Az évi egy alkalmon kívül szerettek volna hosszabb távon is foglalkozni a gyerekekkel, így született meg a Rendezzük a jövőt (Regizăm viitorul) projekt ötlete – mondta Oana Giurgiu, a TIFF egyik főszervezője hétfőn, a projektet záró sajtótájékoztatón. Eredetileg a pataréti gyerekekkel szerettek volna foglalkozni, de mivel vidéki közösségek fejlesztését támogató uniós pénzzel tudták finanszírozni az elképzelésüket, végül Kolozs község interetnikus közösségére esett a választásuk. (Patarét ugyanis Kolozsvár része.) Azért, mert közel van Kolozsvárhoz, és mert nagyon vegyes közösség.

 

Kolozs annyira interetnikus, hogy lakosságának többsége roma, a románok és a magyarok kisebbséget alkotnak, mondta Olimpiu Béla Lăcătuș, a CHARA Jótékonysági Egyesület munkatársa. Ez az egyesület segített a filmeseknek és a projektbe beszállt pszichológusoknak kiválasztani azt a több mint 120 kolozsi gyereket, akiket 2015-ben a filmezés alapműveleteire tanítottak.

 

Közülük végül 108-110 gyerek járt el rendszeresen a foglalkozásokra, ahol a kezdeti idegenkedéstől a totális lelkesedésig és egy kisfilmig jutottak, amelyet ma délben vetítettek le Kolozson.

 

 

A filmezést Felméri Cecília kolozsvári rendező bontotta le gyerekeknek is oktatható tevékenységekké, amelyeket több helyszínen és még több önkéntessel tartottak meg. A TIFF Ház mint állandó helyszín mellett a gyerekek a forgatókönyv-íráskor eljutottak egy könyvtárba, meglátogatták a Szépművészeti Múzeumot, a színészet oktatását a Nemzeti Színház meglátogatásával kötötték össze, a vágásról a Look TV stúdiójában kaptak közelebbi képet, vetítéskor pedig a Győzelem mozit járták be a vetítőgéptől a vászonig.

 

Megtanították őket kicsi GoPro kamerákat kezelni és külön hangot rögzíteni, majd kisebb-nagyobb csoportokban, egy-egy önkéntes segítségével járták a falut, hogy elkészítsék filmjüket Kolozsról úgy, ahogy ők látják. Az elkészült 25 perces film minden részletét ők forgatták, a vágást pedig felnőttek végezték – tudtuk meg.

 

Nem az volt a fő céljuk, hogy a jövő filmes nemzedékét neveljék ki egyetlen falu 7-14 éves gyermekeiből, hanem hogy esélyt, lehetőséget villantsanak fel előttük a szabadidő másféle eltöltéséről, amelyek helyben nem adottak, és hogy elültessék bennük a változás és a közösségi változtatás vágyát, mondta Oana Giurgiu. 

 

 

A projektmenedzser – és mindenki, aki részt vállalt a Rendezzük a jövőt tíz hónapjában – tisztában van vele, hogy ez a pár foglalkozás csak csepp a tengerben, és hogy valódi esélyt a kitörésre ezeknek a gyerekeknek egyedül a folyamatosan színvonalas oktatás biztosíthat. Mindenki nagyon elismerően szólt a kolozsi iskola tanárairól és igazgatójáról, akik szintén a saját szabadidejükből áldoztak a foglalkozások népszerűsítésére, a gyerekek kiválasztására, a szülők meggyőzésére.

 

A projektben pszichológusokkal is együtt dolgoztak, akik kommunikációs foglalkozásokon békésebb nyelvezethez és konfliktusmegoldásokhoz, illetve ahhoz segítették hozzá a gyerekeket, hogy jobban tiszteljék magukat és másokat, számolt be Alexandra Gorea pszichológus a sajtótájékoztatón.

 

A gyerekek a felnőttekkel főleg románul, maguk között pedig románul, magyarul és romani nyelven beszéltek, kinek ahogy jött. A nyelvi akadályokat inkább a felnőtteknek, az önkénteseknek kellett tudni legyőzni, árulták el a szervezők. Mi pedig a reklámmappáról tanultuk meg, hogy a Dik muvizo azt jelenti: mozizol.

 

A filmezést mint felszabadult időtöltést és oktatási tevékenységet más közösségekben is ki szeretnék próbálni, de a kolozsi gyermekeket sem hagyják magukra a projekt lejártával, árulta el Oana Giurgiu. Azok közül, akik folytatnák, vetítőcsoportot hoznak létre: a tiffesek adnák a filmeket és a felszerelést, a gyerekek pedig havonta vetítéseket szerveznek majd a faluban. Így a nyáron működő kolozsi fürdő mellett új kikapcsolódási lehetőséget is rendszeresítenének a Kolozsvár melletti községben.