A katalánok komolyan gondolják a függetlenséget

A választásokon győztes elszakadáspárti erők ugyanis parlamenti határozatot hoznának az önálló katalán állam létrehozásáról.
Hirdetés

Nem vádolhatók az újonnan megalakult katalán parlament függetlenségi pártjai azzal, hogy ne tartanák be a választási ígéreteiket: az Artur Mas tartományi elnök körül tömörülő erők – amint azt korábban Marc Gafarot katalán függetlenségpárti politikus megerősítette a nekünk írott exkluzív szövegében – kedden egy határozati javaslatot nyújtottak be a törvényhozásnak, amelyben kinyilvánítják, hogy

elkezdik az önálló köztársaság létrehozásához vezető folyamatot. 

A szeptember végi választásokon győztes Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártömörülés és a Népi Egység (CUP) nevű párt közös, kilenc pontból álló javaslatában egyebek mellett rögzíti, hogy nem veti alá magát az állami intézmények döntéseinek, különösképp a spanyol Alkotmánybíróság állásfoglalásainak.
 
A pártok kinyilvánítják egy állampolgári részvételen alapuló alkotmányozó folyamat megkezdését, amely a jövőbeli katalán alkotmány alapja lesz, valamint kifejezik szándékukat, hogy tárgyalást kezdeményezzenek a többi parlamenti párttal, a spanyol állammal, az Európai Unióval és az egész nemzetközi közösséggel.
 
Amint az borítékolható volt, 

a spanyol miniszterelnök provokációnak minősítette a lépést.  

„Két parlamenti csoport, amely együtt sem szerezte meg a szavazatok többségét a legutóbbi parlamenti választásokon Katalóniában, benyújtott egy határozati javaslatot, amely ellentétes az alkotmánnyal, a törvényekkel, a katalánok többségének érzéseivel és minden spanyol demokratikus akaratával” – nyilatkozta Mariano Rajoy, aki azt is kijelentette, hogy garantálja, a javaslat nem fog sikerülni, ennek érdekében a spanyol kormány minden törvényes eszközt bevet.
 
A határozattervezet a következő két hétben kerülhet napirendre a katalán parlamentben. A függetlenségi pártoknak a 135 fős katalán törvényhozásban együtt 72 képviselői helyük, vagyis 

az elszakadás hívei abszolút többségben vannak. 

A választásokon külön indultak, a Junts pel Sí 62 képviselői helyet nyert a szavazatok 39,6 százalékával, a CUP 10 mandátumot kapott a voksok 8,2 százalékának megszerzésével. A helyzetet bonyolítja, hogy a szélsőbalos CUP gyakorlatilag semmiben nem támogatja a jobbközép Artur Mast – kivéve a függetlenségi törekvéseket.
 
A katalán parlament november 9-én szavaz először Katalónia elnökének személyéről, és legkésőbb jövő január 9-ig kell megválasztania az új vezetőt. Ha ez nem sikerül, új választásokat kell kiírni Katalóniában.

Hirdetés