Șerban elmondta, hogy eddig négyszáz lehetséges személyt választottak ki a vizsgálatra, összesített vagyonuk meghaladja a 20 millió eurót. Tényleges ellenőrzési eljárás 11 esetben indult, amikor azt tapasztalták, hogy az ellenőrzésbe bevontak kiadásai jelentősen meghaladták a bevallott bevételeik értékét.

 

A főosztály 2015-ben újabb programot indít, 4800-zal bővítik a vizsgált magánszemélyek körét. A bővítésről azért döntöttek, mert arra a következtetésre jutottak, hogy a kisebb vagyonnal rendelkezők között is vannak olyanok, akik magas adókockázati besorolással rendelkeznek. Olyanokat is vizsgálnak, akiknek hivatalosan semmilyen jövedelmük nincs. 

 

Șerban szerint a leggyakoribb adócsalási módszerek közé tartozik pénzösszegek cégek közötti megforgatása úgy, hogy kölcsönnek vagy osztaléknak álcázzák az átutalásokat, illetve a második leggyakoribb jelenség a külföldön keresett pénz be nem jelentése.

 

A kormány azért alapította a főosztályt, hogy növelje az adócsalás elleni küzdelem hatékonyságát. A Költségvetési Tanács szerint 2013-ban a GDP 16 százalékát tette ki az adócsalás.