Szerző: Ambrus Attila
2015. október 8. csütörtök, 09:04
Az autonómiának mint a XXI. század megvalósítható politikai berendezkedésének igenis van mit keresnie a romániai közbeszédben, egy demokratikus országban ugyanis a kisebbségeket, a többséghez tartozó kisebbségeket is védenie kell az alkotmánynak és a törvényeknek.

„A megoldás az autonómia: a hatalom megosztása esetén mind a központi szervek, mind az autonóm egység a szuverenitás törvényes hordozói lehetnek anélkül, hogy az állam eltűnne vagy szétesne. S ha a nemzetközi együttműködés érdekében az államok hajlandóak lemondani szuverenitásukról, miért ne tehetnék meg azt az államon belül létező etnikai csoportok együttműködésének érdekében? A romániai magyar kisebbségnek szavatolt autonómiaformák – úgy vélem – megilletnék a Székelyföldön kisebbségben élő románokat is, akik így törvényes kollektív jogok birtokában megőrizhetnék etnikai és kulturális önazonosságukat.

Nos, a XXI. században ezekről a kérdésekről nem hallgatni kellene, hanem beszélni. Vitázni. Közelíteni az álláspontokat, megtalálni a közös nevezőt, amellyel a romániai magyarok és a székelyföldi románok aspirációi összeadhatóak, nem pedig egymással szembeállíthatóak. Sokkal több közös gond és félelem van a romániai magyarok és a székelyföldi románok életébe kódolva, mint hinnénk!

Az autonómiának mint a XXI. század megvalósítható politikai berendezkedésének igenis van mit keresnie a romániai közbeszédben, egy demokratikus országban ugyanis a kisebbségeket, a többséghez tartozó kisebbségeket is védenie kell az alkotmánynak és a törvényeknek. Azt talán mondanom sem kell, hogy az alkotmány szavatolja a szólásszabadságot – s ha a kormány egyik legfontosabb tárcájának a vezetője egyenesen betiltaná, azzal alkotmányt sértene.

És még valami! A minisztereknek ismerniük kell a törvényeket. Az is hasznos számukra, ha ők vagy tanácsosaik figyelembe veszik, hogy az általuk érintett vitás kérdésekben a hazai igazságszolgáltatás milyen határozatot hozott. Néhány hónapja ugyanis a Szatmár megyei törvényszék jogerős ítéletben kimondta: nem nevezhető szélsőségesnek az a személy, aki Románia valamely régiójának az önrendelkezését népszerűsíti. Az indoklás meg rámutat: az autonómia Európa más országaiban működő intézmény, ezért nem minősíthető szélsőséges jelenségnek.

Tehát, miniszter úr, lehet beszélni róla. És kell, hasznos is."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/11960
Hogy munkával ünneplik a munka ünnepét, természetesen. Na de miféle munkával? FIGYELEM: ORBITÁLIS ÉS MAJÁLIS HUMORVESZÉLY!
Vajon építenek nekünk néhány autópályát, iskolát, kórházat is? Sabin Gherman írása.
Költőnek lenni rakenroll, a prózaírókat unalmasabb alakoknak tartják – állítja Nagy Koppány Zsolt, aki remek történetekkel szórakoztatta kolozsvári publikumát, és beszélt az Előretolt Helyőrség Íróakadémiához fűződő viszonyáról is.
Romániában trikolórral takarják be az országos leépülést. Igazán jól fest.
Már nem ő dönt arról, hogy ki kerüljön a telekommunikációs hatóság élére.
A teljes román kosárlabda-társadalom elszokott a közel 3000 néző előtt játszott női mérkőzésektől, de az idei döntőben legalább mind a négy találkozón fináléhoz méltó hangulat uralkodott.
Liviu Dragnea román szultán akar lenni. És mindent meg is tesz ennek érdekében.
Mert nem engedélyezte a 16 fős osztály beindítását.
Elkészült az első olyan adatbázis, mely a történelmi Erdély lakóit sorakoztatja fel.
Az alkotmánybíróság pedig ma sem merte eldönteni, hogy lehet-e még Dragnea kormányfő valaha.
„Felkérés a tétlenségre” – így jellemezte Tăriceanu a legszegényebbeknek járó állami támogatást, amit megszüntetne. Térképen mutatjuk, melyik megyék lennének a leginkább érintettek.
A hibrid háború javában zajlik körülöttünk. Oroszország röhög a markába. Románia pedig a fejét vakarja.
Az orosz hajó el is süllyedt, de a legénységét kimentették.
1500 kamasszal ismertetné meg a problémát az RMDSZ Nőszervezete.