gps
Szerző: Papp Attila Zsolt
2015. április 23. csütörtök, 16:28
És nem csak azért, mert biztosítaná, hogy mindig üljön magyar képviselő a román parlamentben. A szövetség alternatív választási küszöbre vonatkozó javaslatának nem várt mellékhatásai lehetnek.

Miután véget ért az RMDSZ tisztújító kongresszusa, a szövetség máris megejtené a sokat hangoztatott újratervezést, de nem saját útvonalát tervezné újra, hanem a választási törvényt. Abból, ami az RMDSZ-küldöttség és a Klaus Johannis államelnök közötti, a választási reformmal kapcsolatos megbeszélésről nyilvánosságra került, az derül ki, hogy a Kelemen Hunor vezette alakulat büszkén vállalja:

személyre (azaz szövetségre) szabná a választási törvényt. 

A javaslat szerint azon alakulatok is bejutnának a bukaresti törvényhozásba, amelyek nem érik el az országos öt százalékos küszöböt, de négy megyében 20 százalék felett teljesítenek. Ez tiszta beszéd, bár a biztonság kedvéért beleírhatnák a törvénybe azt is, hogy az alternatív küszöb olyan pártokra vonatkozik, amelyeknek a jelképe a tulipán.
 
Elvi álláspontként leszögezhetjük, hogy nem szerencsés, ha a rendszerben részt vevő pártok 

saját konjunkturális érdekeiknek megfelelően szabják-varrják 

a választási törvényt, és általában a törvényeket. (Már hallom is a replikát: ez nem pártérdek, hanem a romániai magyarság közösségi érdeke!) Mi lesz, ha valamilyen fatális malőr következtében az RMDSZ csak három megyében tudja teljesíteni a törvényes előírást? Ismét úgy módosítják a törvényt, hogy biztosan bejusson? 
 
Nem tartozom azok közé, akik örvendetes fejleménynek tartanák az RMDSZ kihullását a bukaresti parlamentből, de elvárom a politikusoktól, hogy legalább a látszatra adjanak. Ugyanakkor elnézve, ahogyan a román politikai szereplők versenyt udvaroltak a magyaroknak a szövetség kongresszusán – Alina Gorghiu, a nemzeti liberálisok társelnöke konkrétan szerelmet vallott, Tăriceanu exminiszterelnököt, jelenlegi szenátusi elnököt pedig alig lehetett lefogni, hogy 

azon melegében ne föderalizálja Romániát –, 

egyáltalán nem lepne meg, ha sikerülne keresztülverni a román politikai eliten a javaslatot.
 
Túl azon, hogy ezáltal egészen obskurus alakulatok is a parlament közelébe kerülhetnek, van egy olyan vonatkozása a tervezett változtatásnak, amire ma talán még kevesen gondolnak, pedig – kis túlzással – forradalmi jelentősége lehet. Az ötszázalékos parlamenti küszöbnek ugyanis 

nem csak gyakorlati hozadéka, de pszichológiai hatása is van: 

olyan országos lefedettséget feltételez a politikai szervezetek részéről, ami egyes alakulatokat eleve elbizonytalaníthat és hátrányos helyzetbe hozhat, mert sem gazdasági és szervezeti hátterük, sem szándékuk nincs erős, a teljes országra kiterjedő hálózat létrehozására. Például azért nincs, mert eleve egy adott történelmi-kulturális régió érdekeinek képviseletét szeretnék ellátni – jellemzően 

ilyenek lehetnek az erdélyi és bánsági autonomista mozgalmak, 

amelyeknek a részéről nehezen teljesíthető erőfeszítést igényelne az ötszázalékos küszöb elérése. 
 
A tervezett alternatív küszöb azonban lélektanilag is sokat jelenthet: ha négy megyében közepesen erős bázist tudnak kiépíteni, lehetőség nyílik az országos politikai aktorrá válásra. A helyzet persze ennél sokkal bonyolultabb – sok egyéb tényezővel kell számolni, a transzszilvanista mozgalom szervezettségi fokától a párttörvény körüli bonyodalmakig –, úgyhogy egyelőre ne fantáziáljunk arról, amint Sabin Gherman gyújtó hangú beszédet mond a bukaresti parlament pulpitusán (meg őszintén: mit keresne ott?). A lehetőség azonban adott: az RMDSZ, valószínűleg akaratlanul, 

a regionális identitású pártok előtt (is) kövezi ki az utat 

a javaslatával. Mindaddig, persze, amíg egy másfajta konjunktúra arra nem készteti a politikai elitet, hogy ismét saját szája íze és partikuláris érdekei szerint módosítsa a törvényt.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/9091
146 éve született a magyar színjátszás meghatározó alakja, a kolozsvári Hollywood atyja.
Elkezdődött a harc az erdélyi és bánsági városok által képviselt sikeres fejlődési modell és a bukaresti atyuska modellje között.
Annak idején nem csak a magyaroknak, sok románnak sem fűlt a foga a nagy egyesüléshez. Főleg, miután látták, hogy jár el az új főváros Erdéllyel szemben.
Mutatjuk, hogyan alussza téli álmát az Europa Nostra-díjas település.
Szigorítják a csendháborítással járó bírságokat.
Mi is a helyzet a Nyugati Szövetséggel? Sabin Gherman sorra veszi a dolgokat, hogy ne szenvedjenek tovább a habzószájú nacionalisták.
Úgyhogy hagyjuk a hazaáruló dumát az erdélyi Svájcról, kedves Cristian Tudor Popescu, kedves álújságírók. Mondja a nemzeti lánggal lobogó szerző.
Egyre nagyobb és hangosabb a zártkörű buli.
Igaz ugyan, hogy Ecaterina Andronescu, a régi-új oktatási miniszter tudja, mennyi kétszer kettő, viszont az oktatási stratégiák szétcseszése terén is markánsan bizonyított.
Leszámol az újkapitalizmus iránti illúziókkal és egy globalizációkritikus, ökopolitikai alternatívát mutat fel Zöld jelzés - Vázlat egy új politikához című, nemrég Kolozsváron is bemutatott könyvében az LMP volt vezetője.
És amúgy sem lesz képes semmit megvalósítani.
Kulturálisan az. De jure nem az. De hogy elege van a bukaresti bojárok packázásaiból, úgy tűnik, tény.
Naná, hogy ezért is feljelentette a fürdővárost.
Ajaj, mi lesz ebből! Gyulafehérvár és Nagyszeben is társulna a négyekhez.