Szerző: Balogh Levente
2015. október 23. péntek, 09:58
Amíg olyan országban élünk, ahol egy egyetem, a szintén vásárhelyi MOGYE vezetői az oktatási tárca – tehát a kormány – támogatásával vehetik semmibe a törvényt, amiben a magyarok számára kedvező elemeket, a magyar főtanszékek létrehozását rögzítették, nincs amin csodálkozni.

„A helyzetet tetézi Dorin Florea polgármester, aki egyenesen törvénytelennek nevezi a valóban kétnyelvű utcanévtáblákat – holott nincs tudomásunk olyan jogszabályról, amely tiltaná az ilyen utcatáblák kihelyezését. A kétnyelvűséget szabályozó törvény ugyanis csak a települések megnevezésének kisebbségi nyelven történő feltüntetéséről rendelkezik. Vagyis attól, hogy a jogszabály nem tér ki külön az utcanevekre is, még nyugodtan alkalmazhatóak lennének a ténylegesen kétnyelvű táblák – ha a román illetékesek a magyar anyanyelvhasználatot érintő ügyekben nem azt, a jogállamiság elvét megcsúfoló elméletet képviselnék, miszerint ami nincs tételesen szabályozva, az tilos.

Persze nem is vártunk mást attól az önkormányzattól, amelynek egyik illetékese, a helyi rendőrség vezetője több tízezer lejes bírsággal fenyegette azokat a polgárokat, akik egy civil szervezet jóvoltából kétnyelvű táblákat helyeztek ki. A helyzetet súlyosbítja, hogy az illetékes bíróság ezt nem értékelte fenyegetésként – azért kíváncsiak lennénk, mégis mi a jogi besorolása annak, ha valaki horribilis pénzbüntetéssel fenyegeti emberek egy csoportját csak azért, mert valami olyasmit tettek, amit nem tilt a törvény?

Igaz, amíg olyan országban élünk, ahol egy egyetem, a szintén vásárhelyi MOGYE vezetői az oktatási tárca – tehát a kormány – támogatásával vehetik semmibe a törvényt, amiben a magyarok számára kedvező elemeket, a magyar főtanszékek létrehozását rögzítették, nincs amin csodálkozni. Addig az abnormalitás, a kirekesztés, az adófizető polgárok egy csoportjának másodrendű állampolgárrá történő lefokozása – csak azért, mert nem román nemzetiségűek – lesz a normális állapot."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/12221
Nemzeti ereklyénk izgalmas történetébe, a kutatásáról szóló legújabb felfedezésekbe és a koronázási szertartásokba egyaránt betekintést nyerhetünk a Lendület egyik kutatócsoportja által készített dokumentumfilmnek köszönhetően.
Elég sok, a román többség számára kényelmetlen igazságot tartalmaz Hans Hedrich írása.
Ha nem esik jól látni, hallani a verést, a nyúlkálást, a beszólást, jusson eszedbe, mennyire eshet ez jól az áldozatnak. Fél éves a kampány a nők elleni erőszak visszaszorításáért.
Idén a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvós Zenekar szolgáltatta a toronymuzsikát a Szent Mihály-templom tornyából.
A ferences szerzetes szerint túl könnyen mondjuk ki, hogy a Jóisten elfordította az arcát, és ez nem jó hozzáállás.
Hatalmas bulit csaptak, majd őszintén meséltek nekünk a magyar blues istenei.
Tessék csak olvasni, valóságos kémregény. Mindenki benne van: az oroszok, Budapest, az RMDSZ, az EU. És persze a jó oldalon a mioritikus haza.
És a Mutass jó példát! program is szépen halad a maga útján.
„A betonházak között nem várnak csodák”. Városnézésen voltunk a korzós lányokkal.
Eláruljuk: képregényesen. Békés Márton történész szerint bevallottan hőskultuszt építenek a rendhagyó műfaji kerettel.
Gazdag József felvidéki újságíró, író mesélt a dunaszerdahelyi magyar csapatról és a magyar focit beborító bundáról.
Nem a nemesi családok csereberélik az ingatlanjaikat, hanem Kolozsvár feliratozza újra a műemlékeit.
De mi van ezen túl a magyar gasztronómiában? Sömmi? Cserna-Szabó András pacalkalandjai és Rózsa Sándor véres mészárlásai a Kolozsvári Magyar Napokon.
De csak egy kör erejéig a sétatéri tavon.