Szerző: Farkas Réka
2015. szeptember 24. csütörtök, 08:52
Politikusaink mindeddig rosszul teljesítettek, kampánycélnál többet nem jelentett számukra az autonómia, vitázgatnak, elkonferenciázgatnak a témáról, elkészült néhány törvénytervezet, acsarkodásra adott lehetőséget, érdemi vitára kevéssé, és többnyire megriadnak, ha a szép szavakon túl gyakorlati lépéseket is tenni kéne.

„A tavaly elgáncsolt népszavazás után a katalánok új utat kerestek, és kitalálták, hogy a hivatalos tartományi választásokat használják fel céljaik elérésére. Vasárnap, ha elnyerik a voksok többségét a függetlenséget támogató pártok, elindítják a Spanyolországról való leválás folyamatát – hangzott a jelszó.

A katalánok nemcsak tudják, mit akarnak, hajlandóak kiállni is érte. 1977-ben nyerték el autonómiájukat, a következő években annak kiszélesítésén dolgoztak, de amikor 2010-ben a spanyol alkotmánybíróság átértelmezte  autonómiastatútumukat és korlátozta a katalán önrendelkezést, feltámadt bennük a függetlenedési vágy. Azóta már ez a cél, ezért árasztják el másfél-kétmillióan szeptember 11-én Barcelona utcáit, ezért szállnak síkra politikusaik. És, amint keményít a spanyol kormány, ahogy szaporodnak az akadályok, fenyegetések, mind többen és többen válnak függetlenségpártivá.

Mi, székelyek autonómiát akarunk – függetlenedni Románia közepén esély sem lenne –, ám az már kérdéses, hogy ezért mennyit vagyunk hajlandóak áldozni. Politikusaink mindeddig rosszul teljesítettek, kampánycélnál többet nem jelentett számukra az autonómia, vitázgatnak, elkonferenciázgatnak a témáról, elkészült néhány törvénytervezet, acsarkodásra adott lehetőséget, érdemi vitára kevéssé, és többnyire megriadnak, ha a szép szavakon túl gyakorlati lépéseket is tenni kéne. Olyan, mintha valóban nem is hinnének benne, nem látnák hasznosságát, fontosságát, csupán egy elvárásnak igyekeznek megfelelni.

Két évvel ezelőtt a székelyek nagy menetelésén sikerült először összefogással jelentős erőt felmutatnia a székely népnek. A kezdeményező Székely Nemzeti Tanács éppen a katalánok nagy utcai felvonulásából is merítette az ötletet. Azóta nem tudtuk megismételni a bravúrt, mindig akadtak fanyalgók, ellendrukkerek vagy éppen gyávák, akik tettek arról, hogy se a székely szabadság napján, se más alkalmakkor ne mozduljon meg jelentős tömeg."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/11719
A Maros megyei szenátor felszólította a főtanfelügyelőt, hogy mondjon le tisztségéről.
22 kérvény és 15 napos tárgyalás után engedett a városháza.
Az ilyen mosókonyhai nacionalizmus táplálta szövegek olvastán eszünkbe jut, hogy talán nem is 2017-et írunk.
A román elnök többek közt az ország lehetséges euróövezeti tagságáról tárgyalt francia kollégájával.
Döntött a marosvásárhelyi táblabíróság. Az ítélet jogerős.
Elsőfokú árvízriasztást rendeltek el a hidrológusok Közép-Erdélyben.
Egyelőre egyet a négy közül, és az alapfokú ítélet még nem jogerős.
Bár éppen a PNL hozta fel, melynek éléről államfővé választották, Iohannis ma egyértelművé tette: csak mély válság esetén jöhet szóba az előrehozott választás.
Az USR támogatna egy szociáldemokraták nélkül kormányt, ha megkapja az igazságügyi minisztériumot.
A szociáldemokraták annyira annyira igyekeztek kitolni saját magukkal, hogy a labda ismét Iohannis elnökhöz került.
Akik egyenszövegben vonnák vissza a lemondásukat, de jogilag nem lehet. Dől az irónia a Victoria palotából.
A probléma megoldására irányuló román kezdeményezésekből valahogy mindig az derül ki, hogy a magyarok a sötét erő hordozói.
Kolozsvár megafesztiválja eddig mintegy kétszáz előadót jelentett be. A szervezők ígérik: egyedülálló élmény várja a látogatókat.
Ami Romániában történik, azt ép ésszel nem nagyon lehet felfogni. Andrei Pleșu enyhén vitriolos írása.