A diaszpórában élő románok hétfőn, a marosfői nyári egyetemen azt kérték a román hatóságoktól, dolgozzanak ki egy koherens stratégiát a nemzeti identitás megőrzésére és fejlesztésére. Állításuk szerint nagyon szeretnék, ha ugyanolyan bánásmódban részesülnének, mint a Moldova Köztársaságban élő románok.

Bojan Alexandrovici atya arra hívta fel a figyelmet, hogy a timok-völgyi románság eltűnik, amennyiben Románia nem dolgoz ki egy koherens stratégiát a határon túli román közösségek nemzeti identitásának megőrzésére és fejlesztésére.

„Kétségbeesetten mondom, hogy a szemem láttára tűnik el a timoki románság, és nem teszünk semmit. Senkit sem akarok támadni és senki se vegye sértésnek, de ezekben a nagy állásokban, ezekben a nagy tisztségekben elég gyakran változnak az emberek. Ahogy elkezdi valaki megismerni a térséget, jön valaki más, aki meg akarja látogatni, benzinre és repülőjegyekre költve a pénzt. Egyszerű a megoldás, csináljanak egy stratégiát.”

„Másolják le a magyar testvérekét”

Azt javasolta a határon túli románok főosztályának, hogy „egyszerűen másolja le a magyar testvérek” nemzeti identitás-megőrzésre és -fejlesztésre vonatkozó stratégiáját.

„Módosítsuk és csináljuk meg mi is. Minden tiszteletem a magyar testvéreké, mert tudják, hogyan kell csinálni. Így majd mi is tudjuk, hogyan legyen olyan főosztályunk, mely mindig működik, függetlenül attól, ki kerül hatalomra. És ez a struktúra akkor is működjön, ha lecserélik a minisztert, vagy az államtitkárt. Nem olyan emberek kellenek, akik kompromittálnak minket, hanem olyanok, akikkel együtt lehet dolgozni. (…) Nem általánosíthatunk, az egyházügyi titkárság nagyon sokat segített. Ha tehát a kormány intézménye képes megtenni, akkor a többi is képes lehet rá. De az a gond, hogy nincs párbeszéd közöttük, és ezen kívül a határon túli románokra vonatkozó stratégia hiánya is nehézséget okoz. De higgyék el, ha ezt nem csináljuk meg, akkor 50 év múlva keresni fogják az embereket a Timokban, akiket arannyal fizetnének meg, hogy megőrizzék azt, amit még lehet, és nem fognak találni”, mondta Bojan atya.

A timok-völgyi vlachok a bürokrácia miatt nem kaphatnak állampolgárságot

Bojan kihangsúlyozta, hogy a vlachok és a románok között nincs semmi különbség, hogy „a vlach egyenlő a románnal”, és azt kérdezte, mikor kapnak román állampolgárságot a szerbiai románok.

„Ez számunkra nagyon fontos, mert véget vetne a vlach–román vitának. Mi bármilyen állampolgárságot – bolgárt, magyart, szerbet is – megszerezhetünk, csak a saját nemzetünkét nem. Mert azt mondják, hogy a jelenlegi törvény szerint ez nem lehetséges, csak ha Romániában van állandó lakhelyed, vagy odaházasodsz. Azt hiszem, hogy ezzel sokat vesztünk és sokáig bánni fogjuk, hogy késlekedtünk ezzel”, mondta Bojan Alexandrovici.

Megemlítette, hogy az utóbbi időben több ezer kötetes könyvtárak nyílnak a Timok-völgyben, de ezeket senki sem tudja elolvasni, mert ők csak a román tájszólást ismerik, pedig az erre költött pénzt anyanyelvi iskolákra, vagy a templomokban működő vasárnapi iskolákra is lehetett volna költeni.

„Így aztán van egy rakás kultúrházunk, több ezer Romániában összegyűjtött könyvvel, és ezeket a projekteket olyanok csinálják, akik azért románok, mert üzletileg megéri nekik. Sokan most bukkantak fel, ez is egy biznisz, üzlet románnak lenni. Jó dolog a könyvtár, de előbb iskolákra van szükségünk”, magyarázta Bojan atya.

Bulgáriából is „pusztába kiáltott szó” érkezik

Ivo Gheorghiev, a bulgáriai románok képviselője is azt mondta, hogy az utóbbi 25 évben szinte minden évben „pusztába kiáltotta a szót” Bukarestben, Szófiában és az Európai Uniónál is, hogy „Bulgáriából eltűnik a román nemzet”.

Elmesélte, hogy Bulgáriában a román közösségek 17 iskolát építettek, melyeket aztán „a határon túli románok főosztálya” bezáratott, mert nem biztosította többé a finanszírozásukat. Így aztán a gyermekek már nem beszélnek románul.

„Ez az asszimiláció második szakasza. Stratégiára van szükségünk, és azt javaslom, hogy készítsük el együtt, kérjük, könyörgünk, hívjanak minket, kérjék ki a véleményünket, sokszor mi jobban ismerjük a helyi viszonyokat. Pofonokat kell elviselnünk Bulgáriától, az anyaországtól, az EU-tól. Az az érzésem, hogy ránk már nincs szükség, de mi itt maradunk, mert mi tenni akarunk valamit a nemzetünkért. Egy ember eltűnése tragédia, de egy nemzetet lábbal tiporni bűncselekmény”, mondta Ivo Gheorghiev.

Dusan Pârvulovici, a negotini emberjogi bizottság koordinátora is azt üzente a román politikusoknak, hogy: „Fogjatok össze!”.

„A kedves román politikusoknak, vezetőknek, képviselőknek, szenátoroknak, szakértőknek szóló üzenetem a következő: fogjatok össze és állítsatok össze két törvényt a határon túli románok számára, egy állampolgárságit – szükségünk van rá – és emeljék minisztériumi szintre a DRP-t (Határon Túli Románok Főosztálya – a szerk.), így erősebb lenne, másképp működne, a titkárságot pedig ne cseréljék le minden kormányváltás alkalmával!”, mondta.

Ukrajnában évről évre romlik a helyzet

A Cernăuţi-i Román Nyelv Háza Kulturális Alapítvány elnöke, Vasile Tărâţeanu azt mondta, hogy az ukrajnai román közösség helyzete „évről évre romlik”.

„Amikor Románia elnöke (Klaus Johannis – a szerz.) Kijevbe látogatott és találkozott Ukrajna vezetőségével, velünk nem kívánt találkozni, pedig ez politikailag azt jelezte volna Ukrajna vezetőségének, hogy a román államot, az elnökséget, a kormányt, az intézményeket, a politikusokat érdekli az ukrajnai románok helyzete és vannak bizonyos feltételeik ezzel kapcsolatosan”, mondta Tărâţeanu.

Megemlítette, hogy fontos dolog a pénzügyi támogatás, de a politikai támogatás a „lényeg”, melyet a román államnak biztosítania kell az ország körül létező román közösségeknek.

„Folytatódik az elnemzetlenítés, lassan-lassan behatol a román templomainkba is. Nagyon sok templomban olyan papok vannak, akik arra hivatkozva, hogy a templomba ukránok is járnak, ukránul is elmondják a Miatyánkot és a Hiszekegyet és a liturgikus énekeket, és lassan-lassan eltűnik a templomokból a román nyelv. Ugyanez történik az iskolákban is, 90 iskolából már csak 67 maradt és a folyamat nem ért véget. Valakinek védelmébe kell vennie minket. Ha nem kapjuk meg a történelmi hazánk támogatását, akkor egymagunkban nem leszünk képesek szembeszállni az elnemzetlenítési politikával”, mondta még Tărâţeanu.

A bugeaci románok csalódtak Johannisban

Az Odessza régióban élő románok Besszarábia Nemzeti Kulturális Egyesületének elnöke, Anatol Popescu is azt állította, hogy Klaus Johannis elnök februári kijevi látogatása alkalmával nem állt szóba az ottani románokkal.

„Fájdalmas volt, hogy amikor Johannis elnök úr Kijevben járt, még annyit sem tett meg, hogy románul üdvözöljön minket, elkerült bennünket, egyáltalán nem akart velünk beszélni, mintha fertőzőek lennénk. Azt kívánom üzenni, hogy a románságunk még mindig fertőző, mást tőlünk nem lehet elkapni, csak pozitív dolgokat, akárcsak a hercai, a Cernăuţi-i, a kárpátaljai, vagy a bugeaci románoktól”, mondta Anatol Popescu.

Kijelentette, hogy a nemzeti identitás megőrzése a diaszpórában élő románok fő gondja. „Gazdagok vagyunk, itt van nekünk Románia és Moldova Köztársaság is, de valójában sem itt, sem ott nem foglalkozik velünk senki. Bukaresttől egységes álláspontot várunk el, nagyon szeretnénk, ha ugyanolyan bánásmódban részesülnénk, mint amilyenben a Moldova Köztársaságban élő románok részesülnek a román állam részéről, ugyanolyan jogokat akarunk. A 40-es években egyformán magunkra hagytak minket, akkor legalább most bánjanak velünk egyformán, egyik se élvezzen előnyt. A Moldova Köztársaságban élő románok semmiben sem különböznek tőlünk, dél-besszarábiaiaktól, ugyanolyanok vagyunk, ugyanazt a nyelvet beszéljük, akárcsak a Cernăuţi-i régióban élők, rendes intézményesítést akarunk a román állam részéről”, mondta még Anatol Popescu.

Kijelentette, azt akarják, hogy a Román Kulturális Intézet (ICR) Ukrajnában is hozzon létre hálózatot és „minél tartalmasabb diplomáciai, gazdasági, kulturális párbeszédet” szeretnének, hogy a románok „otthon érezhessék magukat Ukrajnában” és ugyanakkor állandó kapcsolatuk legyen az anyaországgal, Bukaresttel, Chişinăuval, Cernăuţi-cal.

A Szerbiai Románok Bizottságának alelnöke, a vajdasági románokat képviselő Stefan Mihailov azt mondta, „Romániának kötelessége” nem megfeledkezni róluk, mert ha semmit sem fog tenni, akkor a „pusztulás útjára” fognak lépni.

A hivatalos román hozzáállás

Románia Szenátusa határon túli románok bizottságának elnöke, a hétfői vitán megjelent Marcel-Dumitru Bujor ezzel kapcsolatosan kijelentette, hogy Romániát mintának lehet tekinteni az Európai Unióban, ami a nemzeti kisebbségekkel szembeni bánásmódot illeti, míg az olyan országokban élő román kisebbségek, mint Ukrajna, Szerbia, Magyarország vagy Transznisztria (így! – a szerk.) nem rendelkeznek azokkal a jogokkal, melyeket Románia a saját kisebbségeinek szavatol.

„A magyarokkal ellentétben, akiknek képviselők és szenátoraik vannak Románia Parlamentjében, valamint magyar nyelvű oktatásuk, Magyarországon a románoknak nincs ugyanilyen bánásmódban részük. Itt, különben, a román kisebbséget a magyar nemzet részének tartják. Ukrajnában nem tartják tiszteletben a román hagyományokat, a román nyelvet és a román nyelvű oktatáshoz való jogot, Szerbiában pedig az úgynevezett vlachok bonyolult helyzetben vannak. A több kisebbségből álló és hajdanán (így! – a szerk.) kulturális szempontból autonóm Vajdaságban a románoknak nincs lehetőségük megőrizni nyelvüket és kultúrájukat”, magyarázta Bujor szenátor (nem világos, hogy mire gondol a szenátor, hiszen Vajdaság jelenleg autonóm státusszal rendelkezik, még ha az tökéletlen is, és a román nyelv is hivatalos a tartományban – a szerk.).

A határon túli románok másik „égető” gondjáról, a külföldi közigazgatás intézményeivel meglévő kapcsolatukról is beszélt, mondván, hogy a románokkal „méltánytalanul és nem a befogadó ország polgáraival egyenrangú polgárokként bánnak, ez a diszkrimináció pedig megengedhetetlen és ilyennek nem kellene léteznie, főleg az EU-n belül”.

A szenátor megjegyezte, hogy a román állam által a határon túli román közösségek projektjeinek támogatására szánt költségvetés „némiképp elégtelen a román közösségek igényeihez képest”.

Angel Tîlvăr PSD-s képviselő, a határon túli románokkal foglalkozó tárca nélküli miniszter is küldött egy üzenetet a marosfői nyári egyetem résztvevőinek, azt állítva, hogy megérti „azokat az áldozatokat, melyeket a határon túli románok gyakran meghoznak azért, hogy identitásukban megnyilvánulhassanak”. „Az EU és a NATO határainál olyan román közösségek vannak, melyek az utóbbi évtizedekben bonyolult helyzetekben voltak, amikor az anyanyelvű oktatáshoz való hozzájutás vagy a hit megvallása akadályokba és korlátozásokba ütközött. A románok Szerbiában és Ukrajnában bebizonyították, hogy már most európai polgárok”, említette.