Példás kisebbségpolitika
béel
2015. május 5. kedd, 09:00
De a volt RMDSZ-elnök szerint úgysem tudnak elhallgattatni.

Országos tendencia Romániában a magyarság megszerzett jogainak visszaszorítása, de a román társadalomnak és a világnak is tudnia kell, hogy az 1,3 milliós közösséget nem lehet elhallgatatni, jogaitól ismét megfosztani - hangoztatta Markó Béla, az RDMSZ szenátusi frakcióvezetője.

A politikus, aki csaknem két évtizedig vezette az RMDSZ-t, az idén 200 éves bukaresti magyar oktatásnak szentelt ünnepségsorozat, a 13. Bukaresti Magyar Napok nyitórendezvényén beszélt hétfőn az anyanyelvű oktatás identitásmegőrző szerepéről.

Kifejtette: az európai szemlélet és az amerikai is most „meglehetősen ostoba" az etnikai közösségek kérdésében, hiszen

olyan körülmények között nézik el Bukarestnek a magyarság jogainak visszaszorítására tett kísérleteit, amikor a világban számos intő jel figyelmezet arra, hova vezetnek a megoldatlan etnikai feszültségek.

Markó Béla szerint a mostani román kormánynak nincs lehetősége ismét a nyílt állampolitika rangjára emelni a negyedszázada megbukott „nacionál-kommunista" Ceaușescu rendszer homogenizáló - az etnikai és regionális identitások eltörlését célzó -  politikáját, de egy rossz közigazgatási felosztással vagy a nyelvhasználati és oktatási törvények be nem tartásával sokat árthat a magyarságnak.

A volt RMDSZ-elnök rámutatott: mivel a nemzeti identitás záloga az anyanyelvű oktatás, az elmúlt negyed évszázad erdélyi érdekvédelmi politikájában a legfőbb prioritásnak számított a diktatúra által szétvert magyar oktatási hálózat helyreállítása.

Mire azonban sikerült elérni, hogy a kerettörvény minden területen lehetővé tegye az anyanyelvű oktatást és garantálja az intézményi önállóságot, az erdélyi magyarság azzal szembesült, hogy

az oktatási törvényt vagy az anyanyelv-használati jogszabályt nem tudja érvényesíteni, mert betartásukat sem a kormány, sem a bíróság nem kéri számon

- mutatott rá a szónok.

Kétszáz évvel ezelőtt Sükei Imre református lelkész alapította az első magyar iskolát Bukarestben. Az Ady Endre nevét viselő mai önálló magyar bukaresti középiskolában 300 gyermek tanul, kétharmaduk (román-magyar) vegyes házasságból származik - mondta az MTI-nek Bencze Mihály iskolaigazgató.

Az egyhetes rendezvénysorozatot szervező bukaresti Petőfi Sándor Kulturális Egyesület elnöke, Buday Richárd elmondta: a román főváros lakossága mintegy tíz százalékának vannak ma magyar felmenői, de a XX. század elején még több tízezer fősre tehető bukaresti magyar közösséget többször is kisemmizték, és a legutóbbi népszámláláson alig több mint háromezren vallották magukat magyarnak.

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/9274
Ahogy Erdély meg a Bánság sem. Sabin Gherman írása.
A NATO és a legfelsőbb védelmi tanács már jóváhagyta, de a parlament is rá kell bólintson.
A Temesváron született, de hollywoodi sikereket is elérő rendező irányításával az elmúlt hétvégén megkezdték a forgatást Csehországban.
Ebből a szövegből mindent megtudhat az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvényeket módosító törvénytervezetek parlamenti hullámáról. A hideg kiráz.
A világ vezető kisebbségvédő szervezetéről van szó.
Visszatér a címkékre az Igazi Csíki Sör elnevezés.
A jelentést Tőkés László és Szilágyi Zsolt ismertette.
A színházi világnap előtt két nappal történt az incidens.
Egy év alatt harmadszor játszott a Kolozsvár Arénában a román futballválogatott, és ezúttal sem tudott nyerni: a spanyolok elleni gólnélküli döntetlent és a Montenegró elleni 1-1-et most egy újabb 0-0 követte a dánokkal szemben.
Az emberek elleni „aratógép” fenyegeti Európát.
Mégpedig Czirmay Zoltántól, mert egyedül vitte el a március 15-i zászlóbalhét.
Támadni sem igen tudott a magyar csapat a portugálok ellen, nem hogy feltámadni.
Zajlik a Főtér nyugati oldalának átépítése és megnéztük, mit találnak a régészek a föld alatt, mielőtt az új térburkolat újabb évtizedekre elfedi a múltat.
Rómában ünnepelték a hatvan éves európai együttműködést. Nagy-Britannia nélkül.