Szerző: Rostás Szabolcs
2015. szeptember 17. csütörtök, 08:33
Zsigeri magyarellenesség fűtötte megnyilatkozásait el lehetne intézni azzal, hogy szociáldemokrataként a jobboldali Orbán-kormány elleni szokásos politikai csörtéjét vívja, csakhogy Ponta hazudik, mint a vízfolyás.

„Állításával ellentétben nem a magyar rendőrök gumibotoztak menekülteket, hanem a macedónok, nem a magyarok tetováltak a karjukra regisztrációs számot, hanem a csehek, a drótkerítésbe pedig nem vezettek áramot. Az az inszinuációja egyenesen vérlázító, miszerint a magyar honvédség a menekültek közé lövethet.

Azzal bezzeg Pontának nincs baja, hogy Ausztria is katonákat vezényelt a magyar határra, arról pedig hallgat, hogy a hármashatárra tervezett kerítés esetleg Romániát is megóvná egy menekülthullámtól, ha már Bukarest amúgy sem fogadna be 1700 migránsnál többet. A több fronton is az előremenekülés taktikáját választó miniszterelnök elsősorban hazabeszél: plágiumügye, notórius hazudozásai, valamint a korrupcióellenes ügyészség által megtépázott tekintélyét próbálja helyreállítani.

Közben már azt se bánná, ha októberre összehívott rendkívüli kongresszusán a PSD az ellenzékbe vonulás mellett döntene, ez esetben ugyanis nem kellene lemondania, hanem emelt fővel állhatna fel a kormányfői székből. De bármennyit marad is, a hitelét már sohasem fogja visszaszerezni a Victoria-palotában, amelynek folyosóira azonban sikerült beengednie a napokban elhunyt néptribun fémjelezte »szellemiséget«."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/11587
Pedig ez a mioritikus haza soros EU-elnökségének jelképe.
Hiába szerzett három gólt Észtországban, a védelem csődje miatt csak döntetlent játszott a magyar válogatott a Nemzetek Ligájában.
A gyülekezési törvény módosítását a kormány már régóta fontolgatja, de a legfelsőbb bíróság mai döntése után meglehet, hogy nem lesz már szükség rá. A civilek perrel fenyegetnek.
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Kevesebb mint két év alatt elég látványosan alakult a pártok népszerűsége.
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.