Nyelvi kérdés
béel
2016. január 8. péntek, 13:11
Mivel a prefektúra nem fellebbezte meg az Árus Zsolt beadványa nyomán született ítéletet.

Jogerőssé vált az az ítélet, melyben a Hargita megyei törvényszék tavaly novemberben a kétnyelvű feliratok számonkérésére kötelezte Jean-Adrian Andreit, Hargita megye prefektusát, mivel a prefektúra nem fellebbezett az alapfokú jtélet ellen.

Erről maga a felperes, Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke számolt be blogján pénteken. A prefektust Árus  2014-ben perelte be amiatt, hogy a kormány Hargita megyei képviselője nem járt el egy – a nyelvhasználati jogok betartatását követelő – beadványa ügyében.

Árus azt kérte, hogy a prefektus szólítsa fel a megye valamennyi közintézményét a kétnyelvű feliratozásra. Árus korábban elmondta, Maroshévízen tapasztalta, hogy hiányoznak a közintézményekről a magyar feliratok. Maroshévíz egyike a székelyföldi román többségű kisvárosoknak, amelyben azonban a magyarok aránya meghaladja a törvényben megszabott 20 százalékot.

A prefektus – mint válaszolt – felhívta a polgármesteri hivatal figyelmét a törvényes kötelességére, de ennek ellenére sem jelentek meg kétnyelvű feliratok a városban.

Mivel a panaszos úgy vélte, hogy nem egyedi esetről van szó, arra kérte a prefektust: szólítsa fel a megye valamennyi közintézményét a kétnyelvű feliratozásra vonatkozó szabályok betartására, majd munkatársai révén ellenőrizze az intézményeket, és indítson jogi eljárást minden olyan esetben, ahol törvénysértést észlel. Erre a beadványra már nem érkezett válasz, ahogy az előzetes eljárás részeként benyújtott újabb beadványra sem. Ezért fordult a törvényszékhez.

Árus Zsolt a blogján jelezte, hogy a harmincnapos határidőből, melyet a törvény szab a hivataloknak a panaszos ügyek rendezésére, tíz nap már el is telt azóta, hogy jogerőre emelkedett az ítélet. „Remélem dolgoznak keményen a prefektúrán!” – jegyezte meg Árus . Hozzátette, kérése a megye összes közintézményére vonatkozott, tehát a prefektusnak a rendőrséget és az ügyészséget is fel kell szólítania a kétnyelvű feliratozásra.

„A kormány székelyföldi megbízottai azonnal intézkednek, ha a román érzékenységet sértő megnyilvánulásról érkezik panasz hozzájuk, de a törvényt is áthágva semmit nem tesznek a magyarok jogainak az érvényesítése ügyében” - nyilatkozott korábban az MTI-nek Árus Zsolt.

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/13345
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Kevesebb mint két év alatt elég látványosan alakult a pártok népszerűsége.
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.
A dühös fuvarozókat lebeszélték a sztrájkról néhány ígérettel.
Nem vehetnek örökbe gyereket a meleg párok.
Református szórványmagyarok, szász evangélikusok, bukovinai lengyel és székely katolikusok nyomában jártunk, megnéztük a román ortodoxok egykori kulturális fellegvárait is.