Lobogós helyezés
béel
2015. november 20. péntek, 10:03
Most már biztos minden jó lesz a cívisvárosban meg a Székelyföldön is.

Székely zászlót avattak csütörtökön Debrecenben, az ünnepségen Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy a magyar kormány minden fórumon és minden eszközzel támogatja a székelyek területi autonómia törekvéseit, nemzeti szimbólumaik és anyanyelvük használatát.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a debreceni Székelyek parkjában tartott ünnepségen kiemelte: ha a dél-tiroliak és az EU-ban élő nemzeti közösségek szabadon és büszkén használhatják nemzeti szimbólumaikat és anyanyelvüket, akkor a székelyeket is megilleti ugyanez a jog. Ha másoknak lehet autonómiájuk, akkor a székelyeket is megilleti a területi autonómia.

„Ez a székelyek követelése, amelyet a magyar kormány, a magyar állam, a magyar nemzet mindenkor és minden lehetséges fórumon és eszközzel támogat. Ennek a szimbóluma ez a mostani esemény, ez a székely zászló" - mondta a KDNP elnöke.

A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy 2013 februárjában Budafok-Tétény önkormányzata felhívást tett közzé, amely nyomán száznál is több település döntött úgy: tiltakozásul a magyar és székely szimbólumok használata ellen indított magyarellenes bukaresti offenzíva miatt kitűzi a székely zászlót.

A politikus köszönetet mondott Debrecen városának és azoknak a Kárpát-medencei településeknek, amelyek szolidaritást vállalva a nemzeti szimbólumaik használata miatt perbe fogott és meghurcolt csíki, udvarhelyi, gyergyói vagy háromszéki településekkel és elöljáróikkal, az elmúlt években kitűzték a székely lobogót, amely ott leng a magyar Országgyűlés épületén is.

„A magyar és székely nemzeti szimbólumok szabad használata az erdélyi magyarság permanens igénye, akarata, követelése, amely még a kommunista rezsim alatt is élt, a titkosszolgálat, a hírhedt Securitate minden ellentétes törekvése ellenére" - jegyezte meg Semjén Zsolt.

Hozzátette: az erdélyi magyarság és annak legitim szervezetei a rendszerváltást követően együttműködtek a mindenkori román kormánnyal az ország integrációs törekvéseinek megvalósításában. Nem titkolt reményük volt, hogy jogos és méltányos követeléseik is értő fülekre találnak majd, de sajnos csalatkozniuk kellett.

Felidézte a székelyföldi helyi termékek és azok magyar címkéi ellen indított fogyasztóvédelmi ellenőrzéseknek álcázott zaklatások gyakorlatát, a kétnyelvű utcanév-táblák elleni rendőrségi razziákat, és a székely zászló használata ellen indított prefektusi kereseteket.

Mindez a 21. században elfogadhatatlan - mondta Semjén Zsolt.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere kijelentette: a Kárpát-medencében ma is küzdelem magyarnak lenni, a zászló pedig az összetartozást jelképezi, azt, hogy a határon túl élő magyarság számíthat Debrecenre. Hozzátette: Debrecen önkormányzati közgyűlése 2013 tavaszán döntött arról, hogy a város egyik legszebb parkját a Nagyerdőben, ahol Wass Albert szobra áll, a székelyekről nevezi el.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke annak a kívánságának adott hangot, hogy Székelyföldön és az egész Kárpát-medencében a magyar szimbólumok szabadon és hosszú ideig loboghassanak. A nemzeti szolidaritás számukra azt jelenti, hogy "együtt tudunk érezni, érdekeket megfogalmazni akkor is, ha más-más államban kell élni az életünket" - mondta.

„Mit akarunk mi?" - tette fel a kérdést az RMDSZ elnöke, majd válaszolt is:

szülőföldünkön élni, Erdélyben, ahol a megelőző 33 nemzedék ezer évet lefed.

Kelemen Hunor szerint az, hogy magyarként kívánnak élni, kultúrájukat, szokásaikat, hagyományaikat magyarként akarják megélni, az nem irányul senki ellen sem, minden etnikum ezt akarja.

„Ezt kell megértetni a román többséggel, hogy mi nem akarunk elvenni tőlük semmit, (...), de „nem tudjuk elfogadni, hogy mindek fosszanak meg attól, ami a miénk" - hangoztatta az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor szólt arról is: néha úgy érezték, hogy törekvésük, a „székely zászló" elbukik, de mindig volt erő, mindig voltak százezrek és politikusok, akik "közös ügyekben együtt tudtak lépni".

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/12686
Hasznos és jó dolog a korrupcióellenes harc. De a saját háztájon is rendet kell tartani. Mert könnyen megfúrhatják a DNA hajóját, ha nem vigyáz.
A tiltakozás egy rendhagyó formájával készül a Musai-Muszáj a táblaper megnyerésének első évfordulóján.
Egy friss tanulmány a 2008 és 2015 közötti időszak adatai alapján összefüggést állapított meg a használt autók behozatala és a közúti balesetek gyakorisága között.
Románia egyik leginkább megosztó személyisége, Lucian Boia történész többek között a hivatásos román történetírás nagyromán merevgörcséről is szól.
És itt a olimpia első doppingesete is, mégpedig a rendkívül megerőltető curling-ben.
Ha a külhoni magyarok jogai ellen kell uszítani, akkor egy kis lopás és hazudozás is bocsánatos bűn egyesek szerint.
Utolsó útjára kísérték Kallós Zoltánt, aki mindenkinek a lelkét megérintette, akivel csak találkozott.
A miniszterelnök 20. évértékelő beszédét tartotta. Leszögezte: Magyarország azokkal a nyugat-európai emberekkel és vezetőkkel szolidáris, akik meg akarják menteni hazájukat, a keresztény kultúrájukat.
A háromszéki származású tornászcsillag életregénye igazi mese – lidérces fordulatokkal. A Szabó Katiról írott könyv szerzőjével, Csinta Samuval beszélgettünk.
Szépen és alaposan becsomagolva, az üzenet a következő: Románia alsóbbrendűségéért tulajdonképpen a gonosz Magyarország a hibás.
Mert a román menedékkérők száma ugrásszerűen megnőtt.
Nem? Akkor erőltesse meg a fantáziáját. Romániában ez is előfordul. Például Teleorman megyében.
Ha folytatódik az igazságszolgáltatás elleni támadás, akkor ideje bevetni a 7-es cikkelyt Romániával szemben, véli a CDU politikusa.
Értékelni kell a profizmust, mellyel a magyar politikusoknak az utóbbi 100 évben sikerült pontokat szerezniük a gázpiacon Magyarország számára. Nahát, ilyen is van?