Jószomszédi iszony
Timi
2015. szeptember 16. szerda, 21:01
A magyar-román határon építendő kerítés, Szijjártó Péter kijelentései, és Szili Katalin látogatása miatt kérette be a külügy Zákonyit.

A bukaresti külügyminisztérium közleménye szerint a nagykövettel több témában ismertették a román álláspontot, így a Budapest által a magyar-román határra tervezett kerítés megépítéséről, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek Victor Ponta román miniszterelnökre vonatkozó „elfogadhatatlan” nyilatkozatairól, valamint Szili Katalin miniszterelnöki megbízott múlt heti erdélyi látogatásáról.

Szijjártó Péter korábban arról számolt be az MTI-nek, hogy Zákonyi Botond szerdán tiltakozó jegyzéket kívánt átadni a román külügyminisztériumnak Victor Ponta Magyarország-ellenes „kirohanásai” miatt. Közlése szerint

a nagykövetet ugyan fogadták, de nem voltak hajlandók átvenni a jegyzéket.

A román külügyminisztérium közleménye szerint Bogdan Aurescunak, a román diplomácia vezetőjének utasítására George Ciamba államtitkár kérette be a nagykövetet. A román fél megismételte aggodalmát amiatt, hogy Magyarország mesterséges vitába akarja bevonni Bukarestet, és leszögezte, hogy a román fél nem akarja a diplomáciai vita eszkalációját.

Bukarest megismételte a magyar-román határra tervezett kerítéssel kapcsolatos helytelenítő álláspontját. A közlemény szerint értékelték volna, ha Budapest a döntés bejelentése előtt közös elemzés elkészítését kezdeményezte volna Bukaresttel az intézkedés lehetséges hatásairól, annak szükségességéről, hogy

mindkét fél által elfogadott, esetleges közös megoldást találjanak.

„A magyar fél viszonyulása meglepte a román hatóságokat olyan körülmények között, amikor a határ menti és rendőrségi együttműködés folyamatosan jó volt, és az lehetővé tette volna a közös elemzést” – olvasható a közleményben. A román fél számára érthetetlen Budapestnek a kerítésépítésben tanúsított sietsége, mivel nem létezik olyan tényállás, amely megerősítené a Magyarország által hivatkozásul emlegetett migrációs nyomást.

A román fél abból indul ki, hogy az európai szellemiség alapja az együttműködés és a kölcsönös megértés, és állítják, hogy így viszonyultak a román-magyar kétoldalú kapcsolatokhoz is, ezért hasonló jellegű kötelezettségvállalást várnak el Magyarországtól is. Különben a kölcsönös bizalmon alapuló kétoldalú kapcsolatokat és

a stratégiai partnerséget reálisan nem lehet építeni pragmatikus együttműködési szellemben – olvasható a dokumentumban.

Bukarest szerint elfogadhatatlan, hogy egy külügyminiszter nyilvános támadást intézzen egy más ország miniszterelnöke ellen, és úgy véli, hogy Szijjártó Péternek Victor Pontáról tett nyilatkozatai a mesterséges vita gerjesztését szolgálják, aminek célja a figyelemelterelés a valós problémákról. Románia úgy véli, hogy a schengeni csatlakozására való felkészültségét megkérdőjelező magyar nyilatkozatok ellentmondanak az Európai Bizottság értékeléseinek, és Magyarország korábbi álláspontjának is, hiszen Budapest egészen mostanig elismerte, hogy Bukarest teljesítette a csatlakozási követelményeket.

A román külügy Ciamba államtitkár révén érthetetlenségének adott hangot amiatt is, hogy a múlt héten Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a romániai magyar pártok vezetőivel találkozott, és „koordináló szerepet vállalt az etnikai alapú területi autonómia meghatározására és elérésére irányuló kezdeményezéseikben”. A román fél ezt belügyeibe való beavatkozásnak tekinti, és elfogadhatatlannak tartja, illetve elítél minden olyan kezdeményezést, amely

rontja a romániai etnikumok közötti együttélés légkörét.

A román külügyminisztérium később újabb pontosító közleményt adott ki, amelyben közölte, azért nem vehették át a magyar nagykövet jegyzékét, mert a magyar fél ezzel akarta megváltoztatni a bekéretés célját, ami tartalmilag és formailag egyaránt elfogadhatatlan Bukarest számára.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/11581
Ilyen ez a népviseleti demokrácia.
Ön fizetne ennyit értük? A kolozsvári városháza fizetett. Kétszer is.
Szombaton este, a Múzeumok Éjszakáján a nagyközönség végre meglátogathatta a Körösvidéki Múzeum új, hatalmas épületét Nagyváradon, ahol hosszú évek után végre ismét működhet a közgyűjtemény.
Természetesen a kisebbségsimogató románok adták fel a leckét. És természetesen a gazda kezébe harapó magyaroknak.
Akarunk olyan autonómiát, mint a dél-tiroliaké? Akkor sürgősen meg kéne tanulnunk, hogyan csináljuk meg.
Az egyik oldal a Normalitás menetét szervezte meg a Sokszínűség menetével szemben.
Lekövezték a gyalogosövezet templom előtti részét is. Kolozsvár új teret nyert.
Százezer lejes bírságot is kaphat az a kereskedő, aki régi csomagolásban árulja a cigarettát. Ettől akár be is csődölhetnek egyes boltok.
Óriási Európát írtak alá a kisebbségek képviselői a Bánffy-kastély udvarán.
A közönségdíjat is elnyerte a néprajztudós. Mit mondhatunk? Csak így tovább!
Úgy tűnik, Bukarest egyre több gólt kap. Például Kolozsvártól. Na de mi ennek a titka?
Ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot vagy az 5 ezer főt, alkalmazni kell a kisebbség nyelvét beszélő személyzetet.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség a hangulatpárt. Az RMDSZ a jogállamiság-tagadó. A szerzőnek pedig kicsit elgurult a gyógyszere.
Felkötöttük a nyakkendőt és a gatyát, és megcsináljuk! Hittel és bizakodással lelkesítették aláírásgyűjtésre magukat az európai kisebbségek képviselői.