legzaklatottabb időszaka Románia minden szegletében. Az igazságszolgáltatás több száz községi, városi vagy megyei jogú városi polgármester elleni offenzívája, de a civil társadalom korrupt vagy alkalmatlan polgármesterek rossz szokásai ellen harcoló kis csoportjainak összefogása is komolyan megrengette egyes településvezetők pozícióját, akik a kizárólag a saját maguknak jólétet termelő feudumokká változtatták közösségeiket.

Az Adevărul felkérésére pszichológusok, professzorok, városfejlesztési vagy politikai szakértők, illetve a civil társadalomhoz tartozó személyek vázolták fel az absztrakt ideális fogalomhoz legközelebb álló polgármester robotképét. Szinte egyhangúan úgy vélik, hogy a romániai településvezetőknek tiszteletben kell tartaniuk egy olyan elvet, mely szinte teljesen hiányzik a jelenlegi román közigazgatásból: különféle területekkel foglalkozó szakértőkkel vegyék körül magukat, akikre hallgatnak, amikor szükséges. A szakemberek elemezték azokat az okokat is, melyek miatt a román választópolgárok gyakran rosszul választanak, olyan korábbi polgármesterekre szavaznak, akik már csalódást okoztak nekik és megelégednek a kampányban elhangzó, sci-fibe illő ígéretekkel.

Vezetői típusok

Daniel David pszichológus, a Psihologia poporului român (A román nép pszichológiája) könyv szerzője azt állítja, hogy a közösségek különbözőségére való tekintettel az ideális polgármester profilja is eltérő. „Két vezetői paradigma van: egyesek a közösség igényeire fókuszálva kérik a közösségek szavazatát, feltárják ezeket az igényeket és vállalják ezek kielégítését. Másrészt létezik az átalakító polgármesteri modell, aki saját elképzeléssel érkezik, és nem foglalkozik a közösség igényeivel. Azt mondja, hogy «ez az elképzelésem és így akarom átalakítani a közösséget»”, mutat rá a pszichológus.

Az európai országok többségében az autonóm pszichológiai profilú személyek alkotják a döntő többséget, akik elutasítják, ha projekteket kényszerítenek rájuk. Az ilyenfajta társadalomban létfontosságú az egyének megkérdezése és beleegyezésük megszerzése, illetve a projektek hozzáigazítása a szükségletekhez. Azok az autonóm társadalmak, ahol a demokrácia rendkívül erős. „Másrészt a kollektivista társadalmakban, mint amilyen Románia, ahol sokkal könnyebben elfogadják a tekintélyt, könnyen érvényesülhet egy olyan vezető, aki nem törődik a közösség igényeivel, sőt, ezekben a társadalmakban kerülhetnek tisztségbe azok a jelöltek, akik a felfüggesztett autópályákhoz hasonló fantazmagóriákkal állnak elő (utalás a korrupció miatt lemondásra kényszerült Sorin Oprescu főpolgármesterre – a szerk.). Az ilyenfajta társadalmakban gyenge a hatóságok kritikus szemlélete”, magyarázza David.

Az ideális polgármester a bipoláris Romániában

A Daniel David és Dragoş Iliescu kutatók által készített egyik tanulmány rámutat arra, hogy Románia nyolc fejlesztési övezete kétfajta, ellentétes személyiségi jegyekkel rendelkező egyénekre osztható. Egyrészt vannak a magas érzelmi stabilitásúként jellemezhető egyének, amihez nagyobb nyitottság, extraverzió, elfogadhatóság és lelkiismeretesség társul. Ezek az egyének a XXI. századi EU-tag Románia társadalmának motorjai, ezért a kutatók őket „Greuceanuknak” nevezték el (utalás Petre Ispirescu sárkányokkal harcoló mesehősére – a szerk.).

A másik oldalon vannak a „sárkányok”, a fokozott instabilitású és alig nyitott, elfogadható, lelkiismeretes és extrovertált személyek. Ők jelentik a társadalom változást ellenző és a hangsúlyt a hagyományos értékekre helyező konzervatív elemét. Az egyének kétfajta típusa viszonylag egyformán oszlik meg mind az egész ország, mind a nyolc fejlesztési övezet szintjén is, a „sárkányok” néhány százalékos előnyével.

Megkérdeztük Davidtól, hogy egy ilyenfajta bipoláris társadalomban milyen az ideális polgármester profilja. „Egy polgármesternek kell legyen üzenete a hagyományhoz ragaszkodók számára, de nem nagyon tradicionalista módon, helyet hagyva ugyanakkor az autonóm egyének igényeinek és érdekeinek is. Egy okos polgármesternek metaszintű projekttel kell előállnia, vagyis olyan célokkal, melyek egyik és másik oldal számára is érdekesek”, magyarázza a pszichológus.

Több pszichológiai tanulmány foglalkozott azzal, hogy mi történik két egymást elviselni nem tudó csoporttal, ha együttműködésre kényszerülnek: például az egyének csak akkor kaptak ennivalót, ha együttműködtek annak megszerzésében. Megfigyelték, hogy e kísérlet után már nem volt ugyanolyan nagy a két csoport közötti gyűlölet. „Azt hiszem, egy vezetőnek akkor sikerül megszereznie az egyének mindkét típusának támogatását, ha olyan projekteket javasol, melyeknek csak akkor vannak mindkét félre nézve kedvező hatásaik, ha együtt dolgoznak. Ezáltal a közös érdek javára túl fognak lépni az egyes csoportok érdekein”, magyarázza David.

Ki győzi le az „örökös” polgármestert

Daniel David azt is állítja, hogy egy ellenjelölt a románok pszicho-kulturális profilja miatt is le tud győzni egy hivatalban lévő polgármestert. „A románok pszicho-kulturális profiljának van egy nagyon fontos alkotóeleme: a bizonytalanság elkerülésére való törekvés. Ez nagymértékben magyarázza a román szavazási szokásokat. Egy ilyenfajta közösséghez tartozó emberek számára a változás rémisztőbb és veszélyesebb, egyetlen kivétellel: amikor a helyzet már tűrhetetlen, és akkor lázadások törnek ki, melyek azonnali változást követelnek. Mivel félünk a változással járó kiszámíthatatlanságtól, inkább kitartunk az ismert mellett, ha nem kínoz meg túlságosan.”

A polgármesterek egy másik technikát is felhasználnak: bizonyos idővel a választások előtt jelentős projekteket valósítanak meg, arra alapozva, hogy az emberek rövid társadalmi emlékezettel rendelkeznek, elfelejtik, hogy a polgármester négy év alatt nem nagyon tett semmit, ha a választás előtt néhány hónappal leaszfaltozza az utcájukat.

„A polgármesterek tudatában vannak a bizonytalanság elkerülése és a rövid társadalmi emlékezet párosának és ezt maximálisan ki is használják”, mutat rá a szakember. Hogyan lehet ezen túllépni? „Az ellenjelöltnek olyan változást kell javasolnia, mely felkínálja a jelenlegi helyzet összes előnyét és kínál még valamit ezen kívül. Ez a recept. Ha változtatási projekttel állsz elő, akkor meg kell bizonyosodnod, hogy ez megőrzi a jelenlegi helyzetet, de vagy kiiktatja a negatív elemeket, vagy hoz még néhány további előnyt”, magyarázza a pszichológus.

Így aztán nem lesz hiteles az a megközelítés, mely a jelenlegi polgármester teljes munkáját bírálja. „Ezzel szemben azt kellene mondani: «a jelenlegi polgármester a következő jó dolgokat tette, én ezek megőrzését, fejlesztését kínálom, de kijavítom az általa elkövetett negatív dolgokat és még hozok valami pluszt is». Ha mindent támadsz, amit a polgármester tett, akkor nem vagy hiteles, a változástól félők el fognak utasítani egy ilyen megközelítést”, mondja a pszichológus.

„Ne higgyünk többé a bűvészkedésekben”

Şerban Ţigănaş, a Romániai Építészkamara (OAR) elnöke azon a véleményen van, hogy egy polgármesternek tájékozottnak kell lennie a városirányítás területén, mert a dolgok gyorsan fejlődnek, és a vezetőnek képesnek kell lennie a már hatékonynak bizonyult fejlesztési modellek alkalmazására.

Hirdetés

„A városok gondjai az egész világon nagyjából hasonlóak: zsúfoltság, az infrastruktúra hiányosságai, az új városlakók beilleszkedése, a metropolisz övezet fejlesztése. A polgármesternek nagyon jól ismernie kell a helyi körülményeket, tudományosan kell ismernie azokat, és képesnek kell lennie összegyűjteni a legjobb modelleket, mert ezek léteznek, elég csak az európai szomszédságban körülnézni és megfigyelni, hol sikerült a városokat egészséges fejlődési irányba állítani. Fel kell venni velük a kapcsolatot és meg kell tudni a titkaikat, mert ezek már régóta nem titkok. A fenntartható városfejlesztés tudománya óriási lépésekkel halad előre, csak tartani kell az ütemet”, véli Ţigănaş.

Egy ideális polgármesternek friss profillal kell rendelkeznie, sokkal korszerűbbnek, az eddig ismerteknél sokkal elrugaszkodottabbnak kell lennie. „Eddig abban bíztunk, aki korábban nem hibázott, de fontosabbnak tartom, hogy egy polgármester képes legyen felismerni a hibát, és még akár a saját projektekről is le tudjon mondani, ha bebizonyosodik róluk, hogy nem eléggé dokumentáltak”, mondja a szakértő. Realistább projekteket vár el a jelöltektől és olyan embereket, akik „nem nyúlnak a bűvészcilinderhez, melyből a varázspálca érintésére fehér galambok és szimpatikus nyuszik pattannak ki. Azt azt hiszem, többé nem kellene hinnünk a bűvészkedéseknek.” Ţigănaş nem utolsó sorban úgy gondolja, hogy egy polgármesternek nem azokat a válaszokat kellene adnia a választóknak vagy a rászavazóknak, amiket ők elvárnak, vagyis nem kellene a hiúságukat legyezgetniük.

Milyen ne legyen egy polgármester

Alexandru Călinescu jászvásári (Iaşi) professzor, Románia egyik legismertebb irodalomkritikusa azt mondja, számára sokkal könnyebb azt felvázolni, milyen ne legyen egy polgármester. „Azt szeretném, ha mindenekelőtt hiteles és nem demagóg, komoly, amikor a projektjeit előterjeszti, kerüli a teljesíthetetlen ígéreteket és a fantazmagóriás terveket. Ezen kívül azt szeretném, ha nem olyan lenne, aki csodába illően mindenhez ért: ezzel szemben rendelkezne egy sor biztos képességgel, amúgy pedig adnia kellene a tanácsadók és a szakértők véleményére”, mondja a professzor.

Azt szeretné még, hogy egy településvezető ne legyen mohó és ne csábítsák el a sok romániai településvezetőnél visszatérő motívummá vált „sikerdíjak”. Călinescu véleménye szerint egy polgármesternek nem kellene hagynia, hogy a „hatalom megrészegítse” és nem lenne szabad semmibe vennie a polgárokat. A képzettség is fontos, legalább a középfokú. „És ha már nem követeljük meg tőle, hogy rendelkezzen valamilyen magasabb szintű oklevelekkel is, azért bizonyosfajta tisztességes intellektust elvárhatunk, tudjon helyesen beszélni és fejezze ki magát koherensen és világosan. Ne helyezze a párt érdekeit az általa irányított közösség érdekei fölé”, hangsúlyozza Alexandru Călinescu.

Polgármester vagy diktátor?

A tekintélyelvűség rossz szokásának nincs keresnivalója egy olyan polgármester profiljában, aki a személyes érdek elé helyezi a közösség érdekeit. „Az ideális polgármester jó vezető, jó szervező, a rendelkezésére álló források felhasználásának jó stratégája, mellyel a közösségen belüli élet minőségét támogathatja és növelheti. Meghallgatja, megérti és ismeri a polgárok gondjait. Az ideális polgármester alkalmas, feddhetetlen emberekkel veszi körül magát, mert tudja, hogy ők tudják elérni a dolgok megtörténtét. Nem diktátorként viselkedik, hanem olyan csapattársként, aki megérti, ismeri és segíti fejlődni a kollégáit”, véli Alexandrina Dinga, olyan civil szervezetek vezetője, melyek az utóbbi években a volt jászvásári polgármester, Gheorghe Nichita által vezetett közigazgatással harcoltak.

A szakértőkkel való együttműködés gondolatát Lucian Dârdală politológus is megerősíti: „Egy polgármesternek értenie kellene a civil társadalmat, ahonnan szövetségeseket kellene találnia közpolitikai kezdeményezéseihez. Szintén nagyon hasznos lenne egy minimális magángazdasági vezetői tapasztalat. Itt most nem térve ki az úgynevezett «helyi elitek» érdemeire és hibáira, fontos, hogy egy polgármesternek tapasztalata legyen az akadémiai, tanári, szakszervezeti, vagy üzleti körökkel folytatott párbeszéd terén.”

Közigazgatás és politika között

Nem hatékony megoldás, ha egy polgármester teljesen elszakad a politikai köröktől, véli Lucian Dârdală politológus. Egészen addig, amíg a közigazgatási tisztséget nem használják fel a saját párt finanszírozására. „Ha egy jelentős megyei jogú városról beszélünk, akkor azt hiszem, a végrehajtói csúcstisztség vegyes jellegű: közigazgatási és politikai. A polgármesternek politikusnak kell lennie, tiszteletben kell tartania a szavazást és félnie kell a választók büntetésétől – meg kell értenie, hogy embereket irányít, nem dolgokat adminisztrál”, véli Dârdală.

Álláspontját Călinescu professzor is kiegészíti: „A polgármesternek nem szabad a politikai ellenfelek vak zaklatásában tetszelegnie. Nem szabad obskúrus kapcsolatokat fenntartania az üzleti körökkel. Ne pózoljon kifogástalan erkölcsiségű családosként, legyen világi ember, de mértékkel és jóérzéssel. Ne hintsen port az emberek szemébe a «büszke román» olcsó retorikájával, tettekkel bizonyítsa hazafiságát és ugyanakkor érezze magáénak az európai értékeket. Értse meg, hogy gyakorlatilag képtelenség «ideális» polgármesternek lenni, de igyekezzen minél jobbnak lenni.”

Alexandrina Dinga úgy véli, hogy egy felelős polgármesternek elsősorban azzal kell foglalkoznia, hogy megoldásokat találjon a közösség gondjaira, nem pedig túlzásba vitt televíziós megjelenésekkel építeni saját imázsát: „A polgármesternek nincs ideje egész nap a tévéstúdióban ülni, hanem csak akkor megy oda, amikor mindenképpen meg kell jelennie, amúgy vannak olyanok, akik a közigazgatási dolgok kommunikálásáért felelősek. Elsősorban azzal kell foglalkoznia, hogyan oldja meg a közösség minél több gondját, nem a saját imázsával.”

 

A címet a szerkesztőség adta.

Hirdetés