Bye-bye, Schengen?

Úgy tűnik, Párizsban lőttek Románia schengeni csatlakozásának is. Legalábbis egyelőre.
Hirdetés

A múlt heti franciaországi támadások újraindítottak egy régebbi vitát arról a szándékról, hogy a Schengen-övezeten belüli szabályok megváltoztatásával korlátozzák a térségen kívüli polgárok mobilitását. Spanyolország például, ahol egyik legnagyobb román közösség él, bejelentette, a Schengen-szerződés módosításával akarja elérni, hogy ellenőrzéseket lehessen tartani a térség határainál. Ezáltal az új európai kontextusban, a Gândul által megkeresett elemzők szerint, napról napra csökken Románia Schengen-övezethez való csatlakozásának esélye, a nyugati államok ugyanis további okokat találnak majd az új országok – további biztonsági kockázatokkal járó – felvételének elhalasztására.

Molotov-koktél, mely levegőbe röpítheti Európát

Dan Dungaciu (a Román Akadémia Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Intézete) azon a véleményen van, hogy „napról napra csökken” Románia esélye a Schengen-övezethez való csatlakozásra, tekintettel arra, hogy a párizsi terrortámadások „nagyon komoly érveket” nyújtanak a nyugatiaknak egyes államok felvételének elutasítására.

Konkrétan, az európaiak egyaránt félnek egy tranzitútvonal kialakulásától a terroristák számára Szíriától, vagy Iraktól nyugat felé, Görögországon keresztül, mint ahogy a szláv térségből kiinduló migrációtól is, tekintettel a Nyugat és Oroszország közötti feszültségekre.

Véleménye szerint a franciaországi történések régebbi vitákat hoztak újra elő. „Ez volt a kanóc, mely felrobbantott egy, az európai térségben már régóta ketyegő bombát”, mondja az elemző. A bomba azzal a félelemmel kapcsolatos, hogy más térségekből egy Európa által ellenőrizhetetlen migráció következhetne be.

„A gazdasági válság, a migráció, az európai intézményekkel szembeni bizalmatlanság adja a hátterét ennek a külső nyomásnak – ami egy robbanásveszélyes Molotov-koktéllá vált. Ez a csúcsa egy mélyrehatóbb feszültség jéghegyének, melyre Európának nincs megoldása, magyarázta a Gândulnak Dungaciu.

Miként módosulhat a Schengen-szerződés

Alin Cristian Mituţa, az Europuls igazgatója kihangsúlyozta, hogy minden ilyenfajta támadás alkalmával felmerült a Schengenen belüli mozgási szabályok módosításának szándéka, de e szerződés jelentős módosítása nehéz és valószínűtlen.

„Tudomásom szerint nincs szó a Schengenen belüli mozgási szabályozások megváltoztatásáról. Bizonyos lépéseket szeretnének, mint amilyen egy jegyzék összeállítása a légi járatok utasairól, amiről volt vita az Európai Parlamentben, de nem volt támogatottsága. A polgári jogok bizottsága elutasította. Most egy kicsit nyomás alá fogják helyezni a Parlamentet”, kommentálta Mituţa a Gândulnak.

A szerződés szerint a Schengenen belül érvényes mozgási szabályok módosításához az Európai Bizottságnak kell erre javaslatot tennie. Ezt a Parlamentnek és a Tanácsnak kell elfogadnia.

„A Parlamenten belüli jelenlegi többség semmi esetre sem támogatja a biztonság növelése felé irányuló módosításokat. A biztonság növelését a Tanács akarja. A módosítások végrehajtásához a Schengeni Határellenőrzési Kódexet is módosítani kell, ha be akarják vezetni a belső határoknál végzett ellenőrzést”, jegyezte meg az Europuls igazgatója.

Ezt a Kódexet tavaly módosították és rendkívüli helyzetekben lehetővé teszi a tagállamok számára az ellenőrzések bevezetését.

„Jelenleg lehetőség van arra, hogy egy tagállam bevezessen ilyenfajta ellenőrzéseket, de legfeljebb 30 napra és nagyon megalapozott, a saját polgárai biztonságával kapcsolatos okból. Nagyon nagy veszélynek kell lennie, az adott államnak feljegyzést kell küldenie a Bizottságnak, mely aztán véleményezi. Ha ez negatív, akkor nyomást gyakorolhat a kérdéses államra, hogy ne vezessen be ellenőrzéseket”, tette hozzá Mituţa.

Romániának le kell válnia Bulgáriáról

Az Europuls igazgatója szerint a párizsi támadás következményeként annak esélye, hogy új országok csatlakozhassanak a Schengen-övezethez még jobban csökken, tekintettel arra, hogy az új országok új kockázatokat jelentenek.

„Ez legalábbis Bulgária esetében nagyon világos, melynek csatlakozása a Schengen szempontjából óriási rést jelentene a délkeleti szárnyon, vagyis abban a térségben, ahol az esetleges szíriai és iraki terroristák számára a legkézenfekvőbb Törökországon keresztül bejutni, és éppenséggel Görögországon keresztül is, mely máris nagyon sebezhető az illegális bevándorlással szemben”, szögezte le Alin Cristian Mituţa.

Következésképpen mindaddig, amíg Románia össze van kapcsolva Bulgáriával, szinte nulla annak esélye, hogy csatlakozzunk Schengenhez, legalábbis idén. Következésképpen azt jósolom, hogy Románia egyre inkább sürgetni fogja elválasztását Bulgáriától – erre már 2014 óta készülődik”, tette hozzá.

Spanyolország határellenőrzéseket akar

Spanyolország a franciaországi terrorista támogatások következményeként a Schengen-szerződés módosítását szeretné, hogy lehetővé váljon az ellenőrzés a térség határainál, ezzel korlátozva az Európába visszatérő iszlamista harcosok mobilitását.

„Meg fogjuk védeni a határellenőrzések bevezetését és – ebből következően – lehetséges, hogy szükség lesz a Schengen-szerződés módosítására”, mely biztosítja a mozgásszabadságot a 26 európai, köztük 22 EU-tagállamot magába foglaló Schengen-övezetben, mondta Jorge Fernandez Diaz spanyol belügyminiszter az El Pais napilapnak egy ezzel kapcsolatos párizsi miniszteri összejövetel előtt, tudósít a Mediafax.

„Az Európai Unión belüli mobilitás elősegíti (a dzsihádisták – a szerz.) mozgását bármely országba és így hazánkba is”, tette hozzá kihangsúlyozva, hogy csaknem 3.000 európai származású harcos térhetne vissza, és ez veszélyt jelentene. Úgy becsülve, hogy csaknem 20 százalékuk már Európában van, a belügyminiszter kihangsúlyozza, hogy „több száz ilyenfajta személy közlekedhet szabadon Európában”.

Ezért Madrid be akar vezetni „bizonyos ellenőrzéseket, melyek nem lennének ellentétesek a szabad mozgás elvével, de azt a célt szolgálnák, hogy a kockázatot jelentő, vagy olyan személyek, akikkel szemben felmerül a terrorizmus gyanúja (…) ne használhassák a mozgásszabadságot szabadságunk és biztonságunk ellen”.

Emlékeztetett arra, hogy Spanyolország a légi járatok utasainak nyilvántartásán dolgozik, ami fenntartásokat váltott ki a szocialista ellenzék részéről.

Másrészt az olasz külügyminiszter, Paolo Gentiloni hibának minősítette a szerződés esetleges módosítását. „A Schengen-övezet a mozgásszabadságunkat szavatolja, mi meg néhány tíz terrorista miatt lemondunk róla – ezzel nagy ajándékot adnánk nekik”, mondta a Sky TIG televízióban Gentiloni.

Románia nem fog 2015-ben csatlakozni Schengenhez

A Bundestag belügyi bizottságának elnöke, Wolfgang Bosbach kijelentette, Románia 2015-ben nem fog csatlakozni Schengenhez, kihangsúlyozva, hogy Klaus Johannis elnökké választása nem jelenti az ország politikai helyzetének gyökeres megváltozását, írja a Der Spiegel.

„Johannis megválasztásához, kétségtelenül, nagy elvárások és remények kapcsolódnak. De ezek önmagukban nem változtatják meg gyökeresen a romániai politikai helyzetet”, vélekedett a CDU-s parlamenti képviselő.

A Bundestag belügyi bizottsága elnökének reakciójára röviddel azután került sor, hogy Klaus Johannis kijelentette, erőfeszítéseket fog tenni annak érdekében, hogy idén megtörténjen Románia felvétele a térségbe.

Ki nem akarja Románia Schengen-csatlakozását

Németország volt Románia Schengen-övezethez való csatlakozását a múltban ellenző országok egyike, mert Bukarest nem tett eleget a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc területén.

A múltban Franciaország és Hollandia is ellenezte Románia befogadását.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a tavalyi év végén úgy értékelte, hogy Románia és Bulgária megfelelően felkészült az EU vízummentes Schengen-övezetébe való felvételhez.

Titus Corlăţean volt miniszter múlt ősszel azt nyilatkozta, nincs konszenzus Románia és Bulgária Schengen-csatlakozásáról, de az egyik jelentős európai szereplő megerősítette támogatását a térségbe való bekerüléshez és azt, hogy Bukarest számára a csatlakozás továbbra is cél, de nem fog könyörögni.

A Schengen-csatlakozás nem függ az EEM-től

Mind a jelenlegi Európai Bizottságnak, mind a Barroso által vezetettnek az a hivatalos álláspontja, hogy Románia teljesítette a Schengenhez csatlakozás feltételeit, de ennek megvalósulásához nem sikerült megszerezni a tagállamok egyhangú támogatását.

Sőt, a külföldi hivatalosságok nyilatkozataiból sokszor az derül ki, hogy Románia csatlakozását a Bizottság által az országnak az igazságügy területén elért előrelépéseinek ellenőrzéséről és megfigyeléséről összeállított EEM-jelentésektől (Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus) teszik függővé.

Formálisan nem létezik ilyen összefüggés.

Klaus Johannis elnök különben év végén kijelentette, azt szeretné, ha megszüntetnék az EEM-jelentések készítését.

„Azt hiszem, az igazságszolgáltatási rendszer egyik célkitűzése az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (EEM) kell legyen”, mondta Johannis, megjegyezve, hogy e cél eléréséhez „az igazságszolgáltatás minden intézményének, de a Parlamentnek és a végrehajtó hatalomnak is hozzá kell járulnia, hogy amikor a jelenlegi Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács és a Parlament mandátuma lejár, kipipálható legyen ez a siker”.

Hirdetés