Nyelvi kérdés
béel
2015. november 24. kedd, 14:51
Mert bizony a színmagyar önkormányzatok is hanyagolják.

Kovászna és Hargita megye közös közszolgálatot hozhatna létre, amely elláthatná a közigazgatási dokumentumok szakszerű fordítását, segíthetne a tanácsülések anyanyelven történő lebonyolításában – ezt javasolja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). Hargita megyében múlt héten, Háromszéken hétfőn iktatták az erre vonatkozó határozattervezetet.

A jogi keret megvan ugyan, de a gyakorlatban még mindig akadozik az anyanyelv használata a közigazgatásban, erre világít rá az a tanulmány, amelyet a Politea Tudományos Társaság végzett. A szakemberek azt mérték fel, mennyire érvényesül a magyar nyelv használata Kovászna és Hargita megyében, és arra a következtetésre jutottak, hogy vagy csak a szóbeliségre korlátozódik, vagy egyáltalán nem működik. Ennek anyagi akadályai is vannak, de hiányoznak a képzett fordítók, és sokszor a kényelem diktálja, hogy csak románul adják ki a tanácsi határozatokat, az állam nyelvén tartsák a tanácsüléseket.

Az EMNP a Politea tanulmánya alapján fogalmazta meg javaslatát, mely szerint a két megye akár egyesület, akár társulás formájában létrehozhatna egy közszolgálatot, ahol egy irodavezető, hét fordító, két informatikus és egy közigazgatási jogban jártas jogász dolgozhatna, ők biztosítanák a két megyei tanács, két megyei jogú város, 12 város és 96 köz¬ség számára a fordításokat. Az iroda fenntartását közösen és arányosan vállalhatnák az önkormányzatok, így nem lenne akkora tétel, hogy ne birkózzanak meg vele, és így legalább az írott anyagokban biztosított lenne a magyar nyelv használata. Az EMNP meglátása szerint elképzelésük megvalósítása csak a politikai akarattól függ, minden párt megkapta a Politea tanulmányát, így az önkormányzatok többségét uraló RMDSZ is ismeri az abban felsorakoztatott érveket.
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/12748
„A betonházak között nem várnak csodák”. Városnézésen voltunk a korzós lányokkal.
Eláruljuk: képregényesen. Békés Márton történész szerint bevallottan hőskultuszt építenek a rendhagyó műfaji kerettel.
Gazdag József felvidéki újságíró, író mesélt a dunaszerdahelyi magyar csapatról és a magyar focit beborító bundáról.
Nem a nemesi családok csereberélik az ingatlanjaikat, hanem Kolozsvár feliratozza újra a műemlékeit.
De mi van ezen túl a magyar gasztronómiában? Sömmi? Cserna-Szabó András pacalkalandjai és Rózsa Sándor véres mészárlásai a Kolozsvári Magyar Napokon.
De csak egy kör erejéig a sétatéri tavon.
A pornóra kattanók azonban mehetnek is arrébb. Zenéről van szó. Blueszenéről.
Nem vitás. Hiszen Szilárd Leó mondta, aki pedig szintén elég okos ember volt.
A város központjában hajtott kisteherautó az emberek közé, több mint egy tucat embert megölve. Hasonló támadás történt egy másik, Cambrils nevű településen is, ahol a rendőrök agyonlőtték a terroristákat. Romániai sérültek is vannak.
Úttörő fényképész visz időutazásra: a monarchiabeli Kolozsvár élete és notabilitásai elevenednek meg a Történeti Múzeum falain.
Beindultak a lacikonyhák, mérik a sört, kínálják a portékát. Buli van na.
A jó törvénykezés nem elég: a helyi közösségeknek élniük kell a meglévő jogokkal – hangzott el a nyelvi jogokról szóló kolozsvári beszélgetésen.
A Korunk egykori főszerkesztőjének hamvait a Házsongárdi temetőben helyezték végső nyugalomra.
A sajátos zenei és szövegvilággal rendelkező felvidéki együttes zenéjéra nincs recept, Szarka Gyula énekes szerint. A Ghymessel indult az idei KMN főtéri koncertkínálata.