Ki nem szereti a denevéreket? Úgy tűnik, vannak elegen. Mert a denevérek, ugye, belekapaszkodnak az ember hajába. Meg éjszakai lények, és az ember fél a sötétben. Meg undok vérszívók. És Drakula is denevérré szokott átváltozni, ha repülni szottyan kedve.

A Romániai Denevérvédő Egyesület többek közt a szívósan az emberek fejébe kapaszkodó tévhitek okán is tart előadásokat a szárnyas emlősökről.

Csütörtök délután  a kolozsvári Gaudeamus Könyvesboltban tisztogathatta fejéből a csacska babonákat bárki arra járó, Bücs Szilárd, a Denevérvédő Egyesület munkatársának kellemes társaságában.

Az előadás során fény derült a nagy titokra is:

honnan ered a babona, hogy a denevérek beleragadnak a hajunkba.

Annak idején, a tornyos műhajkoronák korában, az ügyes fodrászok rizsporral szórták be az arisztokraták parókáit. Aminek az a tulajdonsága, hogy elnyeli az ultrahangokat. Az este dolgozó denevérek viszont többek között ultrahangokkal tájékozódnak.

Ugyanakkor csak az arisztokratáknak volt ráérő idejük esténként odakint a francia kertben sétálgatni. Na, hát ezért ragadtak bele a denevérek az ember (mű)hajába. De ma már nem viselünk rizsporos parókát, tehát aggodalomra semmi ok.

Megtudtuk, hogy a denevérek kábé 50 millió éve éldegélnek ezen a bolygón, vagyis halhatatlanabbak, mint Drakula, és szívósabbak, mint Batman! Jelenleg olyan 1 100 fajuk röpköd szanaszét a glóbuszon, ebből 800 faj tulajdonképpen szárnyas rovarirtó, kétszázvalamennyi vega (gyümölccsel, hallal, miegyébbel táplálkozik), és figyelem: csak három faj létezik, ami valóban vért szív. És azok is Dél-Amerikában élnek.

Az is kiderült, hogy a denevérek igen fontos szerepet töltenek be, például a tömegétkeztetésben. Ha ugyanis a trópusi bőregerek nem poroznák be például a banán-, mangó-, avokádó és kakaófák virágait, akkor az ember ugyancsak kevés banánt, mangót, avokádót és csokit enne.

Kedvenc csemegéinken kívül a nyugalmunkat is jócskán elveszítenénk denevérek hiányában.

Egyetlen törpedenevér 2 000 szúnyogot nyír ki egyetlen éjszaka alatt.

A világ legnagyobb denevérkolóniájának lakói (az Egyesült Államokban van, hol máshol) – kábé 20 millió állat – olyan 150 tonnányi rovart zabálnak fel éjjelente.

És ki gondolta volna? A gyógyászatban is hasznot hajtanak. És nem is akárkik, épp a vérszívók! A vámpír denevérek nyálában található, stílusosan Draculinnak nevezett véralvadásgátló anyagot az agyvérzés és különféle szívbántalmak gyógyításában igyekeznek alkalmazni. És ez nem minden. A téli álom végén a denevérek testében termelődik egy fehérje. Az a neve, hogy RBM3, és a hosszú álomba beleszédült denevéragy funkcióinak helyreállítására szolgál. No, az orvosok igyekeznek ezt a fehérjét az Alzheimer-kórban szenvedő betegek agyfunkcióinak korrigálására használni. A jövő titka, hogy sikerül-e nekik, vagy sem.

És végül, egy hazai rekord:

Európa legnagyobb denevérkolóniája Erdélyországban található.

De hol is lehetne, ha egyszer Drakula is itt „született”? A Torockói hegységről van szó, és kábé 100 000 denevér alkotja. Igazán impozáns látvány lehet.

De: ha nem vigyázunk denevéreinkre, bizony elfogynak. Ne irtsuk tehát az erdőt felelőtlenül, hiszen sok denevérfaj ott éldegél. Ne zargassuk a házak padlásain, pincéiben lakó bőregereket. Barlanglátogatás közben ne piszkáljuk a kolóniákat, ne zajongjunk, és fogdosni se fogdossuk őket, ha lehet. Magyarán: tulajdonképpen csak az a dolgunk, hogy hagyjuk őket békében élni. És akkor további 50 millió éven át röpködnek majd a fejünk fölött. Hát így vigyázzunk dene-véreinkre!