Az önkormányzati választásokra a magyar pártoknak nem sikerült hárompárti koalíciós listákban megegyezniük. Eddig az tudható, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjei több helyen is az RMDSZ listáin indulnak.

Noha Marosvásárhelyen is tárgyalások folytak a közös listákról, úgy tűnik, nem fog összejönni az együttműködés, és valószínűnek látszik, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) önálló jelöltlistákat állít.

Kolozsváron Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője indul az RMDSZ listáján, de az ő helyzete speciális, mivel bár az EMNP tagja, három éve visszavonult az aktív politizálástól.

Szakértő segítségével megnéztük, valójában mit is jelent az, ha egy párt képviselői egy másik párt listáján indulnak. Toró Tibor politológus, a Sapientia EMTE oktatója a helyi választottak jogállásáról szóló, tavaly módosított 393/2004-es törvény előírásai alapján elemezte a helyzetet.

Az eleve biztos, hogy ha valaki az RMDSZ listáján kíván indulni a választáson, akkor be kell lépnie a szövetségbe és le kell mondania korábbi tagságáról (MPP, EMNP), erről az RMDSZ dokumentumai (alapszabály, SZKT-határozat) világosan rendelkeznek. Egyéb kötelezettségei is vannak, például a SZÁT által megállapított tagdíjat kell fizetniük, a szervezeti szabályokban rögzített módon be kell számolniuk tevékenységükről az RMDSZ vezető struktúráinak, továbbá alá kell vetniük magukat magukat a tevékenységüket illető szervezeti határozatoknak.

Biró Zsolt MPP-elnök nemrég azt hangsúlyozta, hogy az MPP jelöltjei akkor is ezt a pártot képviselik és saját frakciót alapítanak majd, ha az RMDSZ listáján nyernek mandátumot, és hogy erre Kelemen Hunor RMDSZ-elnöktől kaptak garanciát.

A politológus szerint ez erősen kétséges. „A választási törvény világosan kimondja, hogy csak olyan pártok hozhatnak létre frakciókat és csoportokat, amelyek részt vettek a választáson, vagy bejutottak az önkormányzati képviselő-testületbe, erről szól a 393/2004-es törvény 26. cikkelye. Amennyiben egy párt tagjai egy másik párt listáján indulnak, akkor annak a pártnak lesznek a képviselői a tanácsban, a törvény szerint lehetetlen, hogy formálisan megőrizzék pártidentitásukat vagy saját koalíciót alapítsanak” – mondta Toró Tibor.

Mégis, megvalósítható-e valamilyen önállóság a frakción belül? A politológus szerint csak informálisan, csak ha a két párt köt egy gentlemen’s agreement-et arról, hogy a bejuttatott párt képviselői külön virtuális frakciót alkotnak és döntéseiket kölcsönösen tiszteletben tartják. Ennek azonban semmiféle jogi, törvényes következménye nincs, minden hivatalos döntésben, dokumentumban a tanácsi frakció minden tagja a listát állító pártot képviseli. Ugyanakkor a nyilvánosságban is jó eséllyel annak a pártnak a jelöltjeiként, majd képviselőiként fognak szerepelni – tette hozzá Toró Tibor.

„A lényeg az, hogy az esetleges informális megegyezés ellenére a bejuttatott párt képviselői számára mind a kommunikációs, mind pedig a tevékenységi mozgástér kicsi, hiszen a módosított törvény szerint a képviselői mandátum megszűnése könnyebb, mint eddig” – fejtette ki.

Az új szabályozás szerint abban az esetben, ha egy helyi tanácsost kizárnak vagy kilép abból a pártból vagy kisebbségi szervezetből, amelynek a listáján bejutott a képviselő-testületbe, akkor a párt a prefektusnál jelzi a helyzetet, aki megállapítja a mandátum elvesztését és a helyi tanácsi hely felszabadulását.

„Más szóval, a jelöltlistát állító és tanácsi frakciót alakító párt aránylag könnyen, megerőltetés nélkül félre tudja állítani a befogadott párt képviselőit, amennyiben azok az érdekei ellen cselekszenek” – mondta a politológus.