Tonk Márton, a kolozsvári Sapientia EMTE dékánja szerint a Kincses Óváros határai kijjebb tolódtak, amióta a „Szapi” épülete égnek szökkent a Tordai út majd’ legalján. 

Ugyanígy tágult egy nagyot az épület földszintjén meghúzódó Idea Könyvtér is, mégpedig a kolozsvári Téli Fesztivál (Téli Magyar Napok, na) keretén belül megszervezett Adventi Könyvvásár alkalmából. Hazai és anyaországi magyar könyvekben gyönyörködhet az arra járó, sőt, meg is veheti őket, már ha van rá költség, ugyanis egyes darabok ára bizony vetekedik a csillagokéval.

A csütörtök délelőtti megnyitón Tonk Márton kifejezte abbéli reményét, hogy ha most már van téli meg nyári magyar napok, akkor hamarosan szárba szökkennek majd a tavasziak meg az ősziek is. Gergely Balázs, az összes Kolozsvári Magyar Napok főszervezője megköszönte a belevetett bizalmat, majd bemutatta a Kincses Kolozsvár Egyesület által előállított első igazi kolozsvári magyar határidőnaplót. Aki ezt használja, annak biztos minden napja magyar lesz 2016-ban, amely mellesleg Kolozsvár 700 éves „születésnapját” is magába foglalja. Fontos adalék, hogy a határidőnapló végén van egy kétnyelvű utcanévjegyzék is.

Nagy Péter, az Idea nyomda ügyvezető igazgatója és motorja-lelke hitet tett a könyvforgatás nemes és bárkit nemesítő sportja mellett, majd kicsit eligazította az egybegyűlteket a standok labirintusában.

És ezzel kezdetét vette az idei Adventi Könyvvásár, amelyet csütörtökön, pénteken és szombaton, délelőtt 11 és este 19 óra között lehet meglátogatni. De csak lassan, szép pénzzel a zsebben, úgy érdemes.

Mi is körülnéztünk kicsit a táguló könyvtérben, és ezt láttuk:

Táguló térrel és tárt karokkal várja a könyvbarátokat az Adventi Könyvvásár. 

Hamarosan rovásírásos változatban is kapható lesz!

Mert a sajtó is olvas, na.

Félreértés ne essék, ez a könyv nem migránsellenes.

Az első! Igazi! Vérbeli! Kolozsvári! Magyar! Határidőnapló!

Van valamiféle rejtett kapcsolat a marihuána, a migránsválság és a profi olvasás között?

Kedves Olvasó! Nem muszáj megtérnie, de mindenképp térjen be!

Fotók: Szántai János