gps
Szerző: Papp Attila Zsolt
2015. április 23. csütörtök, 16:28
És nem csak azért, mert biztosítaná, hogy mindig üljön magyar képviselő a román parlamentben. A szövetség alternatív választási küszöbre vonatkozó javaslatának nem várt mellékhatásai lehetnek.

Miután véget ért az RMDSZ tisztújító kongresszusa, a szövetség máris megejtené a sokat hangoztatott újratervezést, de nem saját útvonalát tervezné újra, hanem a választási törvényt. Abból, ami az RMDSZ-küldöttség és a Klaus Johannis államelnök közötti, a választási reformmal kapcsolatos megbeszélésről nyilvánosságra került, az derül ki, hogy a Kelemen Hunor vezette alakulat büszkén vállalja:

személyre (azaz szövetségre) szabná a választási törvényt. 

A javaslat szerint azon alakulatok is bejutnának a bukaresti törvényhozásba, amelyek nem érik el az országos öt százalékos küszöböt, de négy megyében 20 százalék felett teljesítenek. Ez tiszta beszéd, bár a biztonság kedvéért beleírhatnák a törvénybe azt is, hogy az alternatív küszöb olyan pártokra vonatkozik, amelyeknek a jelképe a tulipán.
 
Elvi álláspontként leszögezhetjük, hogy nem szerencsés, ha a rendszerben részt vevő pártok 

saját konjunkturális érdekeiknek megfelelően szabják-varrják 

a választási törvényt, és általában a törvényeket. (Már hallom is a replikát: ez nem pártérdek, hanem a romániai magyarság közösségi érdeke!) Mi lesz, ha valamilyen fatális malőr következtében az RMDSZ csak három megyében tudja teljesíteni a törvényes előírást? Ismét úgy módosítják a törvényt, hogy biztosan bejusson? 
 
Nem tartozom azok közé, akik örvendetes fejleménynek tartanák az RMDSZ kihullását a bukaresti parlamentből, de elvárom a politikusoktól, hogy legalább a látszatra adjanak. Ugyanakkor elnézve, ahogyan a román politikai szereplők versenyt udvaroltak a magyaroknak a szövetség kongresszusán – Alina Gorghiu, a nemzeti liberálisok társelnöke konkrétan szerelmet vallott, Tăriceanu exminiszterelnököt, jelenlegi szenátusi elnököt pedig alig lehetett lefogni, hogy 

azon melegében ne föderalizálja Romániát –, 

egyáltalán nem lepne meg, ha sikerülne keresztülverni a román politikai eliten a javaslatot.
 
Túl azon, hogy ezáltal egészen obskurus alakulatok is a parlament közelébe kerülhetnek, van egy olyan vonatkozása a tervezett változtatásnak, amire ma talán még kevesen gondolnak, pedig – kis túlzással – forradalmi jelentősége lehet. Az ötszázalékos parlamenti küszöbnek ugyanis 

nem csak gyakorlati hozadéka, de pszichológiai hatása is van: 

olyan országos lefedettséget feltételez a politikai szervezetek részéről, ami egyes alakulatokat eleve elbizonytalaníthat és hátrányos helyzetbe hozhat, mert sem gazdasági és szervezeti hátterük, sem szándékuk nincs erős, a teljes országra kiterjedő hálózat létrehozására. Például azért nincs, mert eleve egy adott történelmi-kulturális régió érdekeinek képviseletét szeretnék ellátni – jellemzően 

ilyenek lehetnek az erdélyi és bánsági autonomista mozgalmak, 

amelyeknek a részéről nehezen teljesíthető erőfeszítést igényelne az ötszázalékos küszöb elérése. 
 
A tervezett alternatív küszöb azonban lélektanilag is sokat jelenthet: ha négy megyében közepesen erős bázist tudnak kiépíteni, lehetőség nyílik az országos politikai aktorrá válásra. A helyzet persze ennél sokkal bonyolultabb – sok egyéb tényezővel kell számolni, a transzszilvanista mozgalom szervezettségi fokától a párttörvény körüli bonyodalmakig –, úgyhogy egyelőre ne fantáziáljunk arról, amint Sabin Gherman gyújtó hangú beszédet mond a bukaresti parlament pulpitusán (meg őszintén: mit keresne ott?). A lehetőség azonban adott: az RMDSZ, valószínűleg akaratlanul, 

a regionális identitású pártok előtt (is) kövezi ki az utat 

a javaslatával. Mindaddig, persze, amíg egy másfajta konjunktúra arra nem készteti a politikai elitet, hogy ismét saját szája íze és partikuláris érdekei szerint módosítsa a törvényt.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/9091
A báthorysokra is kiterjesztenék a pár hete indult kísérleti projektet.
A politikai talpnyalók sajnos nem jobbak, ha történetesen erdélyiek. Sabin Gherman írása.
Bukarest szerint megvannak az újabb székely terroristák: az udvarhelyi művészetis diákok.
És került Erdély elkerülhetetlenül Romániához. Centenáriumi minisorozat az impériumváltásról.
Tíz év sztrádaépítéseit vizsgálta régiókra lebontva az EU statisztikai hivatala. Elképesztő, de Románia is szerepel a toplistán.
Újabb vádemelések történtek az utóbbi idők legnagyobb egyetemi korrupciós botrányában.
Az Orbán-ellenes eurohadjárat után úgy tűnik, Európában ma csak az demokrata, aki liberális. Traian Ungureanu írása.
Megtalálták a kiskaput, hogyan húzzák le előfizetőiket a külföldi telefonhasználatért. A hatóságok vizsgálódnak az ügyben.
Dăncilă szerint a népszavazás nem a szexuális kisebbségek ellen irányul.
Valóban, miért is kellene Erdélynek eltűrnie a bukaresti központ zsarnokságát? Sabin Gherman írása.
Háromezer pedagógus írta alá a miniszternek küldött tiltakozó petíciót.
Politikai Főnix-madarakként térnének vissza az élvonalba.
A politikai stratéga egyrészt rosszabbnak tartja Orbán Viktor Magyarországát Iránnál, másrészt vágyik egy mioritikus Orbán Viktorra. Nem vicc, tessék olvasni.
Jean-Claude Juncker beszéde pont olyannak tűnik, mint maga az Európai Bizottság elnöke. Fáradt, megöregedett.