Szerző: Czegő Zoltán
2015. június 9. kedd, 07:56
Márpedig autonómia mégis lesz, hacsak nem csap bele a ménkő ebbe a naprendszerbe, amelyben forgolódunk.

„A mai Románia nacionalista, diktatorikus politikusai úgy tekintenek az európai „naprendszerre”, mint amely a maga teljességében Románia körül forog mind jogilag, mind történelmében, mai történetében. Önbizalom kell ehhez, nem erő, a belső és külső törvények megvetése, mellőzése. Itt mindenki igyekszik kormányban és kormányközelben kijelenteni – sok mindennek feltétele ez –, hogy ebben az országban márpedig autonómia nem lesz.

Ha van még igazi balkáni ország, akkor Románia az, mert őrzi annak minden maradiságát, jellemzőit. Ez a balkaniáda. És joggal kérdezi tőlünk, magyaroktól, itteniektől meg távolabbiaktól az esengve várt nyugati turista, hogy hát mi mit szólunk mindehhez? És hogy is van ez és itt?

Ilyenkor mi kérdéssel válaszolunk: kérdezzék csak meg az Európai Unió vezéreitől, mit szólnak ehhez, és miért nem szólnak? Rrománia fölött menekülve megy le a nap, reszketve-félve kel a hold. Megállt az idő, az újkori Románia időszámítása Trianon diktátumával kezdődik. A föld nem forog, a történelem a dákokkal kezdődik, akikhez annyi köze van a mai román népnek, mint eszkimóknak a selyemhernyó-tenyésztéshez.

Márpedig autonómia mégis lesz, hacsak nem csap bele a ménkő ebbe a naprendszerbe, amelyben forgolódunk. És mondom én ezt hazanézve is, ismervén az igét, mely szerint ha nem vagy se hideg, se meleg, kiköp az Úr az ő szájából."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/9893
„A betonházak között nem várnak csodák”. Városnézésen voltunk a korzós lányokkal.
Eláruljuk: képregényesen. Békés Márton történész szerint bevallottan hőskultuszt építenek a rendhagyó műfaji kerettel.
Gazdag József felvidéki újságíró, író mesélt a dunaszerdahelyi magyar csapatról és a magyar focit beborító bundáról.
Nem a nemesi családok csereberélik az ingatlanjaikat, hanem Kolozsvár feliratozza újra a műemlékeit.
De mi van ezen túl a magyar gasztronómiában? Sömmi? Cserna-Szabó András pacalkalandjai és Rózsa Sándor véres mészárlásai a Kolozsvári Magyar Napokon.
De csak egy kör erejéig a sétatéri tavon.
A pornóra kattanók azonban mehetnek is arrébb. Zenéről van szó. Blueszenéről.
Nem vitás. Hiszen Szilárd Leó mondta, aki pedig szintén elég okos ember volt.
A város központjában hajtott kisteherautó az emberek közé, több mint egy tucat embert megölve. Hasonló támadás történt egy másik, Cambrils nevű településen is, ahol a rendőrök agyonlőtték a terroristákat. Romániai sérültek is vannak.
Úttörő fényképész visz időutazásra: a monarchiabeli Kolozsvár élete és notabilitásai elevenednek meg a Történeti Múzeum falain.
Beindultak a lacikonyhák, mérik a sört, kínálják a portékát. Buli van na.
A jó törvénykezés nem elég: a helyi közösségeknek élniük kell a meglévő jogokkal – hangzott el a nyelvi jogokról szóló kolozsvári beszélgetésen.
A Korunk egykori főszerkesztőjének hamvait a Házsongárdi temetőben helyezték végső nyugalomra.
A sajátos zenei és szövegvilággal rendelkező felvidéki együttes zenéjéra nincs recept, Szarka Gyula énekes szerint. A Ghymessel indult az idei KMN főtéri koncertkínálata.