Nyelvi kérdés
béel
2014. december 9. kedd, 12:31
A magyaroknak viszont angolul kéne jobban tudniuk.

Más-más pályán mozognak a sepsiszentgyörgyi magyar és román diákok jövővel kapcsolatos aspirációi. A román fiatalok körében nagyobb a városból való elvágyódás, mint magyar társaik körében, derült ki egy hétfőn bemutatott migrációs kutatásból. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat megbízásából Kiss Tamás és Barna Gergő szociológusok készítették el az elmúlt tíz évben Sepsiszentgyörgyön végzett fiatalok életútját kutató tanulmányt.

Kiss Tamás az adatfelvétel technikáját ismertetve elmondta: a sepsiszentgyörgyi iskoláktól kérték el az elmúlt tíz évben végzett diákok szüleinek elérhetőségeit, majd az így összeálló adatbázisból véletlenszerűen kiválasztották a 607 tanulóból álló mintát, akiket telefonon kerestek fel. Voltak közöttük, akik helyben maradtak, a környéken laknak, és olyanok is, akik hazai nagyvárosokba vagy külföldre vándoroltak.

A tanulmányból az is kiderült, hogy a sepsiszentgyörgyi magyar diákok 10-12 százaléka román tannyelvű osztályokba jár, ennek a legfőbb oka – amellett, hogy egyes szülők így döntenek – az, hogy a szaktárca több román tannyelvű osztályt hagy jóvá, mint amennyit a román közösség számaránya indokol, miközben a magyar osztályokban kevés a hely. Ezért egyes magyar diákok román osztályokba kényszerülnek, magyarázta Kiss Tamás.  

A tanulmány a sepsiszentgyörgyi diákok nyelvtudását is vizsgálta. Kiderült, hogy e tekintetben a román diákok vannak rosszabb helyzetben, hiszen 39 százalékuk nem beszél magyarul, további 27 százalékuk keveset ért magyarul. Kiss Tamás szerint a román fiatalok kétharmada nem érti a város domináns nyelvét, ehhez még hozzáadódik, hogy a román iskolák többsége szolgáltatások terén nyújt képzést, viszont a végzősök megfelelő nyelvismeret hiányában nehezen találnak állást, ezért nagyobb bennük a nagyvárosok irányába való elvágyódás

A magyar diákok mindössze 16 százaléka nyilatkozta azt, hogy nem tud románul. Az angol nyelvismeret tekintetében viszont a románok sokkal jobban állnak, mint a magyarok, mutatott rá a szociológus, aki szerint a magyar diákok versenyképessége terén lenne tennivalója az iskoláknak.
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/6643
A ferences szerzetes szerint túl könnyen mondjuk ki, hogy a Jóisten elfordította az arcát, és ez nem jó hozzáállás.
Tessék csak olvasni, valóságos kémregény. Mindenki benne van: az oroszok, Budapest, az RMDSZ, az EU. És persze a jó oldalon a mioritikus haza.
És a Mutass jó példát! program is szépen halad a maga útján.
„A betonházak között nem várnak csodák”. Városnézésen voltunk a korzós lányokkal.
Eláruljuk: képregényesen. Békés Márton történész szerint bevallottan hőskultuszt építenek a rendhagyó műfaji kerettel.
Gazdag József felvidéki újságíró, író mesélt a dunaszerdahelyi magyar csapatról és a magyar focit beborító bundáról.
Nem a nemesi családok csereberélik az ingatlanjaikat, hanem Kolozsvár feliratozza újra a műemlékeit.
De mi van ezen túl a magyar gasztronómiában? Sömmi? Cserna-Szabó András pacalkalandjai és Rózsa Sándor véres mészárlásai a Kolozsvári Magyar Napokon.
De csak egy kör erejéig a sétatéri tavon.
A pornóra kattanók azonban mehetnek is arrébb. Zenéről van szó. Blueszenéről.
Nem vitás. Hiszen Szilárd Leó mondta, aki pedig szintén elég okos ember volt.
A város központjában hajtott kisteherautó az emberek közé, több mint egy tucat embert megölve. Hasonló támadás történt egy másik, Cambrils nevű településen is, ahol a rendőrök agyonlőtték a terroristákat. Romániai sérültek is vannak.
Úttörő fényképész visz időutazásra: a monarchiabeli Kolozsvár élete és notabilitásai elevenednek meg a Történeti Múzeum falain.
Beindultak a lacikonyhák, mérik a sört, kínálják a portékát. Buli van na.