Szerző: Ambrus Attila
2015. június 18. csütörtök, 08:04
A magyar Országgyűlés 2011 szeptemberében nyilvánította a magyar nyelv napjává november 13-át, a magyar nyelvet az államigazgatásban és a közoktatásban hivatalossá tevő 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napját. Erdélyben is ez a dátum lesz a magyar nyelv ünnepe, ami talán hozzájárul ahhoz, hogy a magyar a mindennapok nyelve maradjon.

„Magyartanár meséli, hogy irodalomórán rákérdezett a tizenkettedik osztályban: mit jelent az, hogy nagy becsben tartja. Egyetlen diák jelentkezett: azt, hogy tágas pincében (románul: beci) tárolja.

Nos, ezért van szükség a Magyar nyelv napjára, hogy évente legalább egyszer iskolákban és a sajtóban beszéljenek értékéről, szépségéről, egyedülállóságáról, arról, hogy ez örökségünk, melyet eltékozolni bűn.

Az Európa Tanács 2001-et a Nyelvek európai évévé nyilvánította, hogy felhívja a figyelmet az öreg kontinensen beszélt nyelvek gazdagságára, ezzel mintegy azt sugallva, hogy az Európai Unió szükségszerűen a nyelvek uniója is lesz, és egyik népnek sem kell lemondania az általa természetszerűen könnyedséggel használt anyanyelvéről semmilyen nagyobb, nemzetközileg használt nyelv javára.

A magyar Országgyűlés 2011 szeptemberében nyilvánította a magyar nyelv napjává november 13-át, a magyar nyelvet az államigazgatásban és a közoktatásban hivatalossá tevő 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napját. Erdélyben is ez a dátum lesz a magyar nyelv ünnepe, ami talán hozzájárul ahhoz, hogy a magyar a mindennapok nyelve maradjon.

Amikor ezeket a sorokat írom, június 17-én múlt 98 éve, hogy Pusztakamaráson megszületett az erdélyi magyar irodalom legszebb szavú társa, Sütő András. Méltatlanul nem olvasott vallomásában, az Engedjétek hozzám jönni a szavakat című regényében az anyanyelvet imbolygó kalitkaként láttatja, szerinte szavaink pedig a kalitka lakói: madarak. Az anyanyelv foglyai vagyunk e szómadarak miatt, magunkat csak ezek segítségével fejezhetjük ki. Amire pedig nem lesz saját szavunk, az elpártol tőlünk, hiába bizonygatja bárki, hogy a tulajdonod.

Ezért kell magunkhoz engedni a szavakat. Ezért kell egy nap, amelyen erre hangsúlyozottan figyelmeztetni tudjuk azokat, akik az asszimiláció és a globalizáció kínálta állehetőségekért önként mondanak le örökségük birtokbavételéről.

A november 13-iki nyelvünnepre pedig kötelességünk az év minden napján felkészülni, így talán megtörténik az, ami Kosztolányi szerint sohasem történt meg: mi magyarok fel tudtunk emelkedni odáig, hogy érdektelenül – haszon nélkül – szeressük a nyelvet."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/10061
A Maros megyei szenátor felszólította a főtanfelügyelőt, hogy mondjon le tisztségéről.
22 kérvény és 15 napos tárgyalás után engedett a városháza.
Az ilyen mosókonyhai nacionalizmus táplálta szövegek olvastán eszünkbe jut, hogy talán nem is 2017-et írunk.
A román elnök többek közt az ország lehetséges euróövezeti tagságáról tárgyalt francia kollégájával.
Döntött a marosvásárhelyi táblabíróság. Az ítélet jogerős.
Elsőfokú árvízriasztást rendeltek el a hidrológusok Közép-Erdélyben.
Egyelőre egyet a négy közül, és az alapfokú ítélet még nem jogerős.
Bár éppen a PNL hozta fel, melynek éléről államfővé választották, Iohannis ma egyértelművé tette: csak mély válság esetén jöhet szóba az előrehozott választás.
Az USR támogatna egy szociáldemokraták nélkül kormányt, ha megkapja az igazságügyi minisztériumot.
A szociáldemokraták annyira annyira igyekeztek kitolni saját magukkal, hogy a labda ismét Iohannis elnökhöz került.
Akik egyenszövegben vonnák vissza a lemondásukat, de jogilag nem lehet. Dől az irónia a Victoria palotából.
A probléma megoldására irányuló román kezdeményezésekből valahogy mindig az derül ki, hogy a magyarok a sötét erő hordozói.
Kolozsvár megafesztiválja eddig mintegy kétszáz előadót jelentett be. A szervezők ígérik: egyedülálló élmény várja a látogatókat.
Ami Romániában történik, azt ép ésszel nem nagyon lehet felfogni. Andrei Pleșu enyhén vitriolos írása.