Szerző: Benedek István
2015. május 13. szerda, 07:53
Bármennyire is hajlandó lenne sok adófizető ismét vagy először egyenruhába bújni, és gyakorolni a fegyverforgatás fortélyait, azzal csak céltáblát festene saját magára, jó nagyot. Ha csak gyors pillantást vetünk az utóbbi bő évszázad fegyveres konfliktusaira, akkor nem nehéz rájönni, hogy profi katonák és széllelbélelt lózungokkal egyenruhába bújtatott műkedvelő civilek harctéri találkozása mindig mészárszéket eredményezett.

„Gyakori specialitása a különböző felmérések készítőinek a becsapós kérdések alkalmazása. Mint például amikor megkérdezik a jámbor halandót arról, egyetért-e a jelenlegi fokozott nemzetközi helyzetben a sorkatonaság visszaállításával. És a többség igent mond, valószínűleg abból kiindulva, hogy a sorsát intéző politikusok majdnem napi szinten mondanak valami harciasat a kelet-ukrajnai események kapcsán. A felmérés kérdése azért fogalmazódik így meg, mert a politikum pozitív visszajelzést vár el a választóktól, és akkor a felmérők célzottan kérdeznek. Ilyen becsapósdi helyett a politikának a tárgyalóasztalnál kellene dolgoznia a feszült helyzet megoldásán.

Mert bármennyire is hajlandó lenne sok adófizető ismét vagy először egyenruhába bújni, és gyakorolni a fegyverforgatás fortélyait, azzal csak céltáblát festene saját magára, jó nagyot. Ha csak gyors pillantást vetünk az utóbbi bő évszázad fegyveres konfliktusaira, akkor nem nehéz rájönni, hogy profi katonák és széllelbélelt lózungokkal egyenruhába bújtatott műkedvelő civilek harctéri találkozása mindig mészárszéket eredményezett, ahol előbbiek dolgoztak, utóbbiak hullottak, mint ősszel a legyek. És ez egyre inkább így lesz, mert az egyre gyorsabb műszaki fejlődés – ha nem békés célok, hanem a pusztítás szolgálatába állítják – mind bonyolultabb, de hatékonyabb fegyvereket állít elő, amelyek kezeléséhez szakképzett profik szükségesek. A laikus szemével is látni, hogy a tömeghadseregek kora lejárt, a katonáskodás ma ugyanúgy egy szakma, mint volt a régebbi időkben is, amit meg kell hagyni azoknak, akik űzni akarják.

És olyankor lépnek színre, amikor a politikusok kifogynak az érvekből, és átadják az irányítást a tábornokoknak."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/9422
A ferences szerzetes szerint túl könnyen mondjuk ki, hogy a Jóisten elfordította az arcát, és ez nem jó hozzáállás.
Tessék csak olvasni, valóságos kémregény. Mindenki benne van: az oroszok, Budapest, az RMDSZ, az EU. És persze a jó oldalon a mioritikus haza.
És a Mutass jó példát! program is szépen halad a maga útján.
„A betonházak között nem várnak csodák”. Városnézésen voltunk a korzós lányokkal.
Eláruljuk: képregényesen. Békés Márton történész szerint bevallottan hőskultuszt építenek a rendhagyó műfaji kerettel.
Gazdag József felvidéki újságíró, író mesélt a dunaszerdahelyi magyar csapatról és a magyar focit beborító bundáról.
Nem a nemesi családok csereberélik az ingatlanjaikat, hanem Kolozsvár feliratozza újra a műemlékeit.
De mi van ezen túl a magyar gasztronómiában? Sömmi? Cserna-Szabó András pacalkalandjai és Rózsa Sándor véres mészárlásai a Kolozsvári Magyar Napokon.
De csak egy kör erejéig a sétatéri tavon.
A pornóra kattanók azonban mehetnek is arrébb. Zenéről van szó. Blueszenéről.
Nem vitás. Hiszen Szilárd Leó mondta, aki pedig szintén elég okos ember volt.
A város központjában hajtott kisteherautó az emberek közé, több mint egy tucat embert megölve. Hasonló támadás történt egy másik, Cambrils nevű településen is, ahol a rendőrök agyonlőtték a terroristákat. Romániai sérültek is vannak.
Úttörő fényképész visz időutazásra: a monarchiabeli Kolozsvár élete és notabilitásai elevenednek meg a Történeti Múzeum falain.
Beindultak a lacikonyhák, mérik a sört, kínálják a portékát. Buli van na.