„A leggyorsabban azonban Románia főügyésze reagált a párizsi történésekre. A PrePay-kártyák névtelenségének eltörlésére és az internetes kommunikáció megfigyelésére vonatkozó törvények megfelelő eszközök lehetnének a terrorizmus elleni harcban – nyilatkozta Tiberiu Niţu főügyész. S gyorsan még hozzáfűzte: „Láthatták, hogy mi történt Párizsban… Láthatják, mit jelent megpróbálni felvenni a harcot!”

Láthattuk, de azt hiszem, nem ugyanazt láttuk.

Amit mi láttunk, az az volt, hogy noha Franciaországban nem lehet PrePay-kártyát vásárolni inkognitóban, a terrortámadást nem sikerült megakadályozni. Noha az elkövetők előéletét a francia titkosszolgálat jól ismerte, meg is figyelték őket, valószínűleg internetes levelezésüket is követték, mégis vásárolhattak kalasnyikovot és elkövethették gaztettüket. Mert Andrew Parkernek, az MI5 igazgatójának megállapítását érvényesnek kell tartanunk: a titkosszolgálatok nem tudnak minden terrortámadást megakadályozni. És érdemes lenne Parker szemléletéhez igazodniuk azoknak, akik a párizsi vérfürdő ürügyén szeretnék ismét hatalmasoknak érezni magukat azáltal, hogy büntetlenül és korlátlanul betekinthetnek bárkinek a magánéleti titkaiba.

Andrew Parker a Royal United Services Institute stratégiai kutatóintézet szakértőinek tartott előadásában részletek nélkül elmondta: középkori módszerei ellenére az Iszlám Állam teljes mértékben kiaknázza a közösségi médiaportálok és a korszerű távközlési eszközök kínálta lehetőségeket. Ezeknek az eszközöknek a segítségével közvetlenül juttatja el gyűlölettel teli üzeneteit. Ezért van szüksége a brit elhárításnak erőteljes eszközökre ahhoz, hogy utolérjen bárkit, aki a nemzetbiztonságot fenyegeti. Az MI5 azonban nem kutakodik az egész brit lakosság magánéletében, csupán a veszélyt jelentő legszűkebb kisebbségre koncentrál, mert ezt diktálja a fejlett liberális demokrácia, amelyben Nagy-Britannia szabad országként él – mondta a titkosszolgálat vezetője.

A Big Brother típusú törvényeket nem lenne szabad egyik napról a másikra meghozni, és főleg nem olyan emotív állapotban, mint amilyen a párizsi terrorakció utáni napokat belengi. Kétségtelen, hogy jól meghatározott és ellenőrizhető feltételek mellett a titkosszolgálatoknak hozzá kell férniük elektronikus adatainkhoz. De ez nem azt jelentheti azt, hogy mindenkit eleve gyanúsként kezelnek és állandó megfigyelés alatt tartanak.”