Lobogós helyezés
béel
2015. október 22. csütörtök, 13:16
A román politikusok egy részénél kezd kórossá válni a zászlófetisizmus.

Komolyan mondjuk: már unjuk, hogy egyre több olyan román politikusi kezdeményezésről kell beszámolnunk, amely nyíltan vagy burkoltan a magyar közösség ellen irányul, de a termés bőséges, elmenni meg nem lehet mellette.

Most éppen Mircea Duşa, a Hargita megyében képviselői mandátumot szerzett védelmi miniszter nyújtott be olyan törvénytervezetet, amely mandátumvesztéssel sújtaná azon helyi választott elöljárókat, akik nem hajlandóak akárhova kitűzni a román nemzeti zászlót, vagy a román trikolór színeiben pompázó szalagot viselni megemlékezéseken, ünnepségeken, nyilvános rendezvényeken és házasságkötésekkor.

A helyi elöljárók jogállását rögzítő törvényhez benyújtott módosítás indoklásában Duşa kifejti, hogy mindezen kihágásokat ugyan jelenleg is szankcionálja a törvény, de bagatellnek tartja, hogy csupán 2500-tól 5000 lejig terjedő pénzbírsággal sújthatók.

Úgyhogy most azzal súlyosbítaná a szankciót, hogy megvonná a polgármesteri mandátumot egy, a polgárok által megválasztott elöljárótól csak azért, mert nem pompázik lépten-nyomon piros-sárga-kékben.

A miniszter szerint az is bizonyítja, hogy a jelenlegi szankció nem elegendő, hogy a közelmúltban is előfordult: egyes hatóságok nem tettek eleget a zászló kitűzésére vonatkozó kötelezettségüknek.

Mi pedig nem tudunk nem arra gondolni, hogy arra céloz, amikor Sepsiszentgyörgy önkormányzata nem engedett soviniszta román szervezetek provokatív akciójának, és nem hagyta, hogy visszarakják a városháza tornyára a megszálló román csapatok által 1944-ben kitűzött, a magyarok feletti uralmat jelképező román zászlót.


 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/12204
Ma még pompásan virítanak a gesztenyefák virágbugái a kolozsvári nemzeti színház oldalán. Október végén! De holnap már jön a hideg meg a zimankó. És az őszi tavasznak vége.
Ceaușescu a magyarok bőrén építgette a román nacionálkommunizmust, és reformok helyett szélsőséges nacionalizmussal takarózott, ahogy komolyabb válsághelyzetbe került.
Van remény? Erdély, a Partium és a Bánság szövetséget köt, hogy fejlesztési stratégiák terén bár, de leváljon a bukaresti bojárkormányról.
És ezzel még szinte semmit nem mondtunk a lesújtó kutatási eredményekről.
Ha tetszik, a mioritikus haza példásan bizonyított, már ami a rossz tanuló státust illeti. És a jelek szerint a tasli nem is fog soká késlekedni.
Határ a csillagos ég, persze, de itt az alapszükségletekről van szó.
Ötszáz éve is orvoshiány volt Erdélyben, nem csak ma.
Noha rém egyszerű forgatókönyv szerint zajlik ez a horrorfilm, elég sok pénzbe kerül. És alaposan ránk tud ijeszteni. Ja, és nem csak egy film.
Elvileg. Mert úgy lett kitalálva, hogy nem igazán ellenőrzi senki.
A román tudás fellegvárának lakói kábé csak a nacionalista hőbörgés szintjén fejtik ki tevékenységüket. Amúgy köszönik, jól élnek, és szarnak az utókorra. Sabin Gherman írása.
Még december elsején átadnák, ha már egyszer Centenáriumi híd a neve.
Érdekes, hogy miközben Romániában drasztikusan csökkent a EU iránti bizalom, Magyarországon éppen most mutat növekedést.
Kisebbség-kisebbség, nem mindegy, hogy melyik? – gondolhatták az illetékesek.
Aztán jól megfenyegették pénzbírsággal az oktatási tárcát. Most biztos átgondolják.