a törvény nevében
csubakka
2016. április 22. péntek, 15:07
Ekkor mondták ki a jogerős ítéletet Liviu Dragnea pártelnök ügyében.

FRISSÍTÉS

Liviu Dragnea a PSD vezetőségi ülése után bejelentette, hogy nem mond le az elnöki tisztségről. A pártvezetőség szinte egyhangúlag úgy döntött, hogy Dragnea maradjon a PSD élén, foglalkozzona választási kampánnyal, aztán majd a júniusi helyhatósági választások után visszatérnek a kérdésre.

-

Négy éves próbaidővel két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken Liviu Dragneát, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét a legfelső bíróság a 2012-es referendum ügyében. Az ítélet jogerős.

A legfelső bíróság szigorított az alapfokú ítéleten, Dragneát ugyanis tavaly májusban egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

„Meg vagyunk dermedve. Ez több mint sokkoló, meg vagyunk dermedve attól, hogy ez Romániában megtörténhet. (...) Azt vártuk, hogy Dragneát felmentik.” (Codrin Ştefănescu, a PSD főtitkár-helyettese)

Liviu Dragnea ellen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) indított bűnvádi eljárást, és azzal vádolta, hogy az államfő leváltásáról rendezett 2012-es népszavazáson politikai befolyásával visszaélve csalásra bujtotta fel a választási bizottságok tagjait annak érdekében, hogy az érvényességi küszöböt meghaladó részvételt érjenek el, ami Traian Băsescu akkori elnök leváltásához vezetett volna.

Az akkori balliberális kormánytöbbség alkotmánysértésre hivatkozva felfüggesztette tisztségéből az államfőt, ebben az esetben pedig az alaptörvény értelmében népszavazást kell kiírni, amelyen a polgárok dönthetnek arról, hogy az elnök a helyén maradjon vagy sem.

A népszavazás csak akkor lett volna érvényes, ha azon az összes, a választói névjegyzékben szereplő polgár fele plusz egy fő részt vett volna. A referendum végül érvénytelen lett, mivel a részvételi arány alig haladta meg a 46 százalékot.

Dragnea lemondását kéri a PNL

A nemzeti Liberális Párt (PNL) kéri Liviu Dragnea lemondását a PSD elnöki tisztségéről. Cezar Preda PNL-szóvivő szerint Dragnea tisztségben maradása jogerős elítélése nyomán azt a képzetet erősíti, hogy bűnözők nyugodtan vezethetnek olyan demokratikus intézményeket, mint a parlamenti pártok.

„Minden perc, amit Dragnea ezután a PSD élén tölt, azt a benyomást erősíti Európa-szerte és a demokratikus világban, hogy Romániában a demokrácia hanyatlik” – mondta sajtótájékoztatón Preda.

A népszavazáson a kormányoldal kampányfőnöke Liviu Dragnea volt. Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) szerint a szociáldemokrata politikus olyan rendszert építtetett ki, amelynek segítségével mindent megtettek azért, hogy a népszavazáson – legalábbis papíron – meglegyen az érvényességhez szükséges részvételi arány.

A DNA vádiratában az áll, hogy a Dragnea által kiépíttetett informatikai rendszer adatai alapján napközben folyamatosan, szavazókörökre lebontva tájékoztatták a szavazás állásáról, ennek alapján értesíteni tudta az érintett polgármestereket, hogy mozgósítsák az embereket.

A per során az is fölmerült, hogy olyanok szavazatai is szerepelnek a nyilvántartásban, akik nem is mentek el voksolni, sőt,

a dél-romániai megyékben halottak is szerepeltek a szavazók között.

Az ügyben további 74 személy – polgármesterek, szavazóköri elnökök – ellen indult eljárás.

Dragnea mindvégig tagadta a bűnösségét.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/14871
A gyülekezési törvény módosítását a kormány már régóta fontolgatja, de a legfelsőbb bíróság mai döntése után meglehet, hogy nem lesz már szükség rá. A civilek perrel fenyegetnek.
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Kevesebb mint két év alatt elég látványosan alakult a pártok népszerűsége.
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.
A dühös fuvarozókat lebeszélték a sztrájkról néhány ígérettel.
Nem vehetnek örökbe gyereket a meleg párok.