A szakértőkből álló zsűri nyilvánosságra hozta azokat az érveket, melyek alapján úgy döntött, hogy Bukarest, Kolozsvár, Temesvár és Nagybánya kerüljenek be a 2021-es Európa Kulturális Fővárosa címért folyó verseny döntőjébe.

A szakértők az Európai Bizottság honlapján közzétett jelentésben elemezték a versenyben elindult 14 romániai város pályázatát. A kiválasztott négy döntősnek 2016. augusztus 12-ig kell javítania pályázatán, a romániai győztest pedig szeptember 16-án jelentik be.

Kolozsvár az „East of West” szlogennel futott be

Kolozsvár annak a koncepciónak köszönhetően került be a 2021-es Európa Kulturális Fővárosa címért folyó verseny négy döntőse közé, mellyel újra kívánja fogalmazni az európai távlatokat és értékeket. A zsűri indokolásában azt állítja, hogy nagyra értékelte azt az őszinteséget is, mellyel a város roma közösségének integrálását kezelték.

Másrészt a 12 európai szakértőből álló zsűri azt javasolja a kolozsvári projektcsapatnak, hogy szenteljen nagyobb figyelmet a nemzetközi partnerségeknek és álljon elő konkrét projektekkel. A bizottság a jelenlegi kontextusban kiemelte még Kolozsvár vezérszlogenjét, az „East of West”-et is. Ugyanakkor a zsűri felhívta a figyelmet arra, hogy a javasolt projektekben nem nagyon látszik a kapcsolat a Nyugattal.

„Stratégiailag gondoltuk végig a pályázat két szakaszát; az elsőben igyekeztünk kialakítani egy erős, koherens, reprezentatív koncepciót, mely minél jobban visszaadja Kolozsvár történetét, amit ki is emeltek. Mi döntöttünk úgy, hogy a kulturális és művészeti koncepcióra a második szakaszban összpontosítunk, 20 oldallal fogjuk kiegészíteni a pályázatot, ezekben részletesen leírjuk mindezeket a projekteket”, magyarázta az Adevărulnak Florin Moroşanu, a Kolozsvár Európa Kulturális Fővárosa 2021 Egyesület elnöke.

A roma közösségnek a város életébe történő integrálásának megközelítését, melyet a civil aktivisták és szervezetek többször is hiányosnak neveztek, a zsűri az őszintesége miatt emelte ki. A csapat elismeri, hogy a többség továbbra is bizalmatlanul, egyfajta egzotikus és nem «igazi román» közösségként viszonyul a romákhoz, írják a szakértők. „Egy kulturális fővárosi címnek az a célja, hogy megváltoztassa a többségnek ezt a fajta nézőpontját és túllépjen a roma közösség folklóraspektusaira való összpontosításának szakaszán”, áll a jelentésben.

A zsűri pozitívan értékelt olyan kezdeményezéseket, mint a többnyelvű fordítások projektjét, a részvételi költségvetést, a Cluj Media City-t és a Változás Akadémiáját, de mélyrehatóbb munkát kér.

Nagybánya a Drakula-mítosszal hódított

A zsűri Nagybánya pályázatában azt tartotta a kiemelendő aspektusok egyikének, hogy a városvezetés vállalta, minden ötletet meg fog valósítani még akkor is, ha a város nem nyeri el a címet. A város szlogenje: „A vendéglátás kultúrája/The Culture of Hosting”.

A „multipass kulturális kártya” ötletét olyan innovációnak tekintik, mely választ ad azokra a kihívásokra, melyekkel a kulturális ágazat európai szinten szembesül. Innovatívnak tartják a projektcsapat vezetőjének „fordítói, előremozdítói és mediátori” értelmezését is, de a zsűri még elmélyültebb művészeti elképzelést vár el a pályázattól.

A Nagybányán 125 évvel ezelőtt megjelent „művészeti gerinc” örökségének hasznosítását nagyon érdekesnek találta a zsűri, de azt össze kell hangolni a kortárs művészeti tendenciákkal.

A volt Cuprom üzem művészeti központtá alakítása érdekes ötlet, de biztosítékokra van szükség, hogy a helyszín nem tartalmaz mérgező anyagokat és 2021-ig rehabilitálható. A „panel” merésznek és ambiciózusnak tartja azt az elképzelést, hogy több munkahelyet is létrehoznának a kreatív gazdaság területén (jelenleg a város 58.000 munkahelyéből állítólag 10.000 ebben az ágazatban található), de konkrét részleteket kérnek ennek megvalósításáról.

A szakértők „mulatságosnak” tartják a Drakula-mítosz felvetését és azt állítják, aggasztóbbnak tartják a városnak azokat a viszonylag nemrég hozott döntéseit, melyek hátrányosan érinthetik az Európa Kulturális Fővárosa címet megszerző város brandjét. Ez valószínűleg arra a 2011-ben felhúzott falra tett utalás, mellyel a város elválasztott két, főleg romák által lakott szociális háztömböt a közösség többi részétől.

Temesvár esetében az őszinteséget értékelték

A Temesvárra vonatkozó részből kiderül: az európai zsűri az „Adj fényt a városnak” projekt pozitívumaként azt emelte ki, hogy a két világháború közötti kulturális és társadalmi szellem felelevenítésére helyezte a hangsúlyt, amikor az etnikum irreleváns volt és sokkal inkább a multikulturalitás számított. Temesvár azért is kerülhetett a döntőbe, mert őszintén kidomborította a város hiányosságait is.

„A forradalom városaként és a jármű- és IT-ipar fejlődéséért ismernek el minket, de kulturális téren hiányzik a folyamatos láthatóság. Az embereknek újra meg kell tanulniuk megjelenni a közéletben, kifejezni magukat, a művészeknek jobban láthatóaknak kell lenniük az utcákon, a tereken és a parkokban. Értékelték, hogy mi mondtuk ki ezeket a dolgokat, hogy hiányosságnak tartjuk ezeket és javítani akarunk ezen”, mondta Simona Neumann, a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa Egyesület igazgatója.

Temesvár pályázatában a koherens projektet is értékelték. A zsűri úgy ítélte meg, hogy a művészeti program összhangban van azokkal az igényekkel, melyeket a város sürgős kulturális szükségleteiként azonosítottak. A bizottság azt is értékelte, hogy a projektnek van politikai támogatottsága és hogy az egyesület időben nekiállt a pályázat összeállításának. Temesvár sikeréhez az is hozzájárult, hogy a pályázat kidolgozásában a civil társadalom, a kultúra és a nem kormányzati szervezetek képviselői is részt vettek.

„Szerintünk ez egy nagyon jó jelentés. Ezt az eszközt fel fogjuk használni a végleges jelölti pályázatunkban. Kimondottan a mi pályázatunkról szól és arról, hogy min kell javítanunk. A zsűri kiemeli a pályázat kedvező részeit és javaslatokat tesz a javításokra”, magyarázta Simona Neumann.

A zsűri azt is értékelte, hogy Temesvár együtt akar dolgozni más jelöltekkel is, mint például Arad, de Újvidékkel is. „Azt tanácsolták, hogy ne hozzunk létre olyan egyesületet, amelybe akárki bekerülhet, hanem legyenek sokkal szigorúbbak a kiválasztási kritériumok. Független, de támogatással rendelkező szervezet vagyunk”, mondta még Neumann.

Bukarestben gondot jelent a romák integrációja

Az európai szakemberekből álló bizottság a bukaresti pályázat erős elemei között említette a város kontextusának elemzését és azt, hogy bemutatták azokat a kulturális kihívásokat, melyekkel Bukarestnek meg kell küzdenie: a város identitásválsága, a múltban megrekedt emlékezet és az Európán belüli szerepével kapcsolatos bizonytalanság.

„A csoport a fejlesztési programnál is jobban értékelte ezt a város stratégiai értékelésével kapcsolatos nyílt és önkritikus megközelítést”, áll az Európai Bizottság képviselői által összeállított értékelésben.

Ami a bukaresti pályázat gyenge pontjait illeti, kiemelik, hogy eddig nem sikerült véglegesíteni Bukarest kulturális stratégiáját és ezt már csak a projekt ezen szakaszában lehet elfogadni. Bukarest kulturális stratégiájának még meg kell kapnia a Bukaresti Polgármesteri Hivatal Közgyűlésének a beleegyezését is, hogy véglegesíteni lehessen a projekteket. Ennek hiányában Bukarestet ki fogják zárni a versenyből.

Ezen kívül a zsűri azt állítja, hogy a következő szakaszban figyelembe kellene venni néhány aspektust. „A zsűri több távlatot és nagyobb elmélyülést szeretne látni a második szakaszban, valamint a város jelentős kulturális intézményeinek szerepén is. Ezen kívül a zsűri üdvözölte annak elismerését, hogy változtatni kell a város megrekedt emlékezetén és azt reméli, hogy a végleges pályázatban több projekt is szerepel majd ebben a témában, de az is, hogy miként fogják ezeket nemzetközi szinten kommunikálni”, áll még az Európai Bizottság által közzétett dokumentumban.

Ugyanakkor a zsűrit nem sikerült meggyőzni, hogy konzultáltak volna a független kulturális ágazaton kívüli polgárokkal és azt állítja, hogy a felajánlott források eléggé szűköseknek tűnnek egy Bukarest méretű városhoz képest és elég korlátozottan valósul meg a különféle etnikai közösségek bevonása a konzultációba, továbbá a romák szerepelnek azon közösségeknek a listáján, melyekről a zsűri állítása szerint keveset beszélnek Bukarest pályázatában.

Iaşi polgármestere szemtelen volt az európai zsűrivel

Nagy visszhangot váltott ki, hogy Iaşi nem került be a 2021-es Európa Kulturális Fővárosa címért folyó verseny második fordulójába. A zsűri nem tartotta rendben lévőnek, hogy a moldvai főváros pályázatában megemlített 342 projektből 250 már zajlik, és már rendelkezik költségvetéssel. Az európai szakértők azt is megállapították, hogy Iaşi főprojektjének még a mottóként javasolt „Az európai kultúra keleti közvetítője” szlogent sem sikerült elmagyaráznia. Jászvásár fő célkitűzései között szerepelt egy kulturális híd „kiépítése” a legreprezentatívabb ukrajnai és moldovai városokkal, Cernăuţi-cal és Chişinău-val.

„A zsűrinek csalódást okozott, hogy nem tudta meghallgatni a partnervárosok képviselőit”, áll a pályázat elutasításának indokolásában. Az Európai Bizottság képviselői azt is mondják, hogy nem tájékoztatták őket az ezzel az együttműködéssel kapcsolatos pénzügyi és menedzsmenti ígéretekről sem. A vizsgálóbizottság azt is jelezte, hogy Jászvásár projektje kevésbé volt nyitott a kortárs művészet, innováció és az avantgárd felé és nem volt világos, a végleges pályázat mennyire tükrözte a lakosság és a kulturális szereplők véleményét.

A Iaşi-i hivatalosságok viszont hátsó szándékokkal vádolják őket. „Nem igazán járatosak ennek a városnak a történelmében olyanok, akik nem tudták, hova helyezzék Iaşi-t Románia térképén. Európa térképéről már nem is beszélve”, mondta Mihai Chirică, Jászvásár ideiglenes polgármestere.

Az „európai dimenzióval” kapcsolatos diszkrét bírálatok

A jelentés végén a szakértők néhány általános következtetést is felsorolnak és kihangsúlyozzák, hogy a pályázatokban „nagyon fejletlen” az európai dimenzió. Az európai szakértők azt várják el, hogy a pályázó városok legyenek nyitottabbak és ne szűkítsék le horizontjukat csak helyi vagy országos szintre, tervezzenek európai és nemzetközi partnereket bevonó nagyobb szabású projekteket. „Az európai dimenzió ugyanolyan mértékben jelenti azt is, hogy a város polgáraival meg kell érteni és tudatosítani kell bennük az európai értékek sokszínűségét és kulturális és másfajta projektekkel kapcsolatokat kell kialakítani más országok polgáraival is”, áll a végleges jelentésben.

A címet a szerkesztőség adta.