Szerző: Ambrus Attila
2015. október 8. csütörtök, 09:04
Az autonómiának mint a XXI. század megvalósítható politikai berendezkedésének igenis van mit keresnie a romániai közbeszédben, egy demokratikus országban ugyanis a kisebbségeket, a többséghez tartozó kisebbségeket is védenie kell az alkotmánynak és a törvényeknek.

„A megoldás az autonómia: a hatalom megosztása esetén mind a központi szervek, mind az autonóm egység a szuverenitás törvényes hordozói lehetnek anélkül, hogy az állam eltűnne vagy szétesne. S ha a nemzetközi együttműködés érdekében az államok hajlandóak lemondani szuverenitásukról, miért ne tehetnék meg azt az államon belül létező etnikai csoportok együttműködésének érdekében? A romániai magyar kisebbségnek szavatolt autonómiaformák – úgy vélem – megilletnék a Székelyföldön kisebbségben élő románokat is, akik így törvényes kollektív jogok birtokában megőrizhetnék etnikai és kulturális önazonosságukat.

Nos, a XXI. században ezekről a kérdésekről nem hallgatni kellene, hanem beszélni. Vitázni. Közelíteni az álláspontokat, megtalálni a közös nevezőt, amellyel a romániai magyarok és a székelyföldi románok aspirációi összeadhatóak, nem pedig egymással szembeállíthatóak. Sokkal több közös gond és félelem van a romániai magyarok és a székelyföldi románok életébe kódolva, mint hinnénk!

Az autonómiának mint a XXI. század megvalósítható politikai berendezkedésének igenis van mit keresnie a romániai közbeszédben, egy demokratikus országban ugyanis a kisebbségeket, a többséghez tartozó kisebbségeket is védenie kell az alkotmánynak és a törvényeknek. Azt talán mondanom sem kell, hogy az alkotmány szavatolja a szólásszabadságot – s ha a kormány egyik legfontosabb tárcájának a vezetője egyenesen betiltaná, azzal alkotmányt sértene.

És még valami! A minisztereknek ismerniük kell a törvényeket. Az is hasznos számukra, ha ők vagy tanácsosaik figyelembe veszik, hogy az általuk érintett vitás kérdésekben a hazai igazságszolgáltatás milyen határozatot hozott. Néhány hónapja ugyanis a Szatmár megyei törvényszék jogerős ítéletben kimondta: nem nevezhető szélsőségesnek az a személy, aki Románia valamely régiójának az önrendelkezését népszerűsíti. Az indoklás meg rámutat: az autonómia Európa más országaiban működő intézmény, ezért nem minősíthető szélsőséges jelenségnek.

Tehát, miniszter úr, lehet beszélni róla. És kell, hasznos is."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/11960
Egyelőre csak hétvégenként használhatók, de már így is jobb a helyzet, mint eddig volt.
Harcsa Veronikával és Gyémánt Bálinttal a kolozsvári koncertjük alkalmából beszélgettünk.
Ha van a diktatúra korabeli romániai magyar könnyűzenei szcénának jó ismerője, egykor fáradhatatlan szervezője és részese, az Boros Zoltán. A vele készült beszélgetés második részét olvashatják.
Megvédte címét a férfi kosárlabda Román Kupában a Kolozsvári U-BT csapata, ám a nagyszebeni döntőre kilátogató fociultrák ezúttal sem bírták ki magyarellenes rigmusok nélkül.
A Fenntartható Erdőgazdálkodási Tanács megvonta az osztrák fűrészüzem tanúsítványait, ami miatt megrendeléseket veszíthetnek el.
Minden totalitarizmusra törekvő rezsim igénybe veszi a konspirációs teóriákat. Miért lenne a román kormány kivétel?
Közel ezer ingatlant kótyavetyélt el törvénytelenül az önkormányzat a korrupcióellenes ügyészek szerint.
Ha van a diktatúra korabeli romániai magyar könnyűzenei szcénának jó ismerője, egykor fáradhatatlan szervezője és részese, az Boros Zoltán. Vele elevenítettük fel ezt a sokszínű, archív felvételekről és emlékezésekből visszaköszönő világot.
Vannak veszélyek. Naná, hogy vannak. Hát ott a székely autonómia. Hát az nem veszély?
Eddig volt a beetetés, most jön az apró betűs rész.
Mert az ócska manipuláció nem maradhat büntetlenül.
„Egye is meg a kormány, amit főzött”-hangsúllyal jelentette be.
Akkor itt a soha vissza nem térő lehetőség. Nem vicc!
Dan Tanasă kekeckedése sikeres volt, a bíróság neki adott igazat.