Dől a lé
béel
2016. április 19. kedd, 09:22
Nincs felső határ, örüljetek, kismamák és kispapák!

Kihirdette Klaus Iohannis elnök hétfőn a gyermekgondozási díj emeléséről szóló módosított törvényt annak ellenére, hogy a parlament által elfogadott jogszabályt a kormány ellenezte.

Emiatt kétséges volt, hogy az elnök kihirdeti a jogszabályt. Iohannis azon az ünnepségen jelentette be, hogy aláírta a törvényt, amelyen Dragoş Pîslaru új munkaügyi miniszter letette hivatali esküjét.

A kormány azért ellenezte a gyed emelését, mert a jogszabály nem határozta meg, milyen forrásból fedezik a többletkiadást, és figyelmeztetett, hogy az államháztartási hiány meghaladhatja a Románia által az idei évre kitűzött GDP-arányos 3 százalékot.

Dacian Cioloş miniszterelnök korábban egyértelműen kijelentette: az államkasszában nincs pénz a juttatások emelésére, ezért határozottan felszólította a parlamentet, nevezze meg, milyen forrásból kellene biztosítani a többletjuttatásokat.

Azt ugyanakkor nem helyezte kilátásba, hogy a kormány alkotmánybíróságon támadná meg a jogszabályt - megjegyezte viszont, hogy hatályba lépése mindaddig késhet, amíg meg nem találják az ahhoz szükséges pénzügyi forrásokat.

Romániában jelenleg az utolsó évi nettó átlagbér 85 százalékának megfelelő állami támogatást kap a gyermeknevelési szabadságot igénylő szülő, de nem többet, mint 3400 lejt. Az igénylőnek előre el kell döntenie, hogy egy vagy két évig marad otthon. Azok a szülők, akik kétéves gyermeknevelési szabadságot kérnek, legfeljebb 1200 lejes havi támogatásra jogosultak. A most kihirdetett törvény eltörli a gyed felső határát, a 85 százalékos támogatás pedig akár két évig is folyósítható. Az új törvény júliustól lép hatályba.

Iohannis kijelentette, hogy jónak tartja a parlament által megszavazott törvényt. Arra kérte az új minisztert és a kormányt, hogy találjanak megoldást az alkalmazására. Úgy vélte, hogy a jogszabály a romló demográfiai mutatókat igyekszik javítani, ami fontos az ország számára.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/14817
A Kolozsvári Magyar Napok záróeseménye, a Csárdáskirálynő-előadás után találkoztunk a Stázit alakító, sepsiszentgyörgyi származású művésznővel, aki fantasztikusan érezte magát.
Elég sok, a román többség számára kényelmetlen igazságot tartalmaz Hans Hedrich írása.
Ha nem esik jól látni, hallani a verést, a nyúlkálást, a beszólást, jusson eszedbe, mennyire eshet ez jól az áldozatnak. Fél éves a kampány a nők elleni erőszak visszaszorításáért.
Idén a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvós Zenekar szolgáltatta a toronymuzsikát a Szent Mihály-templom tornyából.
A ferences szerzetes szerint túl könnyen mondjuk ki, hogy a Jóisten elfordította az arcát, és ez nem jó hozzáállás.
Hatalmas bulit csaptak, majd őszintén meséltek nekünk a magyar blues istenei.
Tessék csak olvasni, valóságos kémregény. Mindenki benne van: az oroszok, Budapest, az RMDSZ, az EU. És persze a jó oldalon a mioritikus haza.
És a Mutass jó példát! program is szépen halad a maga útján.
„A betonházak között nem várnak csodák”. Városnézésen voltunk a korzós lányokkal.
Eláruljuk: képregényesen. Békés Márton történész szerint bevallottan hőskultuszt építenek a rendhagyó műfaji kerettel.
Gazdag József felvidéki újságíró, író mesélt a dunaszerdahelyi magyar csapatról és a magyar focit beborító bundáról.
Nem a nemesi családok csereberélik az ingatlanjaikat, hanem Kolozsvár feliratozza újra a műemlékeit.
De mi van ezen túl a magyar gasztronómiában? Sömmi? Cserna-Szabó András pacalkalandjai és Rózsa Sándor véres mészárlásai a Kolozsvári Magyar Napokon.
De csak egy kör erejéig a sétatéri tavon.