Példás kisebbségpolitika
béel
2015. május 5. kedd, 09:00
De a volt RMDSZ-elnök szerint úgysem tudnak elhallgattatni.

Országos tendencia Romániában a magyarság megszerzett jogainak visszaszorítása, de a román társadalomnak és a világnak is tudnia kell, hogy az 1,3 milliós közösséget nem lehet elhallgatatni, jogaitól ismét megfosztani - hangoztatta Markó Béla, az RDMSZ szenátusi frakcióvezetője.

A politikus, aki csaknem két évtizedig vezette az RMDSZ-t, az idén 200 éves bukaresti magyar oktatásnak szentelt ünnepségsorozat, a 13. Bukaresti Magyar Napok nyitórendezvényén beszélt hétfőn az anyanyelvű oktatás identitásmegőrző szerepéről.

Kifejtette: az európai szemlélet és az amerikai is most „meglehetősen ostoba" az etnikai közösségek kérdésében, hiszen

olyan körülmények között nézik el Bukarestnek a magyarság jogainak visszaszorítására tett kísérleteit, amikor a világban számos intő jel figyelmezet arra, hova vezetnek a megoldatlan etnikai feszültségek.

Markó Béla szerint a mostani román kormánynak nincs lehetősége ismét a nyílt állampolitika rangjára emelni a negyedszázada megbukott „nacionál-kommunista" Ceaușescu rendszer homogenizáló - az etnikai és regionális identitások eltörlését célzó -  politikáját, de egy rossz közigazgatási felosztással vagy a nyelvhasználati és oktatási törvények be nem tartásával sokat árthat a magyarságnak.

A volt RMDSZ-elnök rámutatott: mivel a nemzeti identitás záloga az anyanyelvű oktatás, az elmúlt negyed évszázad erdélyi érdekvédelmi politikájában a legfőbb prioritásnak számított a diktatúra által szétvert magyar oktatási hálózat helyreállítása.

Mire azonban sikerült elérni, hogy a kerettörvény minden területen lehetővé tegye az anyanyelvű oktatást és garantálja az intézményi önállóságot, az erdélyi magyarság azzal szembesült, hogy

az oktatási törvényt vagy az anyanyelv-használati jogszabályt nem tudja érvényesíteni, mert betartásukat sem a kormány, sem a bíróság nem kéri számon

- mutatott rá a szónok.

Kétszáz évvel ezelőtt Sükei Imre református lelkész alapította az első magyar iskolát Bukarestben. Az Ady Endre nevét viselő mai önálló magyar bukaresti középiskolában 300 gyermek tanul, kétharmaduk (román-magyar) vegyes házasságból származik - mondta az MTI-nek Bencze Mihály iskolaigazgató.

Az egyhetes rendezvénysorozatot szervező bukaresti Petőfi Sándor Kulturális Egyesület elnöke, Buday Richárd elmondta: a román főváros lakossága mintegy tíz százalékának vannak ma magyar felmenői, de a XX. század elején még több tízezer fősre tehető bukaresti magyar közösséget többször is kisemmizték, és a legutóbbi népszámláláson alig több mint háromezren vallották magukat magyarnak.

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/9274
Hivatalos: Enyedi Ildikó filmje bekerült azon öt idegen nyelvű alkotás közé, amelyek az aranyszobrocskáért versenyeznek.
Közben nyilatkozatháború robbant ki a tervezetet benyújtó Kulcsár Terza József és az RMDSZ-es politikusok között.
Nem akarnak kormányra lépni Kelemen Hunorék.
Mégpedig a Mátyás király-emlékév keretében. A közelgő rendezvénysorozatról tájékoztattak a szervezők.
Állítólag azért hallgatott eddig, mert nem akarta befolyásolni a PSD-n belüli feszültségeket.
A bukaresti magyar nagykövetség előtt tüntetgettek tizenöt-húszan.
Január huszonkettedike nemcsak a Magyar Kultúra Napja, hanem Cseh Tamás születésnapja is. Most épp a hetvenötödik.
Az előadott költészet gyökereiről forgatott élvezetes videót a csíki Sapientia a magyar kultúra napján.
Az audiovizuális tanács Fancsali Ernő feljelentése nyomán büntette a B1 televíziót.
Fel kéne fogni, hogy a romániai magyar diákok számára a román egyszerűen idegen nyelv.
Három képviselő a parlamenti anyanyelvhasználatra buzdít.
Dániába utazott Carles Puigdemon, európai elfogatóparancsot adhatnak ki ellene.
Hatodik alkalommal adták át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat Kolozsváron, ahol Kelemen Hunor drámapályázatot hirdetett.
A kormányok jönnek-mennek, a tüntetők maradnak.