Demográfia, migráció
Timi
2015. augusztus 10. hétfő, 16:45
Három év kihagyás után ismét megszervezik a Kárpát-medencei Nyári Egyetemet a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen.

Tizennégy évvel ezelőtt szerveztek először Kárpát-medencei szintű nyári egyetemet a Partiumi Keresztény Egyetemen. Három év kihagyás után az eseményt ismét megszervezik a kezdeményezők: a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete (PKED), a Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület (PIHE), a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD), a Z Generációért Alapítvány (Z Alap), és a Kárpát-Ifjúsági Egyesület (KIE). Munkájukat további hét partnerszervezet segíti.

A szervezők által kibocsátott közlemény szerint rendkívül fontos, hogy Nyári Egyetem újra jelen van a Kárpát-medence ifjú értelmiségét megszólító rendezvények palettáján, és összefogásra lesz szükség, hogy ez a következő években is így maradjon. A rendezvény idén a Balassi Intézet főigazgatója, Hammerstein Judit fővédnöksége alatt zajlik. A hétfői hivatalos megnyitón a nyitóbeszédek rendjén a fővédnök mellett felszólalnak a rendezvénynek otthont adó Partiumi Keresztény Egyetem képviselői, Ft. Csűry István püspök, a szervezők, és végül, de nem utolsó sorban a Konrad Adenauer Alapítvány, a Nyári Egyetem friss támogatójának képviselője.

A rendezvényen nagyjából 100 egyetemi hallgató vesz részt,

akik a Kárpát-medence minden tájáról érkeznek: Felvidékről, Kárpátaljáról, Magyarországról, a Vajdaságból, Muravidékről és Erdélyből. A nyári egyetem idei fő témája Demográfia és migráció, mely két szakosztály keretében fog megvitatásra kerülni: társadalomtudományok és természettudományok.

A program színes, a szakosztályi előadásokon túl sor kerül különböző témájú plenáris előadásokra is, így például megvizsgálják a migrációt konzervatív szempontból, továbbá azt is, hogy mit is jelent a XXI. századi keresztényüldözés, és egyebek mellett az is kiderül milyen az iskoláskorúak demográfiai helyzete a Kárpát-medencében. Kiemelt plenáris előadást láthatnak azok a Nyári Egyetemen, akik már első nap jelen lesznek, hiszen a

köszöntő beszédek után filmpremier következik és beszélgetés a filmrendezőkkel.

Lukács Csaba és Marossy Géza dokumentumfilmjét, a Határon 1988-89 című alkotást láthatják hétfő délután. A film a nyolcvanas évek végén lezajló, Románia irányából megindult vándorlás történeteit rögzíti. Olyan romániai magyar túlélőket szólaltat meg, akik a politikai rendszer szorításából Magyarországon át egy jobb világba vágytak, és túlnyomó többségben illegálisan lépték át a határt.

Mindemellett újságírói és szakértői viták is szerepelnek a programban a demográfia és migráció aktuális kérdéseiről. A rendezvényről bővebben a www.kmnye.ro honlapon lehet olvasni, itt elérhető a teljes program is. 

Fotó: KMNYE.ro/Archívum

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/10980
Kis román szélsőséges heraldika Hans Hedrich kommentárjával. Sokan ismerik ezeket a furcsa jelképeket, így együtt mégis ijesztően idegenül hatnak.
Kolozsvár polgármestere azt ígérte, hogy a közeljövőben kihelyezik a még hiányzó többnyelvű városnévtáblákat.
Mert Romániában még mindig háborús bűnösként tartják nyilván az írót, annak ellenére, hogy az amerikai hatóságok több ízben is megalapozatlannak találták a román kiadatási kérelmeket.
A hollandok világcsúccsal is csak bronzérmesek lettek.
Hány sebből és miért vérzik a Kínát is „legyőző” román gazdaság? Tessék. És persze a magyarok megint jobban teljesítenek.
Mindenki nyugodjon le, nem a magyarok keze van a dologban. Hanem az anyatermészeté. Igaz, nem tudni, ő milyen nemzetiségű.
Hasznos és jó dolog a korrupcióellenes harc. De a saját háztájon is rendet kell tartani. Mert könnyen megfúrhatják a DNA hajóját, ha nem vigyáz.
A tiltakozás egy rendhagyó formájával készül a Musai-Muszáj a táblaper megnyerésének első évfordulóján.
Egy friss tanulmány a 2008 és 2015 közötti időszak adatai alapján összefüggést állapított meg a használt autók behozatala és a közúti balesetek gyakorisága között.
Románia egyik leginkább megosztó személyisége, Lucian Boia történész többek között a hivatásos román történetírás nagyromán merevgörcséről is szól.
És itt a olimpia első doppingesete is, mégpedig a rendkívül megerőltető curling-ben.
Ha a külhoni magyarok jogai ellen kell uszítani, akkor egy kis lopás és hazudozás is bocsánatos bűn egyesek szerint.
Utolsó útjára kísérték Kallós Zoltánt, aki mindenkinek a lelkét megérintette, akivel csak találkozott.
A miniszterelnök 20. évértékelő beszédét tartotta. Leszögezte: Magyarország azokkal a nyugat-európai emberekkel és vezetőkkel szolidáris, akik meg akarják menteni hazájukat, a keresztény kultúrájukat.