Szerző: Balogh Levente
2015. szeptember 11. péntek, 08:34
Milyen szép is lenne, ha a magukat a székelyföldi románok képviseletének mondó szervezetek méltóan tudnák megülni az általuk ünnepnek tartott eseményeket ahelyett, hogy rendezvényeiket rendszeresen a magyarok provokálására használnák fel.

„A román veteránok úgy gondolták: azzal ünneplik meg méltóan a város „horthysta-fasiszta uralom" alóli „felszabadulását", ha ismét kitűzik a megszálló román alakulatok által 1944-ben kitett román zászlót a városháza tornyára. Mivel ezt az önkormányzat műszaki érvekre hivatkozva nem tette lehetővé, elindult az országos hiszti, amelybe a megye prefektusán kívül, aki a városi elöljárók felelősségre vonásával fenyegetőzik, és olyan törvénymódosítás beterjesztésére tett ígéretet, amely kötelezővé tenné a román zászló kitűzését a városházák legmagasabb pontjára, Gabriel Oprea kormányfő-helyettes, belügyminiszter is beszállt, hogy a nemzeti jelképek és az „egységes, oszthatatlan nemzetállam" védelmezőjének szerepében tetszeleghessen.

Nos, mindenekelőtt szögezzük le: a sepsiszentgyörgyi városháza homlokzatán a törvényes előírásoknak megfelelően kint van a román zászló. Innentől kezdve az egész ügy nem más, mint mesterséges feszültségkeltés, újabb kísérlet a magyar és a román közösség közötti viszony további mérgezésére, hogy az ilyen álproblémákkal tereljék el a figyelmet a valós gondokról.

Ne feledjük: Romániában a hadsereg a román sovinizmus egyik legfőbb éltetője, hiszen idősebb tisztjei még a kisebbségeket felszámolandó belső ellenségnek tekintő ceauşescui fasiszta kommunizmusban szocializálódtak. Így az, hogy egy magyar többségű város román megszállását „felszabadításnak" nevezik, és ennek emlékére akarják a zászlót kitűzni, egyértelműen arra irányul, hogy a városban – és egész Erdélyben – élő őshonos magyarság ne érezze otthon magát a saját szülőföldjén.

Mindez újabb jele annak, hogy a mostani román vezetés egyre inkább közösséget vállal az 1989 előtti rendszerrel. Hiszen a kormány ugyanazzal az érvvel – a kisebbségek ügye Románia belügye – próbálja elhárítani a budapesti és nemzetközi számonkérést a kisebbségi jogok ügyében, mint az 1989 előtti hatalom. Ráadásul az 1989 előtt katonatiszti karriert befutó belügyminiszter által pártfogásba vett történelemhamisító provokátorok úgyszintén a nacionálkommunizmus idején sulykolt horthysta-fasiszta „rendszermeghatározást" használják az 1940 és 1944 közötti időszakra."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/11465
A regionális kormányt felfüggesztik. Carles Puigdemont elnök levonul a pályáról. És hat hónapon belül regionális választások lesznek.
A helyenként zavaros szövegből egy dolog biztosan kiderül: a románok most már Ausztriától is rettegnek. Miért? Hát, hogy elvész Erdély, azért!
Legalábbis ez derül ki egy Katalóniában elvégzett felmérésből. Közben a spanyol kormány elkezdte rendkívüli ülését, ahol lényegében Katalónia sorsáról döntenek.
Igaz, közbeszerzési eljárás nélkül. És az is igaz, hogy nincs elég hely, ahova kitegye őket.
Közel egy éve indult a per, pénteken volt a második tárgyalás.
Ezért ez utóbbiak is megtagadhatják a tanúvallomást az élettársukkal szemben.
Méghozzá a Deák Ferenc utcai volt minorita templomban.
Akit valaha érdekelt, honnan származik az úrvacsoraosztásnál használt kehely, most megtudhatja - a frissen megnyílt Erdélyi Református Múzeumban.
Miután hatályba lépett a büntetés mértékét az embertelen körülmények miatt csökkentő törvény.
Fogas kérdés. Kivel feküdjön le a román hadsereg? Az európaiakkal? A NATO-val? Esetleg mindkettővel?
A szövetség enyhítené a büntető törvénykönyv korrupcióra vonatkozó szigorát.
Pedig kétszer hirdették meg a munkálatot, de senki nem jelentkezett.
Tízből csak ketten barátkoznának nem románokkal.
Csak hát még mindig nehéz nyíltan kiállni mellettük. Hans Hedrich írása.