Szerző: Balogh Levente
2015. május 8. péntek, 09:06
Miközben Bukarest – még ha nem is őszintén – mindig azt mondja, amit Brüsszel hallani szeretne, Magyarország megítélése már amúgy is elég rossz, a bevándorlással és a halálbüntetéssel kapcsolatos újabb viták pedig aligha segítik elő, hogy empatikusan viszonyuljanak a Markó – és általában a határon túli magyarok – jogai iránti magyar érzékenységhez.

„A legjobb védekezés a támadás elvét alkalmazta Bogdan Aurescu román külügyminiszter, amikor budapesti látogatását azzal alapozta meg, hogy mélységes aggodalmát fejezte ki a magyarországi román közösség – szerinte veszélyben lévő – kulturális identitása miatt.

Hiszen Aurescu nagyon jól tudja: magyar–román viszonylatban a magyar fél mindig előhozza az elcsatolt területeken élő magyar közösség valóban problémás helyzetét – ezért aztán úgy próbálta meg leszerelni a magyar panaszokat, hogy előbb inkább ő aggodalmaskodott egy sort a Magyarországon élő románokért.

Hogy ez mennyire aránytalan, az számunkra evidens, hiszen egy közel 1,3 milliós romániai magyar közösség áll szemben a mintegy húszezres magyarországi románsággal. (...)

Románia viszont – mint azt Aurescu ismét kijelentette – nem akar autonómiáról hallani a területén élő magyarok esetében. Sőt példaértékűnek tekinti az itteni magyarok helyzetét, amit a nemzetközi fórumokon is előszeretettel hangoztat – ráadásul sikeresen, hiszen az EU és az Európa tanács illetékesei sem győzik dicsérni a román „kisebbségvédelmi” modellt. A magyar álláspontot viszont jóformán meg sem hallgatják, legyen szó bármilyen, a határon túli magyar közösséget érintő ügyről.

Itt van például Markó Attila esete, aki ellen Románia európai elfogatóparancsot adott ki. A volt képviselő ügyében Aurescu az európai szabályozás tiszteletben tartását – vagyis Markó kiadatását – kérte. A restitúciós visszaélésekben való érintettséggel megvádolt Markó ugyanis korábban úgy nyilatkozott: nem hajlandó a szerinte nem korrektül eljáró román igazságszolgáltatás kezére adni magát, a magyar kormány pedig jelezte: magyar ügynek tekinti a megvédését. Az EU-tagállamoknak ugyanakkor kötelességük kiadni egy másik EU-tagállam által körözött polgárt.

Az ügy kapcsán vannak, akik máris diplomáciai bonyodalmaktól tartanak. (...)

Igaz ugyan, hogy a romániai kormánypártok is megpróbálják megnyirbálni a korrupcióellenes ügyészség hatásköreit, de nem érdemes arra számítani, hogy majd Budapest szövetségesévé válnak a DNA túlkapásainak kipellengérezésében. A román gondolkodást ismerve ugyanis még a DNA legádázabb bírálói is a romániai igazságszolgáltatás legnagyobb méltatóivá avanzsálnak, ha a magyarok próbálják meg rossz színben feltüntetni azt a brüsszeli vagy washingtoni fórumok előtt.

Főleg úgy, hogy miközben Bukarest – még ha nem is őszintén – mindig azt mondja, amit Brüsszel hallani szeretne, Magyarország megítélése már amúgy is elég rossz, a bevándorlással és a halálbüntetéssel kapcsolatos újabb viták pedig aligha segítik elő, hogy empatikusan viszonyuljanak a Markó – és általában a határon túli magyarok – jogai iránti magyar érzékenységhez, legyen az bármenynyire is őszinte."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/9340
Lehet nemet mondani az amerikaiaknak? Az igazságügyi miniszter nem tudott.
És miért is nem csinálnak a románok gyermeket a hazának és az egyháznak?
Átfogó tanulmánykötetben mutatja be az erdélyi fürdőéletet a kolozsvári Magyar Történeti Intézet.
Száznál is több ember haláláért felelős.
A brit trónörökös eddig is gyakori vendég volt Erdélyben, ezúttal azonban hivatalos látogatást tesz.
Az ingatlan megújul és terjeszkedik, csak az zsugorodott össze benne, ami híressé tette: a művészet. Mert dolgozik a piac.
A szenátus és a képviselőház nem ért egyet abban, hogy kinek a hatásköre a család fogalmáról szóló alkotmánymódosító kezdeményezésről dönteni.
Az Örökségünk őrei kezdeményezésben részt vevő iskoláscsapatok bebizonyították, hogy jókedvvel és fiatalos lendülettel is lehet védeni az épített örökséget. De kik lettek a legsikeresebb ifjú örökségvédők?
Az önkormányzat támogatásával bérletes rendszerben hoznak román nyelvű előadásokat Csíkszeredába.
A visegrádi négyek kormányfői a bevándorlásról, a Brexitről és az EU jövőjéről tárgyaltak, és még Oroszországnak is odaszúrtak kicsit.
Alapfokon, persze. Ami azt jelenti, hogy még hosszú lesz az út a börtöncelláig.
Egy elit katolikus leányiskola elit apácák indította története akkor is izgi, ha nem érted a kolozsvári szlenget.
Tüntetések zavarták meg az álomutazást.
Már ami az 1848-as forradalmat illeti. A román nézőpont szerint legalábbis. Azért időnként érdemes megfogózni olvasás közben.