Európai Unió: nyakig a pácban!

De tényleg: az Európai Unió egyetlen rohadt nagy válság. Fel kéne már ébredni, uborkagörbület-szakértők! Ha ugyan még van rá idő...
Hirdetés

Az EU vezetői képtelenek gátat szabni a bevándorlók áradatának. Portugália, Görögország, de Katalónia is újra fejfájást okoznak az euró-övezetnek, Nagy-Britannia pedig zsarolással akarja rávenni az Uniót, hogy a „kevesebb Európa” modellje mentén hajtson végre magánreformot.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter kedden azt mondta, hogy az EU „keresztúthoz érkezett”, ugyanis egyszerre szembesül az euró és a menekültek válságával, és több szolidaritást kért a tagállamoktól. A tagországoknak most el kell dönteniük, hogy visszatérnek-e a nemzeti logikához, vagy Európa egy szolidáris és együtt tárgyaló kontinens, tette hozzá.

Frank-Walter Steinmeier emlékeztetett arra, hogy idén nyáron, amikor egyre fenyegetőbb veszéllyé vált Görögország kilépésének lehetősége az euró-övezetből, az EU azt hitte, hogy „a legnagyobb egzisztenciális válságát éli át”. A bevándorlók nyári áradata és a tagországok között a válságra adott válasszal kapcsolatosan kialakult nézetkülönbségek még súlyosabbaknak bizonyultak.

„Európa az utóbbi 60 év legnagyobb terhelési próbáján megy keresztül”, tette hozzá. Az Európai Unió vezetői tegnap Máltán találkoztak afrikai kollégáikkal és ma (szerdán – a szerk.) is folytatják a megbeszéléseket, azt remélve, hogy az afrikai nemzeteknek pénz és javak formájában nyújtott humanitárius támogatás nyomán csökkenni fog a világ legszegényebb államai felől a gazdag Európa felé a Földközi-tengeren átkelő „gazdasági” bevándorlók áradata, írja a Reuters.

Az EU ígéretet tett arra, hogy a migrációs válság kezelésére tett erőfeszítések keretében segélyeket juttat Afrikába, melyek értéke elérheti a 3,6 milliárd eurót, tudósít az AFP. Romániát Klaus Johannis elnök képviseli a megbeszéléseken.

Lengyelországot Csehország kormányfője képviseli

Ezen a csúcson példátlan helyzet is kialakult. Lengyelországot nem Andrzej Duda elnök vagy Ewa Kopacz hivatalban lévő kormányfő képviseli, hanem Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök. Méghozzá „az ellentétes politikai táborokba tartozó elnök és a hivatalban lévő kormány között a parlamenti választás után kialakult rossz kommunikáció miatt, melyet az Andrzej Dudához közeli Jog és Igazságosság Párt (a konzervatív PiS) nyert meg”.

Németország újra próbára teszi az EU-t

És mintha a helyzet nem lenne már amúgy is feszült a menekültek tagállamok közötti szétosztásának témája miatt, Németország tegnap bejelentette, hogy a szíriai menekültek esetében visszavonta a dublini szabályt felfüggesztő döntését (Európában ez szabályozza a menedékkérések elbírálását), hogy ezáltal megkezdődhessen a kiutasításuk abba az országba, ahol először léptek az EU területére és ahol, az említett európai szabály szerint, menedéket kell majd kérniük.

Magyarország Szijjártó Péter külügyminiszteren keresztül azonnal reagált, aki azt mondta, hogy a menedékkérések kezelésére vonatkozó dublini szabály „halott”, mert kevés kivételtől eltekintve senki sem tartja be. Szijjártó szerint „fizikailag lehetetlen”, hogy valaki, aki Szíriából elindul Európába, elsőként Magyarországon lépjen be az Európai Unió területére. Következésképpen „nem indokolt” egyetlen szíriai Magyarországra történő visszaküldése sem, mondta még a magyar miniszter.

Mindeközben kedden több tíz bevándorló kezdett éhségsztrájkot az egyik csehországi fogvatartási központban, ezzel tiltakozva ügyük elhúzódása miatt, jelentették az egységet meglátogató és a Reuters által idézett önkéntesek. Finnország pedig arra készül, hogy sátrakban és tengeri szállítókonténerekben helyezze el a menedékkérőket, mert a menekültek áradata a múlt havi lassulás után újra felgyorsult, jelentette be kedden a helsinki Belügyminisztérium.

Portugália az euró-övezet második fejfájása

Hirdetés

Kedden egy bizalmatlansági indítvány miatt megbukott a jobbközép portugál kormány. Az a gond, hogy ezt az egységes baloldali ellenzék, a görögországi Sziriza platform megfelelője váltja. Az a veszély fenyeget, hogy az euróválság mintagyermekének számító Portugália újabb válságba sodorja az EU-t. A Citi Bank elemzői már múlt nyáron arra figyelmeztettek, hogy Portugáliából új Görögország lehet, „most pedig beigazolódni látjuk a félelmeinket”. Valóban, a két ország nagyon hasonlít egymásra: a lakosságszámtól az államadósság mértékéig és a gazdaság strukturális gondjaiig. A baloldali pártok mintha lemásolták volna a Szirizás görögök programját: a költségvetési megszorító lépések visszavonása, bizonyos reformok elodázása, béremelések. Egyelőre nem terjesztették az Európai Bizottság elé Portugália jövő évi költségvetését. Kemény tárgyalás ígérkezik a következő hónapokban.

Újabb gondok Görögországgal

Az euró-övezet pénzügyminiszterei azzal fenyegetőznek, hogy nem fogják engedélyezni egy újabb 2 milliárd eurós segélyrészlet kifizetését Görögországnak, mert különösen a hitelhátralékok miatti lakás-lefoglalásokra vonatkozó új szabályokról nem sikerült megállapodni. Veszélybe kerülhet a hellén bankok újbóli feltőkésítése, Görögország egyik legfontosabb folyamatban lévő ügye, ha az athéni kormány és a hitelezők nem tudnak megegyezni bizonyos nehéz ügyekben, mint amilyen a lakások hiteltartozás miatti lefoglalása, tudósít a Kathimerini.

Egy másik holtpont a magánoktatási rendszer 23 százalékos áfá-ja miatt alakult ki. Trifon Aleksziadisz, a pénzügyminiszter helyettese azonban bejelentette, hogy ezt a gondot megoldják. Görögországnak bele kell mennie bizonyos reformokba, hogy lehívhassa az idén aláírt, 86 milliárd eurós új nemzetközi finanszírozási megállapodás részleteit. Ezen kívül a görög államnak az év végéig meg kell reformálnia a bankrendszert, hogy megkezdhesse a tárgyalásokat Alekszisz Ciprasz kormányfő egyik elsődlegességéről, az adósság csökkentéséről.

A brit zsarolás

David Cameron brit kormányfő kedden állította végső kihívás elé az Európai Uniót, bejelentve négy nagy tárgyalási célját. A gazdasági önkormányzat, a versenyképesség, a szuverenitás és a bevándorlás az a négy tárgyalási fejezet, melyek jövőre, egy népszavazás végén eldöntik, hogy Nagy-Britannia tagja marad-e az EU-nak. A brit kormányfő kijelentette, Nagy-Britannia nagyobb ellenőrzést akar az EU-országokból érkező migráció felett és azt kérte, hogy a munkavállalók mozgásszabadsága ne legyen érvényes az EU új tagjaira addig, amíg a gazdaságuk nem elég fejlett.

Cameron úgy véli, hogy a Nagy-Britanniába érkező európaiak számának korlátozását a szociális rendszer kedvezményeihez való hozzáférés korlátozásával lehet elérni. Cameron két új lépést javasol „a brit szociális rendszer kedvezményeinek kihasználásáért folyó turizmus” megfékezésére. Az első: az EU-ból érkező bevándorlóknak legalább 4 évig kell hozzájárulniuk a szociális rendszerhez, mielőtt segélyt kérhetnének. A második: többé ne lehessen külföldre küldeni a gyermekeknek szánt segélyeket.

Cameron kormányfő azt mondta, megérti, hogy ezek nehezen elfogadható témák egyes EU-tagok számára, de késznek mutatkozott a tárgyalásokra. Az első válasz már meg is érkezett: az Európai Bizottság kedden „nagyon problémásaknak” minősítette a Nagy-Britannia által a közösségi tömb megreformálására tett egyes javaslatait, elsősorban az „EU-s polgárok nyílt diszkriminációjára” utalva, amit az európai bevándorlók szociális segélyekhez való hozzáférésének korlátozása okoz.

Hirdetés