Kit vitt el a DNA 2014-ben?

Korrupció, vizsgálatok, gőzerővel dolgozó ügyészek. Összeszedtük az idei legismertebb ügyeket.
Hirdetés

Az idei gazdag kínálatból nehéz kiemelni a 2014-es év korrupciós ügyét, ha azt próbáljuk eldönteni, hogy ki a fontosabb a vizsgálati fogságban ülő nagyágyúk közül: Alina Bica, a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) korábbi főügyésze, Viorel Hrebenciuc, az elmúlt évtizedek legnagyobb politikai kerítője, esetleg Mircea Băsescu, a távozott államfő testvére, vagy Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt korábbi elnöke.

Sok politikus börtönbe került,

mások ellen folyamatban vannak a vizsgálatok, perek. Sokan szó nélkül vonultak a rácsok mögé, mások politikai leszámolást, megfélemlítést kiáltanak.

A Bica-ügy november közepén robbant, amikor a DNA őrizetbe vette az az Országos Tulajdon-visszaszolgáltató Hatóság (ANRP) kárpótlási bizottságának volt elnökét, Alina Bicát, és vizsgálatot indított a testület több tagja ellen, miután egy, a reális piaci értékhez képest jócskán túlértékelt telek alapján ítélt meg kárpótlást egy üzletembernek. Összesen tíz bizottsági tag ellen emeltek vádat decemberben.

A testületnek tagja volt Markó Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő is, az ő ügyét külön vizsgálják az ügyészek, miután a parlament megvonta a mentelmi jogát.

A Magyarországra távozott Markó egyébként ártatlanságát hangoztatja mind a Bica-ügyben, mind pedig a szintén

az idén lezárult Mikó-ügyben is.

Markó három év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mivel a bíróság szerint a restitúciós bizottság, amelynek tagja volt, jogtalanul szolgáltatta vissza 2002-ben a Székely Mikó Kollégium épületét az Erdélyi Református Egyházkerületnek. Szintén felfüggesztettet kapott a testület másik két tagja, Marosán Tamás, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogi tanácsadója, és Silviu Clim, az igazságügyi minisztérium volt tanácsadója.

Viorel Hrebenciuc PSD-szenátor szintén egy visszaszolgáltatási ügy miatt került előzetesbe októberben. A politikus ellen egy több mint 40 ezer hektáros erdő-visszaszolgáltatási ügyben indult eljárás. Az ügyben érintettek bírák, politikusok, ügyvédek és Hrebenciuc fia, Andrei is, aki szintén előzetesben van.

Január első hetében másodszor is elítélték Adrian Năstase egykori miniszterelnököt. Năstase négy év letöltendőt kapott a Zambaccian-dossziéként elhíresült ügyben, mivel hagyta magát megvesztegetni Kínából hozott tárgyakkal. Az exkormányfő augusztusban szabadult, miután a korábbi ügyében kapott börtönbüntetésének összevonásával a bíróság megállapította, hogy letöltötte négy év és hat hónapnyi szabadságvesztésének egyharmadát.

Korrupciós ügybe keveredett idén Traian Băsescu volt államfő testvére is. Mircea Băsescut júniusban vették őrizetbe, miután

alvilági körökkel került közeli kapcsolatba,

és csúszópénzt kapott, hogy közbenjárjon a Bercea Mondialként ismert alvilági figura szabadon bocsátásáért.

A nyáron rács mögé került Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt korábbi elnöke, az Antena-médiacsoport létrehozója. Voiculescu tíz évet kapott egy telekügylet miatt, amellyel 60 millió eurós kárt okozott az államnak. Az üzletember, médiamágnás politikus ellen hat éve indult korrupciós per,  Voiculescu pedig minden törvényes kiskaput kihasznált, hogy a lehető legjobban hátráltassa az igazságszolgáltatás menetét.

Márciusban összedőlt a romániai labdarúgás évtizedeken át gondosan építgetett,

ultrakorrupt felépítménye.

Letöltendő börtönbüntetésre ítéltek ugyanis nyolc befolyásos vezetőt, mégpedig jelentős mértékű adócsalás miatt. Gică Popescu, Mihai Stoica, Cristian Borcea, Ioan Becali, Victor Becali, Jean Pădureanu, Gigi Neţoiu és George Copos  ellen még 2008-ban emelt vádat a DNA. A román foci nyolc nagyágyúját azzal vádolták, hogy 1999 és 2005 között 1,5 millió dollárral károsították meg a román államot azáltal, hogy 12 labdarúgó külföldi eladásakor elhallgatták az üzletek valós értékét.

Június végén hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte első fokon a legfelsőbb bíróság Máté András Levente Kolozs megyei RMDSZ-képviselőt, mert 2010-ben saját feleségét alkalmazta kolozsvári képviselői irodájában. Máté ellen az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) tett feljelentést 2011-ben.

Hasonló ügyben, de két év felfüggesztettet kapott első fokon Kerekes Károly is. A Maros megyei RMDSZ-képviselőt októberben ítélték el szintén az ANI feljelentése nyomán, mivel korábban

fiát és feleségét alkalmazta

képviselői irodájában.

A harmadik RMDSZ-es politikus, aki hasonló váddal ítéltek el, Pál Árpád volt parlamenti képviselő. Pál a lányát alkalmazta képviselői irodájában, ezért három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték novemberben.

Szintén családtag alkalmazásáért folyik eljárás Pető Csilla volt Bihar megyei képviselő ellen is.

Hirdetés

Szeptemberben vádat emelt a DNA Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes ellen, aki több személytől csúszópénzt kért és kapott, hogy az idei érettségi vizsgán és a pedagógusok véglegesítő vizsgáján

feltornázza a lefizetők jegyeit.

Egy másik magyar oktatásügyi tisztségviselő, akinek meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással, Lengyel László Kovászna megyei tanfelügyelő. Lengyel ellen csúszópénz elvétele és befolyással való üzérkedés vádjával indítottak eljárást, miután vizsgatételeket szivárogtatott ki és jegyet emelt, természetesen pénzért.

Megdöbbentő a megyei tanácselnökök korrupciós mérlege is. A 41 romániai megyei önkormányzati vezető közül

17-nek gyűlt meg a baja az igazságszolgáltatással.

Az érintettek között van például Horia Uioreanu Kolozs megyei tanácselnök, Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, de olyan, régóta kiskirályokként ismert megyei vezetők is, mint Nicuşor Constantinescu (Konstanca), Marian Oprişan (Vrancea), Aristotel Căncescu (Brassó), Gheorghe Bunea Stancu (Brăila), vagy Adrian Duicu (Mehedinţi). Az ellenük felhozott vádak: befolyással való visszaélés, közpénzek illegális felhasználása, csúszópénz elfogadása.

Idén rájárt a rúd Kiss Sándorra, a Bihar megyei tanács RMDSZ-es alelnökére is. Kiss ellen – más személyek mellett – csúszópénz elfogadása, pénzmosás és befolyással való visszaélés miatt indult DNA-vizsgálat áprilisban.

Októberben bírósági felügyelet alá helyezték Nagy Zsolt egykori távközlési minisztert és Codruţ Şereş korábbi gazdasági minisztert az úgynevezett

stratégiai privatizációk ügyében.

Az egykori RMDSZ-es politikust első fokon öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték az évek óta húzódó perben. Ugyanebben az ügyben nemzetközi körözést adtak ki Kerekes Gábor egykori államtitkár ellen, aki a tiltás ellenére elhagyta az országot. Az első fokon öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélt Kerekest Németországban vették őrizetbe, de a német hatóságok egyelőre nem adták ki Romániának.

Szeptemberben

nagyot durrant az úgynevezett Microsoft-ügy,

amelyben kilenc volt miniszter ellen indított bűnvádi eljárást a DNA. Azzal gyanúsítják őket, hogy csúszópénz ellenében előnyben részesítettek bizonyos cégeket az általuk vezetett minisztériumok számítástechnikai közbeszerzéseinél. A Microsoft, Fujitsu Siemens Computers, a Compaq és a SIVECO a legismertebb azok közül a cégek közül, amelyek így bevásárolták magukat a közszférába.  A gyanúsítottak: Ecaterina Andronescu, Daniel Funeriu és Alexandru Athanasiu volt oktatási miniszterek, Dan Nica, Valerian Vreme, Adriana Țicău és Gabriel Sandu volt távközlési miniszterek, Mihai Tănăsescu volt pénzügyminiszter és Șerban Mihăilescu, a kormányfőtitkárság miniszteri rangú volt vezetője.

Börtönbe került októberben Sorin Roşca Stănescu PNL-szenátor, az egyik legismertebb romániai újságíró, a Ziua napilap egykori igazgatója. Stănescut két év négy hónap szabadságvesztésre ítélték a Rompetrol-ügyben (illegális részvény-ügyletek, tőzsdemanipuláció, bennfentes információk felhasználása). Ugyanebben az ügyben ugyancsak letöltendő, két év nyolc hónapos börtönbüntetésre ítélték Sorin Pantiş volt távközlési minisztert. Az ügy fő gyanúsítottja Dinu Patriciu üzletember-politikus, a Rompetrol egykori tulajdonosa volt, ő azonban

augusztusban elhunyt.

Megúszta a vádemelését Borbély László volt környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ politikai alelnöke, akit befolyással való üzérkedéssel és hamis vagyonnyilatkozat-tétellel gyanúsítottak. A Borbély elleni vizsgálat elindításához a képviselőház nem járult hozzá 2012-ben, így a DNA februárban csak az ügy másik három gyanúsítottja – Szepessy Szabolcs volt miniszteri tanácsos, Ioan Ciocan Szatmár és Molnár Antal Maros megyei üzletember – ellen emelt vádat.

Nagy visszhangot kapott a Beszterce-Naszód megyei rendőrségi vezetők ügye is. A DNA novemberben vette őrizetbe Ioan Ovidiu Mureşant, a Beszterce-Naszód megyei rendőrség parancsnokát, Roberto Hasnăşt, a megyei közlekedésrendészet vezetőjét, valamint Leon Anton Cloşcă-t, Naszód város rendőrfőnökét. Mindhármukat több rendbéli befolyással való visszaéléssel és csúszópénz elfogadásával vádolják.

A nem politikusokat vagy köztisztségviselőket érintő bűnügyek közül az idén az Elodia-dosszié lezárása kapta a legnagyobb figyelmet. Cristian Cioacă rendőrt júniusban 15 év és nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték felesége, Elodia Ghinescu ügyvédnő meggyilkolásáért. A nő hét éve tűnt el, és bár a holttestét nem találták meg, a vizsgálatok során olyan nyomokat találtak Cioacă lakásán, amelyek kétséget kizáróan bizonyították a férfi bűnösségét. Az Elodia-ügy évekig lázban tartotta a médiát és a közvéleményt.

A fenti, nagy médiavisszhangot kapott ügyek csak

a jéghegy csúcsát jelentik,

az idén ugyanis parlamenti képviselők, szenátorok, megyei és helyi tanácsosok, polgármesterek, rendőrök, bírák, intézményvezetők, cégvezetők százai ellen indult bűnvádi eljárás vagy vádemelés.

Hirdetés