Szerző: Balogh Levente
2015. szeptember 11. péntek, 08:34
Milyen szép is lenne, ha a magukat a székelyföldi románok képviseletének mondó szervezetek méltóan tudnák megülni az általuk ünnepnek tartott eseményeket ahelyett, hogy rendezvényeiket rendszeresen a magyarok provokálására használnák fel.

„A román veteránok úgy gondolták: azzal ünneplik meg méltóan a város „horthysta-fasiszta uralom" alóli „felszabadulását", ha ismét kitűzik a megszálló román alakulatok által 1944-ben kitett román zászlót a városháza tornyára. Mivel ezt az önkormányzat műszaki érvekre hivatkozva nem tette lehetővé, elindult az országos hiszti, amelybe a megye prefektusán kívül, aki a városi elöljárók felelősségre vonásával fenyegetőzik, és olyan törvénymódosítás beterjesztésére tett ígéretet, amely kötelezővé tenné a román zászló kitűzését a városházák legmagasabb pontjára, Gabriel Oprea kormányfő-helyettes, belügyminiszter is beszállt, hogy a nemzeti jelképek és az „egységes, oszthatatlan nemzetállam" védelmezőjének szerepében tetszeleghessen.

Nos, mindenekelőtt szögezzük le: a sepsiszentgyörgyi városháza homlokzatán a törvényes előírásoknak megfelelően kint van a román zászló. Innentől kezdve az egész ügy nem más, mint mesterséges feszültségkeltés, újabb kísérlet a magyar és a román közösség közötti viszony további mérgezésére, hogy az ilyen álproblémákkal tereljék el a figyelmet a valós gondokról.

Ne feledjük: Romániában a hadsereg a román sovinizmus egyik legfőbb éltetője, hiszen idősebb tisztjei még a kisebbségeket felszámolandó belső ellenségnek tekintő ceauşescui fasiszta kommunizmusban szocializálódtak. Így az, hogy egy magyar többségű város román megszállását „felszabadításnak" nevezik, és ennek emlékére akarják a zászlót kitűzni, egyértelműen arra irányul, hogy a városban – és egész Erdélyben – élő őshonos magyarság ne érezze otthon magát a saját szülőföldjén.

Mindez újabb jele annak, hogy a mostani román vezetés egyre inkább közösséget vállal az 1989 előtti rendszerrel. Hiszen a kormány ugyanazzal az érvvel – a kisebbségek ügye Románia belügye – próbálja elhárítani a budapesti és nemzetközi számonkérést a kisebbségi jogok ügyében, mint az 1989 előtti hatalom. Ráadásul az 1989 előtt katonatiszti karriert befutó belügyminiszter által pártfogásba vett történelemhamisító provokátorok úgyszintén a nacionálkommunizmus idején sulykolt horthysta-fasiszta „rendszermeghatározást" használják az 1940 és 1944 közötti időszakra."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/11465
Mától katonás szigort vezettek be adataink védelmében az egész Európai Unió területén.
Röviden: autonómia kellene hozzá. Ha nem is területi.
A Kolozs Megyei Tanács hosszú hónapok óta tartó teketóriázás után beüzemelte a fordított ozmózisú rendszert.
Az elöregedés 2050-re olyen méreteket ölt Romániában, hogy 1,74 nyugdíjas fog jutni minden aktív személyre.
A két ügy között nyilván nincs ok-okozati kapcsolat, de azért jó lenne, ha a rangos egyetemek nem csak a saját jogaikat védenék, hanem az odajáró egyetemi hallgatókét is.
A gyanú szerint a volt miniszterelnök katonai diverziós akciók elrendelésében sáros.
Ha már egy olyan kiegyensúlyozott elemző is szóvá teszi, mint Horațiu Pepine, akkor tényleg lehet valami baj az egyensúly körül.
Az RMDSZ törvénymódosítása átment a képviselőházon, már csak az államfőn múlik, mikor vezetik be.
A bukaresti médiafigyelő szervezet ismét elkészítette éves jelentését, melyben terjedelmesen foglalkozik a romániai magyar kisebbség ellen irányuló diszkriminációval is.
A szociáldemokrata vezér és kormánya folyamatosan mantrázzák a kormányprogram egyetlen és abszolút igazságát. A számok azonban olyanok, mint a tények: makacs dolgok.
A szenátorok ma háromnegyedórás vitában mondták el, mit gondolnak Székelyföld autonómiájáról.
És mennyi a képen látható… izének az előállítási költsége?
A jelek szerint nem matematikusi képességei miatt szerepeltetik a szíriai csapatban.
A két rabló százezer lejt vitt el.