gps
Szerző: Papp Attila Zsolt
2015. április 23. csütörtök, 16:28
És nem csak azért, mert biztosítaná, hogy mindig üljön magyar képviselő a román parlamentben. A szövetség alternatív választási küszöbre vonatkozó javaslatának nem várt mellékhatásai lehetnek.

Miután véget ért az RMDSZ tisztújító kongresszusa, a szövetség máris megejtené a sokat hangoztatott újratervezést, de nem saját útvonalát tervezné újra, hanem a választási törvényt. Abból, ami az RMDSZ-küldöttség és a Klaus Johannis államelnök közötti, a választási reformmal kapcsolatos megbeszélésről nyilvánosságra került, az derül ki, hogy a Kelemen Hunor vezette alakulat büszkén vállalja:

személyre (azaz szövetségre) szabná a választási törvényt. 

A javaslat szerint azon alakulatok is bejutnának a bukaresti törvényhozásba, amelyek nem érik el az országos öt százalékos küszöböt, de négy megyében 20 százalék felett teljesítenek. Ez tiszta beszéd, bár a biztonság kedvéért beleírhatnák a törvénybe azt is, hogy az alternatív küszöb olyan pártokra vonatkozik, amelyeknek a jelképe a tulipán.
 
Elvi álláspontként leszögezhetjük, hogy nem szerencsés, ha a rendszerben részt vevő pártok 

saját konjunkturális érdekeiknek megfelelően szabják-varrják 

a választási törvényt, és általában a törvényeket. (Már hallom is a replikát: ez nem pártérdek, hanem a romániai magyarság közösségi érdeke!) Mi lesz, ha valamilyen fatális malőr következtében az RMDSZ csak három megyében tudja teljesíteni a törvényes előírást? Ismét úgy módosítják a törvényt, hogy biztosan bejusson? 
 
Nem tartozom azok közé, akik örvendetes fejleménynek tartanák az RMDSZ kihullását a bukaresti parlamentből, de elvárom a politikusoktól, hogy legalább a látszatra adjanak. Ugyanakkor elnézve, ahogyan a román politikai szereplők versenyt udvaroltak a magyaroknak a szövetség kongresszusán – Alina Gorghiu, a nemzeti liberálisok társelnöke konkrétan szerelmet vallott, Tăriceanu exminiszterelnököt, jelenlegi szenátusi elnököt pedig alig lehetett lefogni, hogy 

azon melegében ne föderalizálja Romániát –, 

egyáltalán nem lepne meg, ha sikerülne keresztülverni a román politikai eliten a javaslatot.
 
Túl azon, hogy ezáltal egészen obskurus alakulatok is a parlament közelébe kerülhetnek, van egy olyan vonatkozása a tervezett változtatásnak, amire ma talán még kevesen gondolnak, pedig – kis túlzással – forradalmi jelentősége lehet. Az ötszázalékos parlamenti küszöbnek ugyanis 

nem csak gyakorlati hozadéka, de pszichológiai hatása is van: 

olyan országos lefedettséget feltételez a politikai szervezetek részéről, ami egyes alakulatokat eleve elbizonytalaníthat és hátrányos helyzetbe hozhat, mert sem gazdasági és szervezeti hátterük, sem szándékuk nincs erős, a teljes országra kiterjedő hálózat létrehozására. Például azért nincs, mert eleve egy adott történelmi-kulturális régió érdekeinek képviseletét szeretnék ellátni – jellemzően 

ilyenek lehetnek az erdélyi és bánsági autonomista mozgalmak, 

amelyeknek a részéről nehezen teljesíthető erőfeszítést igényelne az ötszázalékos küszöb elérése. 
 
A tervezett alternatív küszöb azonban lélektanilag is sokat jelenthet: ha négy megyében közepesen erős bázist tudnak kiépíteni, lehetőség nyílik az országos politikai aktorrá válásra. A helyzet persze ennél sokkal bonyolultabb – sok egyéb tényezővel kell számolni, a transzszilvanista mozgalom szervezettségi fokától a párttörvény körüli bonyodalmakig –, úgyhogy egyelőre ne fantáziáljunk arról, amint Sabin Gherman gyújtó hangú beszédet mond a bukaresti parlament pulpitusán (meg őszintén: mit keresne ott?). A lehetőség azonban adott: az RMDSZ, valószínűleg akaratlanul, 

a regionális identitású pártok előtt (is) kövezi ki az utat 

a javaslatával. Mindaddig, persze, amíg egy másfajta konjunktúra arra nem készteti a politikai elitet, hogy ismét saját szája íze és partikuláris érdekei szerint módosítsa a törvényt.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/9091
Többek közt ezt is megtudhattuk Boros Zoltántól, akinek szakmai és életpályáját egy jó hangulatú kolozsvári esten követhettük végig.
Azt a városnévtáblát, amelyet a Musai–Muszáj csoport egy biciklire szerelve parkolt le a kolozsvári polgármesteri hivatal udvarán. Leláncolva.
Sporttörténelem: először született magyar arany téli olimpián.
Liviu Dragnea és holdudvara védelmet remél Orbán Viktortól az EU-val szemben. Például. Mert Orbán Viktor erős. Dragnea meg nem.
Hogyan kerül biciklire egy háromnyelvű helységnévtábla, és miért?
A román tanácsosok is megszavazták az EMNP kezdeményezését, hogy a magyar nemzeti ünnepen vendégeljék meg az ünneplőket, az RMDSZ miatt mégsem lesz belőle semmi.
Most aztán vakarhatja a fejét Dragnea úr is, meg Iohannis úr is. Meg úgy általában, minden fejes. Sabin Gherman írása.
Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottsága a Székelyföld név használatának tiltására, a hivatali anyanyelv-használatra és a kétnyelvű utcanévtáblákra is kitér.
A nagyon alapos és pragmatikus elemzésnek tűnő szövegben végig ott bujkál az üzenet: Románia Orbán Viktor csicskája!
Bár tizenkilenc pályázat érkezett az útügyhöz a 60 kilométer megépítésére, nem fogják elkapkodni a kivitelezést.
A magyarországi választások mocskába belekevert erdélyi magyar családnak többen is felajánlották a jogi segítséget.
Uniót kiáltottak a moldovaiak. Aztán ellenuniót. És erre már a románok is megragadták az egyesülés bikájának szarvát.
Kis román szélsőséges heraldika Hans Hedrich kommentárjával. Sokan ismerik ezeket a furcsa jelképeket, így együtt mégis ijesztően idegenül hatnak.
Kolozsvár polgármestere azt ígérte, hogy a közeljövőben kihelyezik a még hiányzó többnyelvű városnévtáblákat.