Egy füst alatt
béel
2016. január 27. szerda, 11:51
Az alkotmánybíróság nem talált kivetni valót a dohányzást nyilvános helyeken tiltó jogszabályban.

Kedves dohányosok, ennyike volt: az alkotmánybíróság szerdán úgy döntött, nem ellentétes az alaptörvénnyel az a jogszabály, amely megtiltja a nyilvános helyeken történő dohányzást.

A képviselőház által december 15-én, döntéshozó kamaraként elfogadott törvényt 33 szenátor támadta meg az alkotmánybíróságon, egyrészt azon az alapon, hogy akár a magánlakásokat is nyilvános helyiségnek lehet tekinteni, másrészt azért, mert diszkriminatívnak tartják, hogy a repülőtereken és a börtönökben továbbra is lehetővé teszi a füstölést.

Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke viszont a szerdai ülés előtt leszögezte: a lakások természetesen nem minősülnek nyilvános helyiségnek, és a repterekre és börtönökre vonatkozó rész sem diszkriminatív. Hozzátette: a törvény hatályba lépését követően természetesen többé nem gyújt rá nyilvános helyen. Azt is elárulta, hogy a taláros testület kilenc tagja közül ketten dohányoznak.

A jogszabály értelmében nyilvános helynek számít minden olyan, bárki által látogatható vagy kollektív használatra szánt helyiség, a tulajdonformától vagy a belépési jogtól függetlenül, amelynek van ideiglenes vagy állandó tetőzete, mennyezete és legalább két oldalfala.

Ebbe pedig bizony beletartozik minden vendéglátó-ipari egység, munkahely, egészségügyi és oktatási intézmény, a játszóterek és egyéb, gyerekeknek szánt tér is.

A zárt nyilvános terekben az elektromos cigaretta szívása is tilos.

Bírságok: magánszemélyek esetében 100-500 lej, jogi személyek esetében 5000-15000 lej, plusz a működési engedély felfüggesztése vagy bevonása.

A jogszabályt most Klaus Johannis államfőnek kell kihirdetnie – ő már korábban jelezte: ezzel nem lesz gond -, majd 45 nappal a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után lép hatályba.

Illusztáció: Adriaen Brouwer: Dohányzók

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/13608
Olyan országban akarok élni, ahol nem küldik sétálni az állampolgárt egy dossziéért, egy fénymásolatért, amit a hivatal is nyugodtan elkészíthetne vagy adhatna.
Van ebben az interjúban szó mindenről: az 1818 utáni gyenge román államról, diszkriminációról, kicsit Erdélyről is. Méghozzá női szemszögből.
Ez jött ki egy közvélemény-kutatás eredményeként. De más nyalánkságok is vannak ott. Például Orbán Viktor.
Bocsánatkérés? Szó se róla. Lemondás? Szó se róla.
Van, aki Dragnea lemondásával mentené meg a pártot. Van, aki szerint már arra sem méltó a PSD, hogy az európai baloldali pártcsaládhoz tartozzon.
Két fő téma köré csoportosulnak idén a legnagyobb kolozsvári magyar rendezvénysorozat eseményei: Mátyás király születésének 575. és a tordai vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulója.
De tényleg... ha minden olyan jól meg a mioritikus hazában, amint azt a nagy kormánypárt hangoztatja, akkor miért is nincsenek?
Most akkor volt katonai ügyész a kormánypalota előtti incidens helyszínén, vagy sem?
Ilyen körülmények között jogos a kérdés: miként tudja biztosítani Románia jövőre az EU Tanács elnökségét?
A csendőrökök által megvert osztrák újságíró miatt Románia 2019-es EU-elnökségét is megkérdőjelezik.
De ehhez arra van szükség, hogy a két ország belügyminisztériuma jóváhagyja Bihar és Hajdú-Bihar megye önkormányzati vezetőinek beadványát.
Ultramodern lesz a kolozsvári közszállítás. Már csak utak kellenek.
A kánikulát gyenge nyári záporok enyhítik majd.
A politikában a konfliktus „alaptevékenység”. Ami ma a román politikában zajlik, az nem konfliktus. Folyamatos botrány. Andrei Pleșu írása.