Orbán lezsírozta az orosz gázt

Magyarország csak később fizeti a gázt, amit egyébként is meg kell vennie az oroszoktól. Ja és legyen béke meg autonómia, és szárnyaljon a gazdaság.
Hirdetés

Mehet tovább a rezsicsökkentés

– ez volt a legfőbb üzenet Magyarország lakosai számára Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi tárgyalását követő közös sajtótájékoztatón.
 
Mert elviekben megegyeztek arról, hogy az idén lejáró, 1996-ban kötött gázszállítási szerződés helyett nem kötnek újat, hanem Magyarország számára kedvezően módosítják. A szerződés ugyanis bizonyos mennyiségű gáz megvásárlására kötelezi Magyarországot, és azt ki kell fizetnie, akár felhasználja, akár nem. 
 
Mivel Magyarország nem használta fel az előre rögzített mennyiséget, most úgy állapodott meg a Gazprommal, hogy azt 2015 után is lekérheti, és akkor fizeti csak ki, amikor ténylegesen felhasználta – jelentette be Orbán Viktor, aki szerint ezzel biztosították a magyar lakosság és ipar folyamatos és biztonságos gázellátását. Az ár rugalmasságát feszegető kérdésre viszont nem adott konkrét választ.
 
A mai tárgyaláson nem szövegszerűen hosszabbították meg a szerződést, hanem szándéknyilatkozat szintjén, a szövegszerű megállapodást az év során dolgozzák ki – mondta Orbán. Putyin mindehhez annyit tett hozzá, hogy a gázszállítási szerződés minden kérdéses pontját megoldották úgy, ahogy azt „magyar barátaink felvetették”.

Valami lesz a Déli Áramlat helyett

– derült ki a sajtótájékoztatón, de hogy konkrétan mi, azt még nem lehet tudni. Putyin szerint azért sem, mert az Európai Unió nemcsak meghiúsította a Déli Áramlat gázvezeték tervét, de megbízhatatlan tárgyalópartner, aki folyamatosan változtatja az álláspontját. Oroszország nem mondott le a Déli Áramlatról, fogalmazott Putyin, de nem tartja reálisnak a korábbi tervek szerinti kivitelezését.
 
Oroszország Törökországon át szeretné Európába exportálni a földgázt, ahova egyébként is Németország után a legtöbb orosz gáz irányul – hangsúlyozta Putyin. Magyarország pedig most egy török-görög-macedón-szerb gázvezetékben gondolkodik, amelyet Putyin is támogat – vázolta Orbán a hosszútávú gázszállítási elképzeléseket. 
 
Szerinte ugyanis Európa energiabiztonsága és energiapiaca nem képzelhető el az orosz gáz mint versenypiaci szereplő nélkül, még ha léteznek is most Európában olyan elképzelések, amelyek kirekesztenék Oroszországot az európai energiapiacról. Ezeket az elképzeléseket Orbán alaptalan illúzióknak tartja.

Legyen már béke Ukrajnában

– értett egyet a két politikus, és különféle érveket soroltak. Az ukrajnai (máig tagadott) beavatkozás miatt Oroszországot sújtó szankciók és az ezekre adott orosz válaszlépések egyaránt ártanak a gazdaságnak, vélte Orbán Viktor, aki az egész európai egységet is a béke és az eurázsiai gazdasági együttműködés alapján tartja létrehozhatónak. Ráadásul „nekünk van még 200 ezer érvünk amellett, hogy Ukrajnában béke legyen” – utalt Orbán a kárpátaljai magyarok helyzetére.
 
A magyar miniszterelnök optimistább, mint akár pár napja volt az ukrajnai hosszú távú rendezés kérdésében – mondta újságírói kérdésre. Szerinte a béke nem a konfliktus hiányát, hanem a konfliktusok békés rendezési módját jelenti.
 
Vlagyimir Putyin
 
Vlagyimir Putyin is inkább optimista, mint pesszimista annak ellenére, hogy előre tudta, a vasárnap megkötött minszki tűzszüneti megállapodás hatására nem fognak automatikusan elhallgatni a fegyverek.
 
Két ok miatt, vázolta Putyin saját álláspontját: az ukrán katonai egységek harapófogóba kerültek Debalcevénél, a kiszabadításukra küldött további egységek nem jártak sikerrel, a szeparatisták pedig nem fogják elengedni őket, ha nem teszik le a fegyvert. Az ukrán vezetés viszont nem engedi, hogy megadják magukat, és már harmadjára indítja újra a támadásokat.

Autonómiát a traktoristáknak

Putyin szerint az ukrán katonák nem túl motiváltak a testvérháborúra, a szeparatisták motivációja viszont töretlen arra, hogy megvédjék családjaikat, ezért az ukrán vezetésnek kell lépnie, és lehetőséget adnia katonái számára, hogy megadják magukat azért, hogy végre mindenki hazatérhessen.
 
Másrészt Putyin szerint a katonai tevékenységek intenzitása a térségben határozottan csökkent, a minszki egyezményben pedig van perspektíva, amennyiben abban alkotmányos reform végrehajtását vállalta Ukrajna úgy, hogy széleskörű önrendelkezést biztosít Donyeck és Luhanszk Népköztársaságnak akár decentralizáció, akár valamilyenféle autonómia formájában. Putyin a népköztársaság és nem a megye kifejezést használta.
 
Kiemelte Németország és Franciaország érdemeit abban, hogy létrejöhetett a minszki kompromisszum, ami szerinte akkor is hasznos, ha Ukrajna veszít, mert veszíteni mindig fájdalmas, főleg akkor, ha a katonáid bányászoktól és traktoristáktól kapnak ki – fogalmazott Putyin.

Újramelegítenék

a gazdasági kapcsolatokat, amelyek volumene az elmúlt években csökkent. Ehhez már a mostani látogatás alkalmával is fontos kereskedelmi egyezményeket írtak alá, de még bőven van hova fejleszteni az együttműködést – mondta Putyin, aki vegyesvállalatokban és a kkv-szektorban is lehetőséget lát erre amellett, hogy a nagy projekteket mindenképp támogatni fogja. Például hogy a MOL továbbra is olajat termelhessen ki Szibériában.
 
Sőt tízezer új munkahelyet is ígért Magyarországnak. Paks2-ről is esett szó a mai tárgyalásokon, de részleteket, újdonságokat egyik fél sem árult el.
 
 
Tovább puhítják a szoft kapcsolatokat: Putyin szerint megnőtt Magyarországon az érdeklődés az orosz nyelv iránt, megrendezik az orosz kultúra napjait, és Kazanyban megnyitják a harmadik magyar főkonzulátust.
 
Emellett meghívta Orbán Viktort a második világháború befejezésének 70. évfordulóját ünneplő moszkvai megarendezvényre, amelyre korábban már Kim Dzsong Un is elfogadta a meghívást.
 
A végén mindketten hangsúlyozták, hogy Oroszország biztos partner volt és marad, Orbán Viktor úgy látja, amiben eddig Putyinnal megállapodott, azt Oroszország ezidáig hiánytalanul betartotta.
 

Fotók: MTI / Koszticsák Szilárd 

Hirdetés