Szerző: Ambrus Attila
2015. július 9. csütörtök, 08:35
Nemzedékeket fosztanak meg attól a lehetőségtől, hogy szülőföldjükön, Erdélyben maradjanak, mert itt a munkavállalásnak ma már az egyik feltétele a román nyelv ismerete. A román anyanyelvűek számára kidolgozott irodalom tanításának programja kisebbségiek számára teljesen alkalmatlan a nyelvtanulásra.

„Félő, hogy a törvény alkalmazásának számonkérésével elkéstünk, a rendszerváltás utáni korszak 65. oktatási törvényváltozatában már nem fognak szerepelni a hosszas politikai küzdelem és alkuk nyomán elért könnyítések. Az illetékesek pató páli hozzáállása sok magyar fiatal érettségi diplomájába kerül.

A magyar kisebbség képzettségi foka a megmaradás, az asszimiláció és a kivándorlás mérséklésének az eszköze.

Új fejlemény, hogy egyre több érettségizett fiatal gondolja úgy, fölösleges vagy csak korai egyetemi tanulmányokat folytatni. Az egyetemi oktatásunk hibáit leghamarabb a fiatalok ismerik fel. Azt látják, hogy a felsőfokú képzés nem alkalmazkodik a munkaerő-piaci követelményekhez, két-három diploma, doktori cím sem elegendő biztosíték a munkahely-találáshoz. Nagy hiba lenne azonban a fiatalokat abban a tévhitben hagyni, hogy a tanulás káros az egészséges és eredménye életvitelre, s a számukra felkínálkozó életút, a nyugati szakképzetlen munka vállalása a helyes.

A tudás hatalom ma sem tartalmatlan közhely.

Nemrég egy közösségszervezővel beszélgettem, akiről kiderült: biológus. Megkérdeztem, mi késztette arra, hogy közösségépítésre adja a fejét. Azt válaszolta: a hangyák. Majd hozzátette: a hatékony együttműködés a hangyák sikerének kulcsa, s az apró rovarok munkamódszere az embereket is hozzásegítheti a jobb döntéshozatalhoz. A kutatások szerint az egyedül élő hangyák rosszabb döntéseket hoznak, például fészekválasztáskor, mint a csoportban élők. A döntéshozatal terhének megosztásával a közösségek elkerülik azokat a hibákat, amelyeket az egyedül élők követnek el, amikor túl sok információ árasztja el őket.

Lám, hogyan lehet a hangyák életének tanulmányozásából közösségeket fenntartó következtetéseket levonni. Az oktatás pedig közügy. Ezért is várjuk izgatottan július elején, mi derül ki, hogyan teljesítenek fiataljaink, iskoláink; hol vannak a buktatók, hogyan lehetne azokat kiküszöbölni?

Az állandósuló fájdalom: a román nyelv – törvényes előírásoknak eleget nem tevő – oktatása. Mit szólnak ehhez az illetékesek? Ismét azt mondják, hogy jövő őszre elkezd megoldódni?"

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/10453
A háromszéki származású tornászcsillag életregénye igazi mese – lidérces fordulatokkal. A Szabó Katiról írott könyv szerzőjével, Csinta Samuval beszélgettünk.
Szépen és alaposan becsomagolva, az üzenet a következő: Románia alsóbbrendűségéért tulajdonképpen a gonosz Magyarország a hibás.
Mert a román menedékkérők száma ugrásszerűen megnőtt.
Nem? Akkor erőltesse meg a fantáziáját. Romániában ez is előfordul. Például Teleorman megyében.
Ha folytatódik az igazságszolgáltatás elleni támadás, akkor ideje bevetni a 7-es cikkelyt Romániával szemben, véli a CDU politikusa.
Értékelni kell a profizmust, mellyel a magyar politikusoknak az utóbbi 100 évben sikerült pontokat szerezniük a gázpiacon Magyarország számára. Nahát, ilyen is van?
Felmerül a kérdés: mi marad még épen Romániában a PSD-s kormányzás után?
A Personal Point szakemberektől tanultuk a trükköket.
A gázügylettel Magyarország gyakorlatilag kirabolta Romániát. Legalábbis ez derül ki a szakszerű elemzésből.
Most erre van a városnak pénze. Évek múltán talán fel is tárják őket.
A Dribli Erdélyi Gyerekfoci Klub alapítójával beszélgettünk az egyesületről, a gyerekekről, a múltról és a jövőről.
A volt RMDSZ-es képviselő Laura Codruta Kövesinek, a DNA vezérének is keményen beszólt.
A díjjal a csíkszeredai költő művészetét ismerték el.
A befektetők tisztázatlan körülmények között szerezték meg az engedélyeket az egykori Nemes-Bethlen ház füvészkertje helyén építendő szállodára.