Nyelvi kérdés
béel
2015. november 24. kedd, 14:51
Mert bizony a színmagyar önkormányzatok is hanyagolják.

Kovászna és Hargita megye közös közszolgálatot hozhatna létre, amely elláthatná a közigazgatási dokumentumok szakszerű fordítását, segíthetne a tanácsülések anyanyelven történő lebonyolításában – ezt javasolja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). Hargita megyében múlt héten, Háromszéken hétfőn iktatták az erre vonatkozó határozattervezetet.

A jogi keret megvan ugyan, de a gyakorlatban még mindig akadozik az anyanyelv használata a közigazgatásban, erre világít rá az a tanulmány, amelyet a Politea Tudományos Társaság végzett. A szakemberek azt mérték fel, mennyire érvényesül a magyar nyelv használata Kovászna és Hargita megyében, és arra a következtetésre jutottak, hogy vagy csak a szóbeliségre korlátozódik, vagy egyáltalán nem működik. Ennek anyagi akadályai is vannak, de hiányoznak a képzett fordítók, és sokszor a kényelem diktálja, hogy csak románul adják ki a tanácsi határozatokat, az állam nyelvén tartsák a tanácsüléseket.

Az EMNP a Politea tanulmánya alapján fogalmazta meg javaslatát, mely szerint a két megye akár egyesület, akár társulás formájában létrehozhatna egy közszolgálatot, ahol egy irodavezető, hét fordító, két informatikus és egy közigazgatási jogban jártas jogász dolgozhatna, ők biztosítanák a két megyei tanács, két megyei jogú város, 12 város és 96 köz¬ség számára a fordításokat. Az iroda fenntartását közösen és arányosan vállalhatnák az önkormányzatok, így nem lenne akkora tétel, hogy ne birkózzanak meg vele, és így legalább az írott anyagokban biztosított lenne a magyar nyelv használata. Az EMNP meglátása szerint elképzelésük megvalósítása csak a politikai akarattól függ, minden párt megkapta a Politea tanulmányát, így az önkormányzatok többségét uraló RMDSZ is ismeri az abban felsorakoztatott érveket.
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/12748
És miért is nem csinálnak a románok gyermeket a hazának és az egyháznak?
Átfogó tanulmánykötetben mutatja be az erdélyi fürdőéletet a kolozsvári Magyar Történeti Intézet.
Száznál is több ember haláláért felelős.
A brit trónörökös eddig is gyakori vendég volt Erdélyben, ezúttal azonban hivatalos látogatást tesz.
Az ingatlan megújul és terjeszkedik, csak az zsugorodott össze benne, ami híressé tette: a művészet. Mert dolgozik a piac.
A szenátus és a képviselőház nem ért egyet abban, hogy kinek a hatásköre a család fogalmáról szóló alkotmánymódosító kezdeményezésről dönteni.
Az Örökségünk őrei kezdeményezésben részt vevő iskoláscsapatok bebizonyították, hogy jókedvvel és fiatalos lendülettel is lehet védeni az épített örökséget. De kik lettek a legsikeresebb ifjú örökségvédők?
Az önkormányzat támogatásával bérletes rendszerben hoznak román nyelvű előadásokat Csíkszeredába.
A visegrádi négyek kormányfői a bevándorlásról, a Brexitről és az EU jövőjéről tárgyaltak, és még Oroszországnak is odaszúrtak kicsit.
Alapfokon, persze. Ami azt jelenti, hogy még hosszú lesz az út a börtöncelláig.
Egy elit katolikus leányiskola elit apácák indította története akkor is izgi, ha nem érted a kolozsvári szlenget.
Tüntetések zavarták meg az álomutazást.
Már ami az 1848-as forradalmat illeti. A román nézőpont szerint legalábbis. Azért időnként érdemes megfogózni olvasás közben.
Ahogy Erdély meg a Bánság sem. Sabin Gherman írása.