Himnuszidőben

„Bújt az üldözött, s felé / Kard nyúl barlangjában, / Szerte nézett, s nem lelé / Honját a hazában” – szinte nem is hisszük el, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban vetette papírra e sorokat, annyira találónak, annyira a mienknek érezzük ma is.
Hirdetés

„Az egyetemes imatized idejére esik idén is a magyar kultúra napja, Kölcsey Ferenc Himnuszának születésnapja. Különös eme egybeesés, még inkább annak fényében, ami a közelmúltban történt, amitől oly borússá vált számunkra a tavalyi esztendő vége. Amikor református egyházunktól iskolát vettek el, a visszaszolgáltatást elősegítő, munkáját végző magyar képviselőt elítélték, amikor a himnusz énekléséért büntetést rótt ki a kormányhivatal, amikor a kormánybiztosok ellenünk irányuló provokációiról beszélő sepsiszentgyörgyi polgármester ellen a terrorizmusellenes ügyészség vizsgálódik. »Bújt az üldözött, s felé / Kard nyúl barlangjában, / Szerte nézett, s nem lelé / Honját a hazában« – szinte nem is hisszük el, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban vetette papírra e sorokat, annyira találónak, annyira a mienknek érezzük ma is.

A magyar kultúra napján Háromszék templomaiban, de minden bizonnyal közösségi, művelődési eseményeink színhelyén, ünnepélyes díjátadáson is – ma nyílik meg a III. Székelyföldi Grafikai Szemle, és ma adják át a Háromszék Kultúrájáért Díjat – felcsendül majd a himnusz. S hisszük: amíg nemzeti fohászunk szól, áskálódhatnak ellenünk bármennyit Bukarestben, zúdíthatják a nyakunkba a legelvetemültebb kormánybiztosokat – mi bizony maradunk, s ha kell, hát teremtünk hont a hazában.”

Hirdetés