Nyelvi kérdés
béel
2015. szeptember 28. hétfő, 12:34
Úgyhogy meg lehet próbálni aktívabban fellépni.

A kis lépések politikája eddig nagyon kevés eredményt hozott – fogalmazta meg véleményét Csóti György. A budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója (képünkön) méltatlanul alacsony érdeklődés mellett vett részt finnországi, olaszországi, szlovákiai, vajdasági és hazai kutató társaival a Regionális nyelvek és nyelvi jogok Európában: gyakorlat és elvárások című sepsiszentgyörgyi konferencián.

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat által rendezett és Benkő Erika által moderált konferencia megnyitóján Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: senki nem mondhatja meg, hogy Romániában modellértékűen működik a kisebbségvédelem, csak mi, az őshonos kisebbség képviselői nyilváníthatunk ebben véleményt. Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke sajnálatosnak tartja, hogy 2015-ben még mindig nem használhatjuk a jelképeinket, és a bíróságot járjuk azért, mert elénekeltük nemzeti himnuszunkat.

Csóti György véleménye szerint a román kisebbségpolitika szemfényvesztő és megtévesztő: kifele mutatják, hogy minden milyen szép, befele meg mindent megtiltanak. Gond az is, hogy az emberek, köztük olyanok, akik fontos tisztséget töltenek be, nem ismerik a saját nyelvi jogaikat – mondta a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója.

„Nem látom az elszántságot sem az emberek, sem a politikai szereplők körében. Szerintem egy párt hatékonyabb lenne, de ha több van, az sem baj, csak fontos kérdésekben fogjanak össze. Áldozatvállalásra van szükség. Be lehet lépni a kormányba, de akkor minden körülmények között be kell hajtani a koalíciós szerződést. Ha nem lehet, akkor ki kell lépni – ez is az áldozatvállaláshoz tartozik. A kis lépések politikájával nagyon kevés eredményt sikerült felmutatni, és közben fogy a magyarság. A magyar modell, a „békés út” eddig nem volt sikeres” – szögezte le Csóti György.
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/11791
Lehet nemet mondani az amerikaiaknak? Az igazságügyi miniszter nem tudott.
És miért is nem csinálnak a románok gyermeket a hazának és az egyháznak?
Átfogó tanulmánykötetben mutatja be az erdélyi fürdőéletet a kolozsvári Magyar Történeti Intézet.
Száznál is több ember haláláért felelős.
A brit trónörökös eddig is gyakori vendég volt Erdélyben, ezúttal azonban hivatalos látogatást tesz.
Az ingatlan megújul és terjeszkedik, csak az zsugorodott össze benne, ami híressé tette: a művészet. Mert dolgozik a piac.
A szenátus és a képviselőház nem ért egyet abban, hogy kinek a hatásköre a család fogalmáról szóló alkotmánymódosító kezdeményezésről dönteni.
Az Örökségünk őrei kezdeményezésben részt vevő iskoláscsapatok bebizonyították, hogy jókedvvel és fiatalos lendülettel is lehet védeni az épített örökséget. De kik lettek a legsikeresebb ifjú örökségvédők?
Az önkormányzat támogatásával bérletes rendszerben hoznak román nyelvű előadásokat Csíkszeredába.
A visegrádi négyek kormányfői a bevándorlásról, a Brexitről és az EU jövőjéről tárgyaltak, és még Oroszországnak is odaszúrtak kicsit.
Alapfokon, persze. Ami azt jelenti, hogy még hosszú lesz az út a börtöncelláig.
Egy elit katolikus leányiskola elit apácák indította története akkor is izgi, ha nem érted a kolozsvári szlenget.
Tüntetések zavarták meg az álomutazást.
Már ami az 1848-as forradalmat illeti. A román nézőpont szerint legalábbis. Azért időnként érdemes megfogózni olvasás közben.