Szerző: Balogh Levente
2015. szeptember 11. péntek, 08:34
Milyen szép is lenne, ha a magukat a székelyföldi románok képviseletének mondó szervezetek méltóan tudnák megülni az általuk ünnepnek tartott eseményeket ahelyett, hogy rendezvényeiket rendszeresen a magyarok provokálására használnák fel.

„A román veteránok úgy gondolták: azzal ünneplik meg méltóan a város „horthysta-fasiszta uralom" alóli „felszabadulását", ha ismét kitűzik a megszálló román alakulatok által 1944-ben kitett román zászlót a városháza tornyára. Mivel ezt az önkormányzat műszaki érvekre hivatkozva nem tette lehetővé, elindult az országos hiszti, amelybe a megye prefektusán kívül, aki a városi elöljárók felelősségre vonásával fenyegetőzik, és olyan törvénymódosítás beterjesztésére tett ígéretet, amely kötelezővé tenné a román zászló kitűzését a városházák legmagasabb pontjára, Gabriel Oprea kormányfő-helyettes, belügyminiszter is beszállt, hogy a nemzeti jelképek és az „egységes, oszthatatlan nemzetállam" védelmezőjének szerepében tetszeleghessen.

Nos, mindenekelőtt szögezzük le: a sepsiszentgyörgyi városháza homlokzatán a törvényes előírásoknak megfelelően kint van a román zászló. Innentől kezdve az egész ügy nem más, mint mesterséges feszültségkeltés, újabb kísérlet a magyar és a román közösség közötti viszony további mérgezésére, hogy az ilyen álproblémákkal tereljék el a figyelmet a valós gondokról.

Ne feledjük: Romániában a hadsereg a román sovinizmus egyik legfőbb éltetője, hiszen idősebb tisztjei még a kisebbségeket felszámolandó belső ellenségnek tekintő ceauşescui fasiszta kommunizmusban szocializálódtak. Így az, hogy egy magyar többségű város román megszállását „felszabadításnak" nevezik, és ennek emlékére akarják a zászlót kitűzni, egyértelműen arra irányul, hogy a városban – és egész Erdélyben – élő őshonos magyarság ne érezze otthon magát a saját szülőföldjén.

Mindez újabb jele annak, hogy a mostani román vezetés egyre inkább közösséget vállal az 1989 előtti rendszerrel. Hiszen a kormány ugyanazzal az érvvel – a kisebbségek ügye Románia belügye – próbálja elhárítani a budapesti és nemzetközi számonkérést a kisebbségi jogok ügyében, mint az 1989 előtti hatalom. Ráadásul az 1989 előtt katonatiszti karriert befutó belügyminiszter által pártfogásba vett történelemhamisító provokátorok úgyszintén a nacionálkommunizmus idején sulykolt horthysta-fasiszta „rendszermeghatározást" használják az 1940 és 1944 közötti időszakra."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/11465
Az RMDSZ elnöke nehezen tud tárgyilagosan nyilatkozni a DNA-ról.
A jelentés még a Cioloș-kormány idején készült, most szivárgott ki.
A Kolozs megyei pártelnök beszólt Emil Bocnak és a PNL-nek.
Az Images and Words album megjelenésének 25. évfordulója az apropó.
Ismét szertefoszlott egy nemzeti mítosz. Figyelem: TRIKOLÓR HUMORVESZÉLY!
Nos, úgy tűnik, vagy maga a Párt. Vagy senki.
Székely Sebestyén György művészettörténész a korrupcióellenes tüntetések kreativitásának lenyomatait gyűjti egybe – ez a Muzeul Între Bare. Közben pedig kitartóan keresi az etnikumközi együttműködés lehetőségeit.
Mégsem rendeznek olimpiát a szomszédban. Mert a pályázat fenntartása súlyos presztízsveszteség lenne.
Eljött a pillanat, hogy a román nép – A Szociáldemokrata Párt vezetésével – megoldja az idegenek kérdését is.
A második bécsi döntés után levezényelt visszacsatolásról jelent meg hiánypótló kötet.
Ez a kabinet a jelek szerint csak rendeleti úton képes kormányozni.
A Román Akadémia (az a hazafias, igen) kidolgozta az ország fejlesztési stratégiáját. És megállapította, hol fáj a hazának. És mennyire.
Az ítélet még nem jogerős, de alapfokon megnyerték a pert.
Teleorman rendesen megszívatja Kolozsvárt. Nesze neked, Erdély, nesze neked, gazdasági autonómia!