Hagyj ma, kupola!
béel
2016. április 5. kedd, 13:17
Az ortodox egyház most jól eloszlatja a homályt és a tévhiteket.

Felháborítónak tartja, hogy miközben az oktatásra és az egészségügyre sohasem jut elegendő pénz, szinte minden második utcasarkon ortodox templom épül, rendszerint jelentős összegű önkormányzati vagy állami támogatással? Vérlázítónak tűnik, hogy a hagymakupolás honfoglalás jegyében görögkeleti templomokkal rondítják el az erdélyi, partiumi és bánsági települések arculatát?

Nos, mindez valójában optikai csalódás, istentelen propaganda, merő rosszindulat és szemfényvesztés. Ugyanis szó sincs róla, hogy túl sok ortodox templom épül/épült volna. Sőt, igazából túl kevés.

Ezt pedig ajánlatos elhinni, hiszen maga a Román Ortodox Egyház közölte hivatalos portálján, az egyházügyi államtitkárság 2015. december 31-én érvényes adataira hivatkozva.

A statisztika szerint

az 1989 után Romániában épített templomoknak csupán 37,9 százaléka ortodox, a többit az országban elismert többi vallás hívei emelték.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint az ortodoxok az ország összlakosságának 86,45 százalékát teszik ki, ugyanakkor az ortodox templomok aránya csupán 59,9 százalék. A maradék 40,1 százalékon a többi vallás hívei osztoznak.

A basilica.ro portál azt állítja: az ortodox egyház rendelkezik a legkevesebb templommal a hívek arányát tekintve, mivel átlagosan 994 hívőre esik egy templom. Mivel azonban a 16 403 ortodox templom közül csupán 13 511 parókia, a többi kápolna vagy kolostori templom, ez az arány egy az 1200-hoz.

A basilica.ro által hivatkozott adatok szerint az 1989 óta eltelt 26 évben az ortodox egyház 3 191 templomot építtetett, míg a többi egyház – amely a lakosság 13,55 százalékát fedi le – 5 222 istenházát emelt.

Ennek fényében az ortodox portál azt írja:

a román ortodox egyház még csak a dobogón sincs, ami a templomok számának 1989 utáni növekedését illeti.

A kimutatás szerint csupán a hetedik helyet foglalja el 35,1 százalékos bővüléssel.

Az első helyen a pünkösdista egyház áll 268,8 százalékos növekedéssel, a másodikon a hetednapi adventisták (199,2 százalék), a harmadikon pedig az evangéliumi keresztények (170) állnak. A további sorrend: baptisták (113,7), pravoszláv egyház (45,6), sőt a hatodik helyre egy magyar történelmi egyház kapaszkodott fel: a kimutatás szerint a református egyház templomainak száma 35,47 százalékkal bővült.

Mindez azt jelenti, hogy 122 pünkösdista hívőre jut egy templom, míg a hetednapi adventisták esetében ez a szám 64, az evangéliumi keresztényekében 93, a baptistákéban pedig 72.

A pünkösdista egyház hívei 356 314-en vannak, számukra 1989 óta 1950 imaház épült, míg a 16 307 004 ortodox számára 3 191.

A végén még tényleg megsajnáljuk őket.
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/14618
A báthorysokra is kiterjesztenék a pár hete indult kísérleti projektet.
A politikai talpnyalók sajnos nem jobbak, ha történetesen erdélyiek. Sabin Gherman írása.
Bukarest szerint megvannak az újabb székely terroristák: az udvarhelyi művészetis diákok.
És került Erdély elkerülhetetlenül Romániához. Centenáriumi minisorozat az impériumváltásról.
Tíz év sztrádaépítéseit vizsgálta régiókra lebontva az EU statisztikai hivatala. Elképesztő, de Románia is szerepel a toplistán.
Újabb vádemelések történtek az utóbbi idők legnagyobb egyetemi korrupciós botrányában.
Az Orbán-ellenes eurohadjárat után úgy tűnik, Európában ma csak az demokrata, aki liberális. Traian Ungureanu írása.
Megtalálták a kiskaput, hogyan húzzák le előfizetőiket a külföldi telefonhasználatért. A hatóságok vizsgálódnak az ügyben.
Dăncilă szerint a népszavazás nem a szexuális kisebbségek ellen irányul.
Valóban, miért is kellene Erdélynek eltűrnie a bukaresti központ zsarnokságát? Sabin Gherman írása.
Háromezer pedagógus írta alá a miniszternek küldött tiltakozó petíciót.
Politikai Főnix-madarakként térnének vissza az élvonalba.
A politikai stratéga egyrészt rosszabbnak tartja Orbán Viktor Magyarországát Iránnál, másrészt vágyik egy mioritikus Orbán Viktorra. Nem vicc, tessék olvasni.
Jean-Claude Juncker beszéde pont olyannak tűnik, mint maga az Európai Bizottság elnöke. Fáradt, megöregedett.