magyar-román
béel
2015. május 8. péntek, 09:15
Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint elismerendő, hogy a román külügyminiszter legalább a párbeszédre hajlandó.

Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke elismerését fejezte ki Bogdan Aurescu román külügyminiszternek azért, mert felvállalja a magyar-román párbeszédet. A politikus kiemelte azt is, hogy megállapodás született a két ország közötti gázösszeköttetés kétirányúsításáról.

A külügyi bizottság elnöke csütörtökön találkozott a budapesti látogatáson lévő Bogdan Aurescuval. Megbeszélésük után az MTI-nek azt mondta: aggasztó volt, hogy az elmúlt években - különösen mióta baloldali kormánya van Romániának - kifejezetten akadozott a két ország közötti magas szintű párbeszéd.

Ez a látogatás azt jelzi, a román külügyminiszter nyitott arra, hogy folytatódjon ez a párbeszéd a jövőben - mondta, hozzátéve: úgy gondolja, hogy ehhez a köztársasági elnök személyében bekövetkezett változás is jó alapot teremt.

Kitért arra is, hogy a nyitott kérdéseket tárgyalásos úton rendezni lehet, a kisebbségi kérdések ügyében tovább kell folytatni az egyeztetéseket, és ennek a kisebbségi vegyes bizottság megfelelő keretet ad.

Németh Zsolt úgy fogalmazott: látható a csütörtöki tárgyalásból is, hogy Magyarország és Románia „együttműködésre van ítélve" az élet számos részén, de különösen az energiabiztonság kérdésében. Azon a területen Magyarország jóformán „ugyanabban a csónakban hajózik", mint Románia, és „végtelenek" az együttműködés lehetőségei. Ezért a látogatás legjelentősebb eredményének nevezte, hogy sikerült megállapodnia a két külügyminiszternek a román-magyar gázösszeköttetés kétirányúsításában és az ehhez vezető menetrendben.

Elmondta azt is, hogy meghívta a tusványosi nyári szabadegyetemre Bogdan Aurescut, és bízik benne, hogy a külügyminiszterek „emelni fogják az esemény rangját".
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/9341
És miért is nem csinálnak a románok gyermeket a hazának és az egyháznak?
Átfogó tanulmánykötetben mutatja be az erdélyi fürdőéletet a kolozsvári Magyar Történeti Intézet.
Száznál is több ember haláláért felelős.
A brit trónörökös eddig is gyakori vendég volt Erdélyben, ezúttal azonban hivatalos látogatást tesz.
Az ingatlan megújul és terjeszkedik, csak az zsugorodott össze benne, ami híressé tette: a művészet. Mert dolgozik a piac.
A szenátus és a képviselőház nem ért egyet abban, hogy kinek a hatásköre a család fogalmáról szóló alkotmánymódosító kezdeményezésről dönteni.
Az Örökségünk őrei kezdeményezésben részt vevő iskoláscsapatok bebizonyították, hogy jókedvvel és fiatalos lendülettel is lehet védeni az épített örökséget. De kik lettek a legsikeresebb ifjú örökségvédők?
Az önkormányzat támogatásával bérletes rendszerben hoznak román nyelvű előadásokat Csíkszeredába.
A visegrádi négyek kormányfői a bevándorlásról, a Brexitről és az EU jövőjéről tárgyaltak, és még Oroszországnak is odaszúrtak kicsit.
Alapfokon, persze. Ami azt jelenti, hogy még hosszú lesz az út a börtöncelláig.
Egy elit katolikus leányiskola elit apácák indította története akkor is izgi, ha nem érted a kolozsvári szlenget.
Tüntetések zavarták meg az álomutazást.
Már ami az 1848-as forradalmat illeti. A román nézőpont szerint legalábbis. Azért időnként érdemes megfogózni olvasás közben.
Ahogy Erdély meg a Bánság sem. Sabin Gherman írása.