marosvátráshely
Timi
2015. április 24. péntek, 15:50
Magyarellenes megnyilvánulásai mellett Valentin-Constantin Bretfelean Szekuritátéhoz és a SRI-hez fűződő kapcsolatát is firtatják.

Az önmagukat adófizető marosvásárhelyi polgárokként meghatározó kezdeményezők hét pontban foglalták össze, hogy szerintük miért szükséges Valentin-Constantin Bretfeleant eltávolítani a marosvásárhelyi helyi rendőrség éléről.

A Marosvásárhely polgármesterének és a helyi tanácsnak címzett petícióban

a következő érveket sorakoztatják fel Bretfelean ellen:

  • tisztázatlan viszonya a kommunista diktatúra titkosszolgálatával, a Szekuritátéval;
  • múltbéli munkakapcsolata a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI), ahonnan 2008-ban ezredesi rangban helyezték tartalékba;

  • a gyülekezési jog durva megsértése;

  • magyar jellegű rendezvények akadályozása;

  • magyar jelképek reklámanyaggá minősítése; 

  • civil akciók megfélemlítője;

  • kétnyelvűség üldözése.

Legutóbbi megfélemlítési akciója keretében a Cemo által koordinált Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! csoport két aktivistáját bírságoltatta meg,

akik kétnyelvű utcanévtáblát szereltek fel egy ingatlanra a tulajdonos kérésére.

Sőt, ennél tovább ment, 30.000-től 50.000 lejig (6700-11200 euró) terjedő bírsággal fenyegeti azokat az ingatlantulajdonosokat, akik nem távolítják el magántulajdonukról a kétnyelvű utcanévtáblákat, egy olyan országban, ahol az átlagjövedelem 1700 lej.

A kezdeményezők emlékeztetnek arra, hogy az eddig lezajlott perekben a bíróság minden esetben eltörölte a helyi rendőrség által kiszabott bírságot, ez is bizonyítja, hogy a rendőrfőnök gyakran túllép hatáskörén, és

diszkriminatívan lép fel azon közösség ellen, amelyet őriznie és védenie kellene.

„A fentiek egyértelművé teszik, hogy Constantin-Valentin Bretfelean nem alkalmas rendőrfőnöknek egy olyan multikulturális városban, mint Marosvásárhely, ahol Erdély legnagyobb lélekszámú magyar közössége él, melynek tagjai mégis másodrangú állampolgárnak számítanak, nem élhetnek maradéktalanul állampolgári és közösségi jogaikkal” – fogalmaznak.

Hozzáteszik: Valentin Bretfelean sorozatosan sajátos értelmezés mentén alkalmazza a törvényeket és megfélemlíti a becsületes állampolgárokat, megbosszulja a civil kiállást és

minden eszközt megragad ahhoz, hogy karhatalmi erővel meggátolja a civil jogérvényesítést Marosvásárhelyen.

A petíció aláírására április 29-ig van lehetőség, ugyanis egy nappal később, az önkormányzat soros ülése előtt átadnák ezeket a város polgármesterének és az önkormányzati képviselőknek. Jelen írás közléséig közel négyszázan látták el virtuális kézjegyükkel a kezdeményezést. Aki szeretné aláírni, kattintson a cikk alatt található linkre.  

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/9114
Nemzeti ereklyénk izgalmas történetébe, a kutatásáról szóló legújabb felfedezésekbe és a koronázási szertartásokba egyaránt betekintést nyerhetünk a Lendület egyik kutatócsoportja által készített dokumentumfilmnek köszönhetően.
Elég sok, a román többség számára kényelmetlen igazságot tartalmaz Hans Hedrich írása.
Ha nem esik jól látni, hallani a verést, a nyúlkálást, a beszólást, jusson eszedbe, mennyire eshet ez jól az áldozatnak. Fél éves a kampány a nők elleni erőszak visszaszorításáért.
Idén a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvós Zenekar szolgáltatta a toronymuzsikát a Szent Mihály-templom tornyából.
A ferences szerzetes szerint túl könnyen mondjuk ki, hogy a Jóisten elfordította az arcát, és ez nem jó hozzáállás.
Hatalmas bulit csaptak, majd őszintén meséltek nekünk a magyar blues istenei.
Tessék csak olvasni, valóságos kémregény. Mindenki benne van: az oroszok, Budapest, az RMDSZ, az EU. És persze a jó oldalon a mioritikus haza.
És a Mutass jó példát! program is szépen halad a maga útján.
„A betonházak között nem várnak csodák”. Városnézésen voltunk a korzós lányokkal.
Eláruljuk: képregényesen. Békés Márton történész szerint bevallottan hőskultuszt építenek a rendhagyó műfaji kerettel.
Gazdag József felvidéki újságíró, író mesélt a dunaszerdahelyi magyar csapatról és a magyar focit beborító bundáról.
Nem a nemesi családok csereberélik az ingatlanjaikat, hanem Kolozsvár feliratozza újra a műemlékeit.
De mi van ezen túl a magyar gasztronómiában? Sömmi? Cserna-Szabó András pacalkalandjai és Rózsa Sándor véres mészárlásai a Kolozsvári Magyar Napokon.
De csak egy kör erejéig a sétatéri tavon.