Lobogós helyezés
béel
2015. november 20. péntek, 10:03
Most már biztos minden jó lesz a cívisvárosban meg a Székelyföldön is.

Székely zászlót avattak csütörtökön Debrecenben, az ünnepségen Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy a magyar kormány minden fórumon és minden eszközzel támogatja a székelyek területi autonómia törekvéseit, nemzeti szimbólumaik és anyanyelvük használatát.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a debreceni Székelyek parkjában tartott ünnepségen kiemelte: ha a dél-tiroliak és az EU-ban élő nemzeti közösségek szabadon és büszkén használhatják nemzeti szimbólumaikat és anyanyelvüket, akkor a székelyeket is megilleti ugyanez a jog. Ha másoknak lehet autonómiájuk, akkor a székelyeket is megilleti a területi autonómia.

„Ez a székelyek követelése, amelyet a magyar kormány, a magyar állam, a magyar nemzet mindenkor és minden lehetséges fórumon és eszközzel támogat. Ennek a szimbóluma ez a mostani esemény, ez a székely zászló" - mondta a KDNP elnöke.

A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy 2013 februárjában Budafok-Tétény önkormányzata felhívást tett közzé, amely nyomán száznál is több település döntött úgy: tiltakozásul a magyar és székely szimbólumok használata ellen indított magyarellenes bukaresti offenzíva miatt kitűzi a székely zászlót.

A politikus köszönetet mondott Debrecen városának és azoknak a Kárpát-medencei településeknek, amelyek szolidaritást vállalva a nemzeti szimbólumaik használata miatt perbe fogott és meghurcolt csíki, udvarhelyi, gyergyói vagy háromszéki településekkel és elöljáróikkal, az elmúlt években kitűzték a székely lobogót, amely ott leng a magyar Országgyűlés épületén is.

„A magyar és székely nemzeti szimbólumok szabad használata az erdélyi magyarság permanens igénye, akarata, követelése, amely még a kommunista rezsim alatt is élt, a titkosszolgálat, a hírhedt Securitate minden ellentétes törekvése ellenére" - jegyezte meg Semjén Zsolt.

Hozzátette: az erdélyi magyarság és annak legitim szervezetei a rendszerváltást követően együttműködtek a mindenkori román kormánnyal az ország integrációs törekvéseinek megvalósításában. Nem titkolt reményük volt, hogy jogos és méltányos követeléseik is értő fülekre találnak majd, de sajnos csalatkozniuk kellett.

Felidézte a székelyföldi helyi termékek és azok magyar címkéi ellen indított fogyasztóvédelmi ellenőrzéseknek álcázott zaklatások gyakorlatát, a kétnyelvű utcanév-táblák elleni rendőrségi razziákat, és a székely zászló használata ellen indított prefektusi kereseteket.

Mindez a 21. században elfogadhatatlan - mondta Semjén Zsolt.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere kijelentette: a Kárpát-medencében ma is küzdelem magyarnak lenni, a zászló pedig az összetartozást jelképezi, azt, hogy a határon túl élő magyarság számíthat Debrecenre. Hozzátette: Debrecen önkormányzati közgyűlése 2013 tavaszán döntött arról, hogy a város egyik legszebb parkját a Nagyerdőben, ahol Wass Albert szobra áll, a székelyekről nevezi el.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke annak a kívánságának adott hangot, hogy Székelyföldön és az egész Kárpát-medencében a magyar szimbólumok szabadon és hosszú ideig loboghassanak. A nemzeti szolidaritás számukra azt jelenti, hogy "együtt tudunk érezni, érdekeket megfogalmazni akkor is, ha más-más államban kell élni az életünket" - mondta.

„Mit akarunk mi?" - tette fel a kérdést az RMDSZ elnöke, majd válaszolt is:

szülőföldünkön élni, Erdélyben, ahol a megelőző 33 nemzedék ezer évet lefed.

Kelemen Hunor szerint az, hogy magyarként kívánnak élni, kultúrájukat, szokásaikat, hagyományaikat magyarként akarják megélni, az nem irányul senki ellen sem, minden etnikum ezt akarja.

„Ezt kell megértetni a román többséggel, hogy mi nem akarunk elvenni tőlük semmit, (...), de „nem tudjuk elfogadni, hogy mindek fosszanak meg attól, ami a miénk" - hangoztatta az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor szólt arról is: néha úgy érezték, hogy törekvésük, a „székely zászló" elbukik, de mindig volt erő, mindig voltak százezrek és politikusok, akik "közös ügyekben együtt tudtak lépni".

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/12686
Nem tetszenek nekik a magyar közösségnek „kiváltságokat” biztosító törvénykezdeményezések.
Nem, nem Sarmisegetusa. És a törcsvári kastély sem.
Mert beleavatkozott a törvényalkotás folyamatába, és ezzel megsértette a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.
Az tény, hogy Dragneáék legalább olyan perverzek, mint a hírhedt Márki hősei.
A jó kapcsolatokról, a párbeszédről és talán érzékeny kérdésekről is.
Deák Kristóf alkotása elnyerte az élőszereplős rövidfilmek kategóriájának díját. De az idei Oscar-gála a legjobb filmnek járó díj bejelentésekor elkövetett hatalmas bakiról is emlékezetes marad.
Mivel saját cége által kidolgozott építkezési engedélyeket írt alá a város elöljárójaként.
Lehet, hogy vicces, de egyáltalán nem vicc. Hajmeresztő!
A 24 éves úszónő gyerekkorában nem szeretett úszni. Aztán mégis a vízben kötött ki. És micsoda siker lett belőle: ő az első romániai úszó, akinek sikerült ez a teljesítmény.
A multikulti Kolozsvár központjában. Állítólag fegyverrel. A rendőrség szerint nem volt etnikai színezete az incidensnek.
Vajon tényleg olyan jól működik a korrupcióellenes ügyészség, ahogy azt az éves mérlegben bemutatták?
Ha erdélyi beszél a régiósításról: szeparatizmus. Ha Kárpátokon túli politikus: közigazgatási reform. Sabin Gherman írása.
És egész Kolozs megyét be lehet járni vele, nem csak Kolozsvárt.
Mégpedig a nagyszebeni Brukenthal Nemzeti Múzeumot, mert kétszáz éves.