Szerző: Farkas Réka
2015. szeptember 24. csütörtök, 08:52
Politikusaink mindeddig rosszul teljesítettek, kampánycélnál többet nem jelentett számukra az autonómia, vitázgatnak, elkonferenciázgatnak a témáról, elkészült néhány törvénytervezet, acsarkodásra adott lehetőséget, érdemi vitára kevéssé, és többnyire megriadnak, ha a szép szavakon túl gyakorlati lépéseket is tenni kéne.

„A tavaly elgáncsolt népszavazás után a katalánok új utat kerestek, és kitalálták, hogy a hivatalos tartományi választásokat használják fel céljaik elérésére. Vasárnap, ha elnyerik a voksok többségét a függetlenséget támogató pártok, elindítják a Spanyolországról való leválás folyamatát – hangzott a jelszó.

A katalánok nemcsak tudják, mit akarnak, hajlandóak kiállni is érte. 1977-ben nyerték el autonómiájukat, a következő években annak kiszélesítésén dolgoztak, de amikor 2010-ben a spanyol alkotmánybíróság átértelmezte  autonómiastatútumukat és korlátozta a katalán önrendelkezést, feltámadt bennük a függetlenedési vágy. Azóta már ez a cél, ezért árasztják el másfél-kétmillióan szeptember 11-én Barcelona utcáit, ezért szállnak síkra politikusaik. És, amint keményít a spanyol kormány, ahogy szaporodnak az akadályok, fenyegetések, mind többen és többen válnak függetlenségpártivá.

Mi, székelyek autonómiát akarunk – függetlenedni Románia közepén esély sem lenne –, ám az már kérdéses, hogy ezért mennyit vagyunk hajlandóak áldozni. Politikusaink mindeddig rosszul teljesítettek, kampánycélnál többet nem jelentett számukra az autonómia, vitázgatnak, elkonferenciázgatnak a témáról, elkészült néhány törvénytervezet, acsarkodásra adott lehetőséget, érdemi vitára kevéssé, és többnyire megriadnak, ha a szép szavakon túl gyakorlati lépéseket is tenni kéne. Olyan, mintha valóban nem is hinnének benne, nem látnák hasznosságát, fontosságát, csupán egy elvárásnak igyekeznek megfelelni.

Két évvel ezelőtt a székelyek nagy menetelésén sikerült először összefogással jelentős erőt felmutatnia a székely népnek. A kezdeményező Székely Nemzeti Tanács éppen a katalánok nagy utcai felvonulásából is merítette az ötletet. Azóta nem tudtuk megismételni a bravúrt, mindig akadtak fanyalgók, ellendrukkerek vagy éppen gyávák, akik tettek arról, hogy se a székely szabadság napján, se más alkalmakkor ne mozduljon meg jelentős tömeg."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/11719
Lehet nemet mondani az amerikaiaknak? Az igazságügyi miniszter nem tudott.
És miért is nem csinálnak a románok gyermeket a hazának és az egyháznak?
Átfogó tanulmánykötetben mutatja be az erdélyi fürdőéletet a kolozsvári Magyar Történeti Intézet.
Száznál is több ember haláláért felelős.
A brit trónörökös eddig is gyakori vendég volt Erdélyben, ezúttal azonban hivatalos látogatást tesz.
Az ingatlan megújul és terjeszkedik, csak az zsugorodott össze benne, ami híressé tette: a művészet. Mert dolgozik a piac.
A szenátus és a képviselőház nem ért egyet abban, hogy kinek a hatásköre a család fogalmáról szóló alkotmánymódosító kezdeményezésről dönteni.
Az Örökségünk őrei kezdeményezésben részt vevő iskoláscsapatok bebizonyították, hogy jókedvvel és fiatalos lendülettel is lehet védeni az épített örökséget. De kik lettek a legsikeresebb ifjú örökségvédők?
Az önkormányzat támogatásával bérletes rendszerben hoznak román nyelvű előadásokat Csíkszeredába.
A visegrádi négyek kormányfői a bevándorlásról, a Brexitről és az EU jövőjéről tárgyaltak, és még Oroszországnak is odaszúrtak kicsit.
Alapfokon, persze. Ami azt jelenti, hogy még hosszú lesz az út a börtöncelláig.
Egy elit katolikus leányiskola elit apácák indította története akkor is izgi, ha nem érted a kolozsvári szlenget.
Tüntetések zavarták meg az álomutazást.
Már ami az 1848-as forradalmat illeti. A román nézőpont szerint legalábbis. Azért időnként érdemes megfogózni olvasás közben.