Fázós ügy
béel
2015. október 21. szerda, 15:00
Mondjuk a többieket se nagyon.

A hatóságok által lefülelt falopások elenyésző része kerül bíróságra Hargita, Kovászna és Maros megyében - a Greenpeace Románia hétfőn közzétett jelentése arra is rávilágít, hogy tavaly országszerte visszaesett azon esetek száma, amikor az elkövetőknek a bíróság előtt kellett felelniük a törvénytelen fakivágásért.

A szervezet adatai szerint 2013-2014-ben több mint 45 500 falopásos esetre derült fény, ami 62 esetnek felel meg napi átlagot számolva. 2009 és 2011 között naponta átlagban 28 ilyen esetet lepleztek le, majd 2012-ben 50-et. A jelentésben a Greenpeace Románia felhívta a figyelmet arra, hogy a növekvő szám egyszerre jelentheti azt, hogy a hatóságok hatékonyabban végzik a munkájukat, és azt, hogy az illegális vágások egyre gyakoribbak Romániában.

A tavalyi és tavalyelőtti évben a törvénytelenül kivágott, és lefoglalt famennyiség meghaladta az 1 millió köbmétert, ez a mennyiség 120 ezer köbméterrel több, mint a 2012-ben, és 453 ezerrel több, mint a 2009-2011 közötti lefoglalt mennyiség. A kormány még ennél is riasztóbb adatokkal számol: évi 8,8 millió köbméter fára becsülhető az illegális erdőirtás, beleszámolva azt a mennyiséget is, amit a hatóságoknak nem sikerül lefoglalniuk.

A Greenpeace Románia adatai azt mutatják, hogy óránként három hektárnyi erdő tűnik el az országban, ami az erdők rohamos pusztulását jelenti.

Bár tavaly és tavalyelőtt 45 500 falopásos esetre derült fény, az említett időszakban mindössze 33 898 esetben indított nyomozást az ügyészség: 2013-ban 17 357, 2014-ben pedig 16 541 esetben. A legtöbb ügy 2013-2014-ben Vrancea, Fehér, Bákó, Neamț, Suceava, Máramaros és Argeș megyében került bíróságra. A székely megyék ebből a szempontból nem igazán jeleskednek. 2013-ban szintén nem volt benne a top tízben se Maros, se Hargita, se Kovászna megye. Tavaly, mivel visszaesett a bíróságra küldött esetek száma országszerte, a top tízes lista végére felkerült Kovászna megye is.
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/12182
És miért is nem csinálnak a románok gyermeket a hazának és az egyháznak?
Átfogó tanulmánykötetben mutatja be az erdélyi fürdőéletet a kolozsvári Magyar Történeti Intézet.
Száznál is több ember haláláért felelős.
A brit trónörökös eddig is gyakori vendég volt Erdélyben, ezúttal azonban hivatalos látogatást tesz.
Az ingatlan megújul és terjeszkedik, csak az zsugorodott össze benne, ami híressé tette: a művészet. Mert dolgozik a piac.
A szenátus és a képviselőház nem ért egyet abban, hogy kinek a hatásköre a család fogalmáról szóló alkotmánymódosító kezdeményezésről dönteni.
Az Örökségünk őrei kezdeményezésben részt vevő iskoláscsapatok bebizonyították, hogy jókedvvel és fiatalos lendülettel is lehet védeni az épített örökséget. De kik lettek a legsikeresebb ifjú örökségvédők?
Az önkormányzat támogatásával bérletes rendszerben hoznak román nyelvű előadásokat Csíkszeredába.
A visegrádi négyek kormányfői a bevándorlásról, a Brexitről és az EU jövőjéről tárgyaltak, és még Oroszországnak is odaszúrtak kicsit.
Alapfokon, persze. Ami azt jelenti, hogy még hosszú lesz az út a börtöncelláig.
Egy elit katolikus leányiskola elit apácák indította története akkor is izgi, ha nem érted a kolozsvári szlenget.
Tüntetések zavarták meg az álomutazást.
Már ami az 1848-as forradalmat illeti. A román nézőpont szerint legalábbis. Azért időnként érdemes megfogózni olvasás közben.
Ahogy Erdély meg a Bánság sem. Sabin Gherman írása.