Szerző: Farkas Réka
2015. június 24. szerda, 08:02
Kell-e tartaniuk diákjainknak attól, hogy a magyarsággal szemben alaposan és tudatosan érlelt ellenszenv visszaüt román írásbelijük javításakor, nem azt vizsgálják, mit tudnak, hanem belekötnek, lepontoznak minden helytelen mondatot?

„Hétvégén kezdték először rebesgetni – egy államtitkár dobta be vasárnap Iaşi-ban – kedden, hat nappal az írásbelik kezdete előtt maga a miniszter is megerősítette: a csalások elkerülésének érdekében más megyékben javítják az érettségi dolgozatokat. Ennél többet nem árult el, annyit közölt csupán, sorshúzással döntenek, melyik megyéből hova szállítják az összegyűjtött felmérőket, s arról is keveset tudni, egyáltalán valaki végiggondolta-e a megvalósítás módját, mi történik például a magyar Kovászna és Hargita megyével, ha a sorshúzáson mondjuk Konstanca vagy Prahova megye lesz a cserepartnere.

De kerül elegendő magyarul tudó tanár Hunyad vagy Máramaros megyében a több ezer magyarul írt vizsgamunka elemzésére? Kell-e tartaniuk diákjainknak attól, hogy a magyarsággal szemben alaposan és tudatosan érlelt ellenszenv visszaüt román írásbelijük javításakor, nem azt vizsgálják, mit tudnak, hanem belekötnek, lepontoznak minden helytelen mondatot? Ezek csak apró, minket, gyermekeinket érintő részletek, de számol valaki a megyékben található tanulószám közötti különbséggel, hogyan javítja ki az 1500 diákra felkészült tanár mondjuk 5000 dolgozatát? Miként oldják meg a szállítást? Páncélozott autókkal, rendőri kísérettel? Mennyibe kerül ez a cirkusz, és egyáltalán hány nap múlva lesz eredmény ekkora felfordulás után?

Nem szokatlan Romániában, hogy menet közben változtatják meg a játékszabályokat, így nem kell meglepődnünk azon sem, hogy az érettségi kellős közepén változtatnak a módszertanon. Ráadásul annyira előkészítetlenül, hogy még a megyei főtanfelügyelők is csak a sajtóból értesülnek felettesük legújabb döntéséről. És minden bi­zonnyal senkit nem ér majd váratlanul az átgondolatlan intézkedés okozta káosz sem."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/10171
Nemzeti ereklyénk izgalmas történetébe, a kutatásáról szóló legújabb felfedezésekbe és a koronázási szertartásokba egyaránt betekintést nyerhetünk a Lendület egyik kutatócsoportja által készített dokumentumfilmnek köszönhetően.
Elég sok, a román többség számára kényelmetlen igazságot tartalmaz Hans Hedrich írása.
Ha nem esik jól látni, hallani a verést, a nyúlkálást, a beszólást, jusson eszedbe, mennyire eshet ez jól az áldozatnak. Fél éves a kampány a nők elleni erőszak visszaszorításáért.
Idén a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvós Zenekar szolgáltatta a toronymuzsikát a Szent Mihály-templom tornyából.
A ferences szerzetes szerint túl könnyen mondjuk ki, hogy a Jóisten elfordította az arcát, és ez nem jó hozzáállás.
Hatalmas bulit csaptak, majd őszintén meséltek nekünk a magyar blues istenei.
Tessék csak olvasni, valóságos kémregény. Mindenki benne van: az oroszok, Budapest, az RMDSZ, az EU. És persze a jó oldalon a mioritikus haza.
És a Mutass jó példát! program is szépen halad a maga útján.
„A betonházak között nem várnak csodák”. Városnézésen voltunk a korzós lányokkal.
Eláruljuk: képregényesen. Békés Márton történész szerint bevallottan hőskultuszt építenek a rendhagyó műfaji kerettel.
Gazdag József felvidéki újságíró, író mesélt a dunaszerdahelyi magyar csapatról és a magyar focit beborító bundáról.
Nem a nemesi családok csereberélik az ingatlanjaikat, hanem Kolozsvár feliratozza újra a műemlékeit.
De mi van ezen túl a magyar gasztronómiában? Sömmi? Cserna-Szabó András pacalkalandjai és Rózsa Sándor véres mészárlásai a Kolozsvári Magyar Napokon.
De csak egy kör erejéig a sétatéri tavon.