Szerző: Elek György
2015. szeptember 28. hétfő, 08:10
Kívülről nézve az egészet, úgy tűnik: a román társadalom számára a fertőző betegségek jobban elviselhetőek, mint a magyar nyelv, a magyar zászló és az a több mint ezer éves kultúra, amit az itt élő magyarság felhalmozott.

„A SRI a maga szócsövein keresztül gyakran felhívja a figyelmet a magyar veszélyre, hogy milyen következményekkel járhat a románság számára az autonómia és az az öt százaléknyi, folyton fogyatkozó magyar. A román miniszterelnök elítélte a magyar kormányt, amiért kerítéseket állít az illegálisan bevándorlók megfékezésére, a román államfő az EU-csúcson, megváltoztatva addigi véleményét, a bevándorlók befogadása mellett foglalt állást. Jogosan vetődik fel a kérdés: mennyivel jelentenek nagyobb veszélyt Románia számára azok a magyarok, akiknek nagyobb múltjuk van Romániának ezen a részén, mint az itt élő románoknak, mint azok, akik egy teljesen más kultúrából érkeznek majd ide?

Tegnap már az is elhangzott az egyik román TV-csatornán, hogy a bevándorlók nem csak a fanatikus vallási szokásaikat és az erőszakot hozzák magukkal, hanem fertőző betegségeket is. Mit gondol erről Ion Iliescu? EU-tagországként már nem lehetne bevetni a Zsil-völgyi bányászokat, de bizonyára lennének más eszközök, amelyeket be lehetne vetni, ha valaki, valakik ezt úgy akarnák. Természetesen akkor, ha valaki, valakik úgy ítélnék meg, hogy a bevándorlók legalább olyan veszélyfaktort jelentenek, mint az erdélyi és a partiumi magyarok.

Kívülről nézve az egészet, úgy tűnik: a román társadalom számára a fertőző betegségek jobban elviselhetőek, mint a magyar nyelv, a magyar zászló és az a több mint ezer éves kultúra, amit az itt élő magyarság felhalmozott. Ha jól belegondolunk, arra következtethetünk, hogy vannak, akik jobban elviselik a butaságot, mint a kultúrát, mert a butaság irányítható. A mai hatalmakat csak a butaság felhasználásával lehet megtartani."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/11783
Pedig ez a mioritikus haza soros EU-elnökségének jelképe.
Hiába szerzett három gólt Észtországban, a védelem csődje miatt csak döntetlent játszott a magyar válogatott a Nemzetek Ligájában.
A gyülekezési törvény módosítását a kormány már régóta fontolgatja, de a legfelsőbb bíróság mai döntése után meglehet, hogy nem lesz már szükség rá. A civilek perrel fenyegetnek.
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Kevesebb mint két év alatt elég látványosan alakult a pártok népszerűsége.
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.