Szerző: Ambrus Attila
2015. október 8. csütörtök, 09:04
Az autonómiának mint a XXI. század megvalósítható politikai berendezkedésének igenis van mit keresnie a romániai közbeszédben, egy demokratikus országban ugyanis a kisebbségeket, a többséghez tartozó kisebbségeket is védenie kell az alkotmánynak és a törvényeknek.

„A megoldás az autonómia: a hatalom megosztása esetén mind a központi szervek, mind az autonóm egység a szuverenitás törvényes hordozói lehetnek anélkül, hogy az állam eltűnne vagy szétesne. S ha a nemzetközi együttműködés érdekében az államok hajlandóak lemondani szuverenitásukról, miért ne tehetnék meg azt az államon belül létező etnikai csoportok együttműködésének érdekében? A romániai magyar kisebbségnek szavatolt autonómiaformák – úgy vélem – megilletnék a Székelyföldön kisebbségben élő románokat is, akik így törvényes kollektív jogok birtokában megőrizhetnék etnikai és kulturális önazonosságukat.

Nos, a XXI. században ezekről a kérdésekről nem hallgatni kellene, hanem beszélni. Vitázni. Közelíteni az álláspontokat, megtalálni a közös nevezőt, amellyel a romániai magyarok és a székelyföldi románok aspirációi összeadhatóak, nem pedig egymással szembeállíthatóak. Sokkal több közös gond és félelem van a romániai magyarok és a székelyföldi románok életébe kódolva, mint hinnénk!

Az autonómiának mint a XXI. század megvalósítható politikai berendezkedésének igenis van mit keresnie a romániai közbeszédben, egy demokratikus országban ugyanis a kisebbségeket, a többséghez tartozó kisebbségeket is védenie kell az alkotmánynak és a törvényeknek. Azt talán mondanom sem kell, hogy az alkotmány szavatolja a szólásszabadságot – s ha a kormány egyik legfontosabb tárcájának a vezetője egyenesen betiltaná, azzal alkotmányt sértene.

És még valami! A minisztereknek ismerniük kell a törvényeket. Az is hasznos számukra, ha ők vagy tanácsosaik figyelembe veszik, hogy az általuk érintett vitás kérdésekben a hazai igazságszolgáltatás milyen határozatot hozott. Néhány hónapja ugyanis a Szatmár megyei törvényszék jogerős ítéletben kimondta: nem nevezhető szélsőségesnek az a személy, aki Románia valamely régiójának az önrendelkezését népszerűsíti. Az indoklás meg rámutat: az autonómia Európa más országaiban működő intézmény, ezért nem minősíthető szélsőséges jelenségnek.

Tehát, miniszter úr, lehet beszélni róla. És kell, hasznos is."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/11960
Képmutatás Kolozsvár önkormányzatának hírnevét félteni Horváth Anna miatt, miközben a kormányban ott van Lia Olguța Vasilescu.
Nem is csoda, hiszen Erdélyt a magyarok akarják, most meg a Dodonék vinnék Moldvát.
És a tervezett Btk-módosítással is.
A hírszerző szolgálat elegáns húzással kivonta magát a vizsgálat alól.
Egy bajszos és rossz fogú kisisten, aki a dagadt seggével csücsül a kőtrónuson. Na ki az? Sabin Gherman megmondja.
Így akadályozná meg, hogy a kabinet fű alatt amnesztiatörvényt fogadjon el.
Antonio Tajani megválasztását a konzervatívok és a liberálisok közötti alku is segítette.
Mindenki sejtette, hogy a SRI aktívan beavatkozott az igazságszolgáltatás folyamatába. Most itt a bizonyíték.
A Moldovai Köztársaság elnöke jól hadat üzent Bukarestnek.
Azt kérik az RMDSZ-től, illetve a PNL-től, nevezzenek ki más személyt.
Ismét kiderül: Románia a végtelen lehetőségek országa. Andrei Pleșu szövege.
A rongálók bocsánatot kértek, a szobor viszont ezzel együtt is olvad.
A Maszol menesztett publicistája válaszolt Kelemen Hunor válaszára, ezúttal az Átlátszón.
Bírd az alkoholt, bírd a magányt, bírd a stresszt, szeresd magad és az életet: a KMDSZ téli majálisán jártunk, ahol az élet értelmére is megkaptuk a választ. Vagy válaszokat.