Lobogós helyezés
béel
2015. november 20. péntek, 10:03
Most már biztos minden jó lesz a cívisvárosban meg a Székelyföldön is.

Székely zászlót avattak csütörtökön Debrecenben, az ünnepségen Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy a magyar kormány minden fórumon és minden eszközzel támogatja a székelyek területi autonómia törekvéseit, nemzeti szimbólumaik és anyanyelvük használatát.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a debreceni Székelyek parkjában tartott ünnepségen kiemelte: ha a dél-tiroliak és az EU-ban élő nemzeti közösségek szabadon és büszkén használhatják nemzeti szimbólumaikat és anyanyelvüket, akkor a székelyeket is megilleti ugyanez a jog. Ha másoknak lehet autonómiájuk, akkor a székelyeket is megilleti a területi autonómia.

„Ez a székelyek követelése, amelyet a magyar kormány, a magyar állam, a magyar nemzet mindenkor és minden lehetséges fórumon és eszközzel támogat. Ennek a szimbóluma ez a mostani esemény, ez a székely zászló" - mondta a KDNP elnöke.

A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy 2013 februárjában Budafok-Tétény önkormányzata felhívást tett közzé, amely nyomán száznál is több település döntött úgy: tiltakozásul a magyar és székely szimbólumok használata ellen indított magyarellenes bukaresti offenzíva miatt kitűzi a székely zászlót.

A politikus köszönetet mondott Debrecen városának és azoknak a Kárpát-medencei településeknek, amelyek szolidaritást vállalva a nemzeti szimbólumaik használata miatt perbe fogott és meghurcolt csíki, udvarhelyi, gyergyói vagy háromszéki településekkel és elöljáróikkal, az elmúlt években kitűzték a székely lobogót, amely ott leng a magyar Országgyűlés épületén is.

„A magyar és székely nemzeti szimbólumok szabad használata az erdélyi magyarság permanens igénye, akarata, követelése, amely még a kommunista rezsim alatt is élt, a titkosszolgálat, a hírhedt Securitate minden ellentétes törekvése ellenére" - jegyezte meg Semjén Zsolt.

Hozzátette: az erdélyi magyarság és annak legitim szervezetei a rendszerváltást követően együttműködtek a mindenkori román kormánnyal az ország integrációs törekvéseinek megvalósításában. Nem titkolt reményük volt, hogy jogos és méltányos követeléseik is értő fülekre találnak majd, de sajnos csalatkozniuk kellett.

Felidézte a székelyföldi helyi termékek és azok magyar címkéi ellen indított fogyasztóvédelmi ellenőrzéseknek álcázott zaklatások gyakorlatát, a kétnyelvű utcanév-táblák elleni rendőrségi razziákat, és a székely zászló használata ellen indított prefektusi kereseteket.

Mindez a 21. században elfogadhatatlan - mondta Semjén Zsolt.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere kijelentette: a Kárpát-medencében ma is küzdelem magyarnak lenni, a zászló pedig az összetartozást jelképezi, azt, hogy a határon túl élő magyarság számíthat Debrecenre. Hozzátette: Debrecen önkormányzati közgyűlése 2013 tavaszán döntött arról, hogy a város egyik legszebb parkját a Nagyerdőben, ahol Wass Albert szobra áll, a székelyekről nevezi el.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke annak a kívánságának adott hangot, hogy Székelyföldön és az egész Kárpát-medencében a magyar szimbólumok szabadon és hosszú ideig loboghassanak. A nemzeti szolidaritás számukra azt jelenti, hogy "együtt tudunk érezni, érdekeket megfogalmazni akkor is, ha más-más államban kell élni az életünket" - mondta.

„Mit akarunk mi?" - tette fel a kérdést az RMDSZ elnöke, majd válaszolt is:

szülőföldünkön élni, Erdélyben, ahol a megelőző 33 nemzedék ezer évet lefed.

Kelemen Hunor szerint az, hogy magyarként kívánnak élni, kultúrájukat, szokásaikat, hagyományaikat magyarként akarják megélni, az nem irányul senki ellen sem, minden etnikum ezt akarja.

„Ezt kell megértetni a román többséggel, hogy mi nem akarunk elvenni tőlük semmit, (...), de „nem tudjuk elfogadni, hogy mindek fosszanak meg attól, ami a miénk" - hangoztatta az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor szólt arról is: néha úgy érezték, hogy törekvésük, a „székely zászló" elbukik, de mindig volt erő, mindig voltak százezrek és politikusok, akik "közös ügyekben együtt tudtak lépni".

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/12686
És miért is nem csinálnak a románok gyermeket a hazának és az egyháznak?
Átfogó tanulmánykötetben mutatja be az erdélyi fürdőéletet a kolozsvári Magyar Történeti Intézet.
Száznál is több ember haláláért felelős.
A brit trónörökös eddig is gyakori vendég volt Erdélyben, ezúttal azonban hivatalos látogatást tesz.
Az ingatlan megújul és terjeszkedik, csak az zsugorodott össze benne, ami híressé tette: a művészet. Mert dolgozik a piac.
A szenátus és a képviselőház nem ért egyet abban, hogy kinek a hatásköre a család fogalmáról szóló alkotmánymódosító kezdeményezésről dönteni.
Az Örökségünk őrei kezdeményezésben részt vevő iskoláscsapatok bebizonyították, hogy jókedvvel és fiatalos lendülettel is lehet védeni az épített örökséget. De kik lettek a legsikeresebb ifjú örökségvédők?
Az önkormányzat támogatásával bérletes rendszerben hoznak román nyelvű előadásokat Csíkszeredába.
A visegrádi négyek kormányfői a bevándorlásról, a Brexitről és az EU jövőjéről tárgyaltak, és még Oroszországnak is odaszúrtak kicsit.
Alapfokon, persze. Ami azt jelenti, hogy még hosszú lesz az út a börtöncelláig.
Egy elit katolikus leányiskola elit apácák indította története akkor is izgi, ha nem érted a kolozsvári szlenget.
Tüntetések zavarták meg az álomutazást.
Már ami az 1848-as forradalmat illeti. A román nézőpont szerint legalábbis. Azért időnként érdemes megfogózni olvasás közben.
Ahogy Erdély meg a Bánság sem. Sabin Gherman írása.