Sikeresen riogatott a magyarokkal a Maros megyei prefektus

Erdélyben a gonosz magyarok hatására még képesek lennének igazságosan dönteni a bírák. Ezért a restitúciós pert a Kárpátokon túlra helyezték át.
Hirdetés

A giurgiui városi bíróságra helyezte át a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék a Maros megyei prefektúrának a magyar nemesek leszármazottjai ellen indított perét – írja a Krónika.  Amint arról beszámoltunk, a szászrégeni bírák pártatlanságát féltő Vasile Liviu Oprea prefektus többek között azzal az indokkal kérte a Bánffy-örökösök visszaszolgáltatási perének áthelyezését Szászrégenből az ország egy másik térségébe, hogy „itt magyar közösség is él, és a magyarok, mint a grófok leszármazottjai 9323 hektár erdőt igényeltek vissza”.

Jóllehet a régeni bíróságnak egyetlen magyar nemzetiségű bírája sincs, periratában a kormánymegbízott mégis kockázati tényezőként kezeli a megye magyarságát. „Különösebben nem zavar, hogy Giurgiuba kell utaznunk igazunk megerősítéséért, hiszen a visszaszolgáltatási törvények az ország területén mindenütt ugyanazok. Legfeljebb kétszer négyszáz kilométerrel többet autózunk” – jelentette ki Rózsa József marosvásárhelyi ügyvéd, Bethlen Anikó, Bethlen Zsuzsa és Szentkúti Éva jogi képviselője.

A jogász szerint sokkal sértőbb és a demokráciára nézve veszélyesebb mindaz, amit a törvényesség őrének tartott prefektus ír a magyarokról. „A restitúciós perek során sokféle indoklással találkoztam a törvényt betartani nem hajlandó állami szervek részéről, azonban eddig még egyetlen okiratban sem írták le így, szó szerint, hogy mi, magyarok a grófok leszármazottaiként veszélyforrást jelentenénk az erdélyi és főként a szászrégeni bíróság függetlenségére” – nyilatkozta korábban az ügyvéd.

Vasile Liviu Oprea nem volt hajlandó megmagyarázni, mit is ért az alatt, hogy „a magyarok veszélyforrást jelentenek”.
 

Hirdetés