Nyelvi kérdés
béel
2015. szeptember 28. hétfő, 12:34
Úgyhogy meg lehet próbálni aktívabban fellépni.

A kis lépések politikája eddig nagyon kevés eredményt hozott – fogalmazta meg véleményét Csóti György. A budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója (képünkön) méltatlanul alacsony érdeklődés mellett vett részt finnországi, olaszországi, szlovákiai, vajdasági és hazai kutató társaival a Regionális nyelvek és nyelvi jogok Európában: gyakorlat és elvárások című sepsiszentgyörgyi konferencián.

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat által rendezett és Benkő Erika által moderált konferencia megnyitóján Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: senki nem mondhatja meg, hogy Romániában modellértékűen működik a kisebbségvédelem, csak mi, az őshonos kisebbség képviselői nyilváníthatunk ebben véleményt. Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke sajnálatosnak tartja, hogy 2015-ben még mindig nem használhatjuk a jelképeinket, és a bíróságot járjuk azért, mert elénekeltük nemzeti himnuszunkat.

Csóti György véleménye szerint a román kisebbségpolitika szemfényvesztő és megtévesztő: kifele mutatják, hogy minden milyen szép, befele meg mindent megtiltanak. Gond az is, hogy az emberek, köztük olyanok, akik fontos tisztséget töltenek be, nem ismerik a saját nyelvi jogaikat – mondta a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója.

„Nem látom az elszántságot sem az emberek, sem a politikai szereplők körében. Szerintem egy párt hatékonyabb lenne, de ha több van, az sem baj, csak fontos kérdésekben fogjanak össze. Áldozatvállalásra van szükség. Be lehet lépni a kormányba, de akkor minden körülmények között be kell hajtani a koalíciós szerződést. Ha nem lehet, akkor ki kell lépni – ez is az áldozatvállaláshoz tartozik. A kis lépések politikájával nagyon kevés eredményt sikerült felmutatni, és közben fogy a magyarság. A magyar modell, a „békés út” eddig nem volt sikeres” – szögezte le Csóti György.
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/11791
A tíz legvonzóbb megye közül hat Erdélyben található. Így néz ki a lakosság belső migrációja Romániában.
A feketelistán persze a Székelyföld is ott van.
De igen szánalmas lett az eredmény, pláne miután kiderült, hogy is áll a dolog valójában.
A katalán helyzet világosan mutatja, hogy Romániában miért nem fogadható el semmilyen autonómiakövetelés, mert az végül alkotmánysértéshez fog vezetni.
Még több szabadságot szeretne Lombardia és Veneto.
A csipkebogyó, azaz hecsedli/hecserli Kalotaszeg jellegzetes növényének számít. Nem csoda, hogy egész fesztivált építettek köréje. Ott jártunk, és amit láttunk...
Az '56-os forradalom emlékére most lyukas az egyik magyar zászló a budapesti parlament főlépcsője felett.
A kulturális miniszter testvéri jobbot nyújt, hogy együtt ünnepeljük Romániát.
És a tűzvédelmi engedélyek beszerzését is egyszerűsítik.
A regionális kormányt felfüggesztik. Carles Puigdemont elnök levonul a pályáról. És hat hónapon belül regionális választások lesznek.
Kétszázötven évig mostohán bánt velük a sors, míg otthonra leltek. Hetven év után is jövőt terveznek a bukovinai székelyek. Helyszíni riport a Völgység fővárosából.
A helyenként zavaros szövegből egy dolog biztosan kiderül: a románok most már Ausztriától is rettegnek. Miért? Hát, hogy elvész Erdély, azért!
Legalábbis ez derül ki egy Katalóniában elvégzett felmérésből. Közben a spanyol kormány elkezdte rendkívüli ülését, ahol lényegében Katalónia sorsáról döntenek.
Igaz, közbeszerzési eljárás nélkül. És az is igaz, hogy nincs elég hely, ahova kitegye őket.