„Két évvel ezelőtt, március végén jelentették be hivatalosan, hogy hatalmas beruházás érkezik Háromszékre, az osztrák Holzindustrie Schweighofer 150 millió eurós befektetéssel korszerű fűrészüzemet épít Réty határában, hatszázötven új munkahelyet teremt, fellendül a térség gazdasága, folyik majd a pénz, elérkezik a Kánaán. Néhányan már akkor felkapták fejüket az évi nyolcszázezer köbméter fa feldolgozásának hallatán, ám az akadékoskodó zöldeket gyorsan leintették a hivatalosságok: az erdőket így is, úgy is irtják, ha nem adnak otthont az új gyárnak, majd valamelyik szomszéd megye nyer belőle, s mi csak a kárral maradunk.

A gyár felépült, ötven hektáron éktelenkedik, a fával megrakott teherautók már érkeznek, és hamarosan beindul a termelés. Hivatalos megnyitó nélkül, Schweighofer ódzkodik a nyilvánosságtól.

Döbbenetes oknyomozó riportot mutatott be vasárnap este az Antena3 televízió a Holzindustrie Schweighofer áldatlan romániai tevékenységéről. Az csak egyik oldala az éremnek, hogy gond nélkül átveszik és feldolgozzák a törvénytelenül kitermelt, akár természetvédelmi területről származó fát, de letarolt erdők, megszűnt munkahelyek százai, sínylődő gazdaság, tüzelő nélkül maradt, kivándorlásra kényszerített, megfélemlített helybeliek, nyersanyag hiányában csődbe ment kisvállalkozások maradtak nyomában. Mindeközben az osztrák tulajdonos gazdagodik, 2009-ben profitja még »csak« 22 millió euró volt, 2013-ban már 93 millió. (…)

A kapzsiság, az önzés hozta nyakunkra az osztrák fenyővágóhidat, a nemtörődömség, a közöny engedte megtelepedni. Nehezen hihető, hogy azok, akik jó pénzért segítették, ne ismerték volna tevékenysége árnyoldalát.”