Mit tehet a technokrata kormány a párthordák gyűrűjében?

Politikai elemzés azon melegében, Dacian Cioloș kinevezése után.
Hirdetés

Klaus Johannis megtette a hőn várt bejelentést. A kérdés most a következő: mi lesz ezután? Dacian Cioloş kinevezett kormányfőnek minden esélye megvan arra, hogy a cotroceni-i konzultációkon részt vett parlamenti pártok vezetőinek nyilatkozatai alapján egy olyan informális többség segítségével vezesse a következő kormányt, melyet a PNL (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.), az UNPR (Románia Haladásáért Nemzeti Szövetség – a szerk.), az RMDSZ és a kisebbségek frakciója hoznak létre. Cioloş és a technokrata kormány szokatlan megoldás, melyet a pártok azért fogadnak el, hogy

a 2016-os választási évben ne kelljen vállalniuk a kormányzás felelősségét,

és főleg az utca nyomásával szembeni (il)legitimitási komplexusuk miatt. Ez a nyomás csak látszólag csillapodott, az új kormánynak pedig pontosan az lesz a feladata, hogy a nyomást a pátokról a kormányzati döntéshozókra helyezze át. A pártok pedig majd elhatárolódnak ezektől a döntéshozóktól, Cioloş-sal az élen. Ebből a bűvészkedésből az államfő kerül ki a leginkább exponáltan. A kinevezéssel és azzal, hogy megoldásként mutatja ezt fel, az összes következményt is magára vállalta. Ezek a következmények az elején pozitívak lesznek, egy új kormány ugyanis sok mindent megígérhet, és minden esélye megvan annak, hogy az új kormányzati csapat minősége – erkölcsileg és szakmailag – egyértelműen jobb legyen, mint az előzőé. De az elnök ellenfelei elég gyorsan megfogalmazzák majd a kormányváltás legfőbb jellegzetességére vonatkozó bírálataikat: olyan kormány jelenik meg ugyanis, mely minden eddiginél jobban függ majd az elnöki legitimitástól, és kialakul egy elnökpárti parlamenti többség. Mely többségből nem hiányozhat az „erkölcstelen megoldás”, az UNPR sem. A hatalom és ellenzék konfrontációja

elnökpártiak és elnökellenesek konfrontációjává változik.

A Klaus Johannis által az utóbbi hetekben tett számos imázslépés ezt a helyzetet próbálta előkészíteni – többek között a kinevezés bejelentésének elodázása is. Az elnök tudja, hogy most rá tolják az egész kormányzás felelősségét, ami hálátlan szerep, főleg egy instabil többséggel, mely a politikai vándorlások választások előtti új idényének elkezdődésétől függ.

A PSD éppen azért javasolt egy úgynevezett technokrata kormányt, hogy indokot találjon és bejelenthesse az ellenzékbe vonulást, a választások közeledtével pedig ez egyre keményebb ellenzékiséget jelent. Bár elkerülhetetlen, az UNPR jelenléte az új többségben azt jelenti, hogy a PSD továbbra is jelentős befolyást gyakorolhat a Cioloş-kormány döntéseire. Az UNPR azzal, hogy az utolsó pillanatig kitartott Victor Ponta mellett, azt akarta elérni, hogy a PSD-vel szövetségben vághasson neki a választásoknak, és továbbra is ez marad a legvalószínűbb lehetőség. Ilyen körülmények között a Ponta-kormányzat által okozott katasztrófából a PSD jobban kerül ki, mint arra számítani lehetett. A kormányzat kénytelen lesz folyamatosan azzal szembesülni, hogy a PSD – érdekeitől függően – bármikor bizalmatlansági indítványt nyújthat be ellene. És még ha ezt nem is szavaznák meg, a kormányzati bizonytalanság veszélyes érzése akkor is kialakulhat. Johannis rendelkezik az előrehozott választással való fenyegetőzés fegyverével, de a rendes választások időpontjának közeledtével ez egyre irrelevánsabbá válik.

Hirdetés

Minden attól függ, hogy az új kormány mennyire lesz képes bizonyítani: más, mint az eddigiek, és megpróbál változásokat elindítani. Egy technokrata kormány imázs szempontból nagyon jól mutat, de

a kormányzás sokáig nem működhet a pártokról leválasztott formában.

Kérdés, hogy az elnökpárti többség fogja-e a maga képére formálni az új minisztereket, vagy az utóbbiak fognak szakmaiságuk és népszerűségük révén e pártok fölé kerekedni. Egy újraformált PNL csak ebben az esetben lesz vonzóbb jövőre a PSD-nél. Egy kormány jelenleg csak úgy tud majd ellenállni a különféle populizmusok rohamának, ha képes láthatóan átvenni a román társadalom nagy részének változást igénylő óhaját. Ez egy letagadhatatlan óhaj, amely mind tavaly novemberben, mind az utóbbi napokban látható volt. De ehhez az imázslépések nem lesznek elegendőek. Johannis és kormánya számára eljött a cselekvés ideje.

Hirdetés